Fotó: Koncz Zsuzsa
Felfoghatatlan, hogy a világjárvány legyőzése után a Vígszínház közönsége hiába várja Börcsök Enikő színpadra lépését. Bár a színésznő egész életét végigkísérte súlyos betegsége, mégis mindenkit megrendített halála; s az a tény, hogy csaknem észrevétlenül tűnt el színházi életünkből. Fel tudjuk idézni emlékezetes színpadi pillanatait, de senki sem emlékszik majd utolsó meghajlására.
Életét néhány mondatban össze lehet foglalni – Mezőtúron született 1968. január 28-án. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1987–1991 között Marton László osztályában végezte el. Pályáját a kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, 1994-ben lett a Vígszínház tagja. Színészmesterséget tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán; először Ács János és Gálffi László tanársegédjeként, 2014 óta Zsótér Sándorral osztályvezető tanár volt.
Némedi Árpád (Bicska Maxi), Börcsök Enikő (Polly), Gráf Csilla (Lucy)
Bertolt Brecht: Koldusopera. Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1993
Simara László felvétele
„Mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy Börcsök Enikő nem szokványosan szép. Annál több: izgalmas. Egyéni, mégis tipikusan barna lány. Kalácsképében mélytüzű szemek ragyognak, arcvonásaiban egy fiatal fruska dacos flegmasága keveredik egy tapasztalt nő végzetes asszonyiságával. Ehhez a jellegzetesen mai alkathoz mély, karakteres hang, barna hangszín párosul” – írta róla Stuber Andrea 1993-ban a Népszavában. A kritikus elősorolta jelentősebb színpadi szerepeit: Pollyt, melyet még főiskolásként játszott a Vígszínházban, a kaposvári évekből pedig Celiméne-t Molière Mizantrópjában, és Júliát William Shakespeare-darabjában. Talán ez volt Börcsök Enikő első olyan szerepe, amelyre felkapták a fejüket a nézők, hiszen addig másképp képzelték el a szerelmes veronai leányt.
Szakács Tibor (Rómeó) és Börcsök Enikő (Júlia)
William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Csiky Gergely Színház, Kaposvár, 1993
Simara László felvétele
De nemcsak a színpadon, filmekben is meglepetést szerzett. Gondoljunk csak a Három nővér, az Édes Emma, drága Böbe és a Zsötem című alkotásokra!
A pályafutását méltatók megállapítják, hogy „vállán vitte a Vígszínházat”. De arról is szólnak, hogy gyakran másutt – az Ódry Színpadon, a Bárka Színházban, a Pinceszínházban, az Éjszakai Színházban – lépett színpadra izgalmas előadásokban. Kecskeméten – Zsótér Sándor rendezésében – 2005-ben eljátszotta a rég elfeledett Scribe-darab, az Adrienne Lecouvreur címszerepét. Alakításával elnyerte a POSZT-on a legjobb női főszereplőnek járó díjat.
Szarvas Attila (Maurice), Börcsök Enikő (Adrienne Lecouvreur), Szokolai Péter (Bouillon herceg)
Eugène Scribe: Adrienne. Katona József Színház, Kamra Színház, Kecskemét, 2005
Walter Péter felvétele
„Börcsök személye a színpadon önálló jelentéssel bír, és kérlelhetetlenül ragaszkodik a maga törvényeihez. Csalhatatlan ízléssel és kifinomult érzékekkel közlekedik a változékony színvonalú munkák útvesztőiben, és emelkedik felül minden középszerűségen. Ezért van az, hogy ő igenis vitán felül áll. […] Holott nem állíthatjuk Börcsökről, hogy egy olyan első látásra megszerethető típus. Hogy azonnal beédeskedi magát a nézőtér szívébe. Nem. Börcsök karcos figura, nem kedvességgel, esendőséggel, gyermeki tekintettel hódít, mindig messze állt a nyafka lány-alakoktól, ahogy a végzet asszonyaitól is. Férfi és nő. Néha kisfiú. Saját hangja van, színpadon is emberi, szikársága semmivel be nem helyettesíthető.”
Börcsök Enikő (Bizonyosné) és Kaszás Gergő (Csacsinszky Pali)
Szép Ernő: Lila ákác. Bárka Színház, 1999
Koncz Zsuzsa felvétele
A találó jellemzést 2009-ben Kővári Orsolya adta, aki írása végén Sulyok Máriához és Ruttkai Évához hasonlította Börcsök Enikőt. Nem meglepő, hogy Rudolf Péter, a Vígszínház frissen kinevezett direktora rábízta Claire Zachanassian, multimilliomosnő alakját – Sulyok és Ruttkai egykori szerepét – Friedrich Dürrenmatt Az öreg hölgy látogatása című drámájában. Méltó befejezése lett volna fájdalmasan rövidre szabott pályájának. De már nem tudta eljátszani, nem tudott búcsút venni a közönségtől.
Írta: Gajdó Tamás