Törőcsik Mari eddig nem látott képeken
A Törőcsik-család hagyatékából összeállított fotókiállításon a magyar filmtörténet egyik legnagyobb ikonjának ritkán vagy éppen eddig még soha nem látott pillanatait láthatjuk. A családi fotóalbumokból válogatott képek a művész legszemélyesebb, legőszintébb pillanatait idézik meg. A kiállításon az 1950-es és 1960-as évekből származó felvételek láthatók: külföldi fesztiválszereplések, filmbemutatók - mint a Két vallomás, a Vasvirág vagy Édes Anna -, valamint cannes-i és párizsi utazások során készült fotók.
A kiállítást megnyitja: Novák Emil László
A fotókiállítást megnyitóját kutatói előadások követik:
Dr. Gajdó Tamás színháztörténész
„A múzeumok békés helyek” – Törőcsik Mari emlékei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményében
Törőcsik Mari hagyatéka még nem került közgyűjteménybe, de múzeumunkban jónéhány különleges dokumentum őrzi a színésznő emlékét. Ezek közül néhány a nagyközönségnek is érdekes lehet. A Kutatók Éjszakáján, a színésznőről rendezett rendhagyó fotókiállításhoz kapcsolódva olyan emlékek is előkerülnek, melyeket eddig kizárólag a muzeológusok vehettek kézbe.
Dr. Pálfi László történész
Körhinta 60
Az 1955-ös film és a 2015-ös színdarab társadalomtörténeti elemzése
A Körhinta szociográfiai jelentősége a mű témájában áll: a film a paraszti kultúra ábrázolásával vagy a szabad szerelemnek a társadalomban betöltött helyével örökzöld kérdéseket dolgozott fel. Az 1955-ben készült (és 1956-ban bemutatott) nagysikerű filmet 60 évvel később egy teljesen más társadalmi berendezkedésben és a filmes főszereplő Törőcsik Mari jelenlétében vitték színre a Nemzeti Színházban 2015-ben. 2025-ben az évfordulók sora, mint a nagy művésznő 90. születésnapja, a film keletkezésének 70. és a Nemzeti Színházban bemutatott interpretációnak a 10. évfordulója remek alkalmat kínál egy összehasonlító jellegű, társadalomtörténeti megközelítésű elemzésre.
(Jung Zseni felvételén Törőcsik Mari 1993-ban.)
