Elhunyt Molnár Klára (1953-2018)

Fotó: Füle Péter
 
Molnár Klára, de mindannyiunknak csak Fruzsi. Az OSZMI Központi Adatbankjának (KAB) oszlopos tagja, hiszen vele kezdődött el a színházi adatok digitalizálása. 1976-ban kezdett el dolgozni a színházi intézetben és bár az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola magyar–ének szakát végezte el, mindig is Kerényi Ferenc tanítványának érezte magát. A hosszú évek alatt nem csak a színházi adatok és adatbevitel nagytudású szakemberévé vált, de tudományos publikációja is megjelent a Városi Színházról. Sokak számára nem ismert ambíciója volt Ibsen Nóra című színművének elmélyültebb kutatása, ennek jegyében íródott tanulmánya is Tolnay Klári Nóra-alakításáról. Szakmai körökben ismert és elismert munkája az évente megjelenő Színházi Évkönyv volt, melyet szinte gyermekeként gondozott.
Mindig számíthattunk rá, segítőkész, vidám egyénisége hosszú éveken át fontos volt mindannyiunk számára. Ha nem a múzeumi életet választja, akár énekes is lehetett volna. Gyönyörű szopránját a Vass Lajos Kórusban kamatoztatta sok-sok belföldi és külföldi koncerten. Számunkra a legemlékezetesebb a Zeneakadémián elhangzott Carmina Burana volt, de megörvendeztetett minket intézeti rendezvényeken is a Budapest Orfeum dalaival.
Nagy természetjáró volt, sokat túrázott, síelt, evezett a Dunán a Fekete-erdőtől a Fekete tengerig, még a vadvízi evezést is kipróbálta. Tagja volt a cseh kultúrát ápoló Bohémia Egyesületnek is. A Nemzeti Múzeum történeti játszóházának is meghatározó alakja volt éveken át, év közben a múzeumban, nyaranta a Balaton környékén táboroztatta a gyerekeket.
Szeretett jókat enni, inni, dalolni, nevetni. Talán mindannyiunk között Ő szeretett legjobban élni.
Elment, de több mint harminc éves munkája, az alap, amire ma is építkezünk, mindig megmarad. És megmaradnak a közös emlékek, amíg élünk.
 
 
Nyugodj békében, drága Fruzsi!
 
 
Írta: Ircsik Teréz