Karády Katalin, az örök díva – emléknap a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Harminc éve nincs közöttünk a színésznő, akit egyetlen mély szempillarebbenéséből, talán még hangjának légzésszüneteiből is föl lehetett ismerni. 2020. február 8-án, szombaton Karády Katalinra emlékezünk a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
 
 
PROGRAM:
  
11:00 Az OSZMI gyűjteményében található Karády-relikviák bemutatása
12:00 Gyűjtők és Karády-rajongók találkozója. Várunk mindenkit, aki bemutatná, megosztozná velünk gyűjteményét, emlékeit!
13:00 Koszorúzás Karády Katalin sírjánál a Farkasréti temetőben
15:00 Teadélután Karádyval – Bemutatkozik a debreceni Karády Katalint Kedvelők Klubja. Fellép: Soós Judit énekesnő, a klub elnöke
17:30  Szemtanúk Karády Katalin New Yorki-i életéből. Vendégeink: Kristály János és Palotás János
19:00 Filmvetítés. Bevezetőt mond: Kurutz Márton filmtörténész
                      Valahol Oroszországban (1942)
                      Tábori levelezőlap (1942)
                      Hangod elkísér (1944)
                      Betlehemi királyok (1947)
 
Házigazdák: Péter Zsolt és Szebényi Ágnes
 
Az OSZMI Karády Katalin születésének 110. és halálának 30. évfordulója alkalmából készített falinaptára megvásárolható a helyszínen!
 
 
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft/fő)
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
 
 

Színésztársalgó - Kazimir Károly

 
SZÍNÉSZTÁRSALGÓ
Emlékezés a 90 éve született Kazimir Károlyra
 
Molnár Gál Péter így vallott róla:
„Kazimir az út eleje, amin a mai színpadhökkentők egyenes derékkal járnak. Ő a mai magyar színház egyik előzménye. Nélküle ma más volna a színházi nyelv. Ha Kazimir nem végzi el úttisztító munkáját, nem tudható, mint volna ma.”
Rendező, színigazgató, tanár volt egy személyben. Róla beszélgetünk vendégeinkkel, akik munkássága szemtanúi és aktív közreműködői voltak.
 
Vendégeink: DRAHOTA ANDREA, ESZTERGÁLYOS CECÍLIA és GÁLVÖLGYI JÁNOS 
A beszélgetést vezeti: Szebényi Ágnes
 
IDŐPONT: 2020. január 21. (kedd) 15.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft (Hegyvidék-kártyával: 250 Ft)
 
 
Fotó: Inkey Tibor
 
 

Randevúzzon Bessenyei Ferenccel a Bajor Gizi Színészmúzeumban!

A Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódó délutánon Bessenyei Ferencre emlékezünk.
 
PROGRAM:
 
december 11. 14 óra
FILMKLUB - Egy magyar nábob (1966) Rendező: Várkonyi Zoltán
Főbb szerepekben: Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Latinovits Zoltán, Básti Lajos, Ruttkai Éva, Pap Éva
 
 
A beszélgetést vezeti: Czirják Pál filmtörténész
Belépő: 1200 Ft (Hegyvidék-kártyával: 800 Ft)
 
A program Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum közreműködésével valósul meg.
 
♦♦♦
 
december 11. 18 óra
BGM ESTI EXTRA - Hatalom és kultúra viszonya a Rákosi- és a Kádár-korban
 
 
Vendégek: Imre Zoltán színháztörténész és Standeisky Éva történész, az MTA doktora
Belépő: 1000 Ft /fő
 
 
 
A Bessenyei Ferenc kiállítás az Magyar Művészeti Akadémia, a Gábor Miklós kiállítás Budapest Főváros Önkormányzata segítségével valósult meg. Együttműködő partner: Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum
 

 
 
 

Fut a színház 2019 - díjátadó

A Nemzeti Táncszínház új épülete adott otthont a művészvilágot megszólító 34. SPAR Budapest Maraton FUT A SZÍNHÁZ kategóriájának ünnepélyes díjátadójának 2019. november 7-én.
 
A FUT A SZÍNHÁZ kategóriában elindult résztvevők nevezési díjaiból befolyt összeget a szervezők idén is a Bajor Gizi Színészmúzeum javára ajánlották fel.
A kategóriában elindult futóknak külön köszönjük, hogy részvételükkel támogatták múzeumunkat, a szervezőknek pedig elismerés és hála a felajánlásért!
A futóversenyen az OSZMI csapata is tisztességgel helytállt. 
 
Reméljük, jövőre ismét együtt futhatunk Veletek!
 
A FUT A SZÍNHÁZ versenyről készült videó ITT tekinthető meg!
 
 

 
 

Homo ludens a múzeumban

Kapcsolatteremtés és kommunikáció, drámajáték és meseterápia.
Tréning és műhelygyakorlat múzeumi szakemberek számára
 
 
 
 
Nem véletlen a címválasztás, hisz a játékos embert szólítjuk meg felhívásunkkal. Olyan közösségi élmény reményben várjuk az érdeklődőket, mely az egyik legősibb és legegyetemesebb emberi tevékenységhez a játékhoz kötődik. Játszani fogunk két napon át, fölszabadultan és önfeledten. Elek Ányos színész több ízben vezetett már kommunikációs, kapcsolatépítő tréninget a Színészmúzeumban, Lentulay Edina meseterapeuta pedig az egyik legelismertebb szakember a maga területén. Ő egy mesével érkezik, melyet közösen dolgozunk föl és csodálatos világot teremtünk általa magunk köré. S ha a közös játékon túl némi önismeretre teszünk szert, érzékenyebbé és nyitottabbá válunk a másik ember iránt, ha kicsit derűsebben szemléljük a világot, ezáltal könnyebben vesszük a későbbiekben az akadályokat, mindez garantáltan nem a véletlen műve lesz.
Ezért is várjuk érdeklődéssel a múzeumok azon munkatársait, akik emberekkel, látogatókkal találkoznak, foglalkoznak, vagyis a múzeumi közművelődés, a múzeumpedagógia terén dolgozó kollégákat vagy éppen a múzeumi frontszemélyzet tagjait.
A színészmúzeum hitelt érdemlő helye mindennek, hiszen nálunk minden a játékról szól, a színházban zajló játékról.
A program része egy drámafoglalkozás a vállalkozó kedvű kollégákkal, mely a Bajor Gizi Színészmúzeum aktuális időszaki kiállításához kapcsolódva („Hősök tere” - Száz éve született Gábor Miklós és Bessenyei Ferenc) az 1956-os forradalom vészterhes napjait idézi meg a színészek szemszögéből. Találkozzunk november 22-én és 23-án!
 
PROGRAM
 
NOVEMBER 22. (péntek)
 
10-13 óra: Elek Ányos színházi tréningje (hazavihető játékgyűjteménnyel)
„Veszteni? nyerni?– ne, soha! csak játszani szeretnék. Mindig.” (Fodor Ákos)
 
13-14 óra: ebéd
 
14-16.30 óra: „Színház és 1956”- Drámaóra a Hősök tere- Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós c. kiállításban. Színészek az ’56-os forradalomban.
 
 
NOVEMBER 23. (szombat) 
 
10-13 óra és 14-16 óra: Meseterápia Lentulay Edina meseterapeutával
közben 14-15 óra: ebéd
„A mese nem csak álom, vágy, illúzió, aminek semmi köze a valósághoz. A mesék nem arról szólnak, hogy minden rendben van, hanem hogy minden rendben hozható. A mese élni segít.” (Komáromi Gabriella)
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.)
RÉSZVÉTELI DÍJ: 3500 Ft /fő/nap. Két napi részvétel esetén: 6000 Ft/fő
A részvételi díjban hideg ebéd (szendvics, saláta, kávé) benne foglaltatik.
 
 
Szeretettel várunk minden érdeklődőt! 
 
 
TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ÉS REGISZTRÁCIÓ:
Szebényi Ágnes (Tel.: 06 30 317 1671; email: szebenyi.agnes@oszmi.hu)
                                                                                                             
 
 

Színháztudományi Kiskönyvtár - könyvbemutató

 
 

A KÖTETEKRŐL:

Balassa Zsófia: Amikor a dráma elbeszélőt keres. A mono/lóg drámák drámanarratológiai megközelítésének lehetőségei

 

A kötet témája a kortárs drámatörténet és színháztudomány egyik legelhanyagoltabb területe, annak dacára, hogy igen fontos kérdésről van szó. Az elemzés elsősorban arra irányul, hogyan és milyen formában jelennek meg az epikus és drámai művek határán a narratív tartalmak. Olyan elméleti keretet (drámanarratológia) és elemzési tárgyat (monodrámák és monológ alapú drámák) kapcsol össze, amellyel gyakorlatilag egy új kutalási és drámaelemzési terület feltárására kerül sor.

A könyv két megközelítési módot használ. Az elméleti fejezet bepillantást nyújt a drámanarratológia történetébe, az ezzel kapcsolatos érvek és ellenérvek kialakulásának folyamatába, valamint felvázolja a drámanarratológia helyét a narratológiák rendszerében. Ehhez kapcsolódva két, elemzésekben is produktívan használható eszközt mutat be: a diegetikus és mimetikus narrativitás leírását és a narratív hatóerő elméletét.
A drámákat elemző fejezetek a mono/lóg dráma egy-egy formáját mutatják be konkrét szépirodalmi műveken keresztül. Az elemzett drámák között szerepelnek narrátort alkalmazó művek, mint például Tennessee Williams Üregfigurák, Arthur Miller A bűnbeesés után, Tom Stoppard Travesztiák, monológ drámák: Samuel Beckett Az utolsó tekercs, Nagy András Alma, illetve olyan színdarabok, amelyek egyetlen szereplő, vagy több szereplő, közvetlenül a közönséghez címzett monológjából állnak, mint amilyen Brian Friel Hitgyógyász, vagy Csehov A dohányzás ártalmasságáról! című műve.
 
 
 

Szabó Attila: Az emlékezet színpadai. Performatív múltfeldolgozás Közép-Európában és a világszínházban

A színház, bár a jelenbeliség művészetének tartjuk, mindig is ezer szállal kötődött a múlthoz, kiemelt szerepet játszott a kulturális emlékezet definíciójában és megőrzésében. A kötet a színház és emlékezet sokrétű kapcsolatának feltárására törekszik, elemzési szempontokat kínálva a társadalmi emlékezet és a történelem színrevitelére törekvő színházi előadások olvasatához. Gazdag példaanyag bemutatásával arra kérdez rá, hogy az 1989 utáni színház milyen formában vesz részt a huszadik (és immár huszonegyedik) század nagy traumáinak feldolgozásában.
A „globális emlékezetdiskurzus” állomásai: a dél-afrikai apartheid lezárása, a kubai emigráns identitás problémái, a chilei diktatúra rémtetteivel való szembenézés, az Egyesült Államok 9/11-el való számvetése, a román és magyar államszocializmus tapasztalatai, és ezek színházi reprezentációi egy gazdag és átfogó képet adnak a társadalmi és színházi múltfeldolgozás különböző megközelítéseiről. A kötet elemzései párhuzamosan és egymás tükrében vizsgálják a színház és a sokféle társadalmi performansz (emlékbeszédek, közszereplők gesztusai, nyilvános események és apológiák) által megvalósuló múltfeldolgozást.
A színház sok esetben kritikát fogalmaz meg a hivatalos emlékezetpolitikák működését illetően, és azok átformálására sarkall, új lehetőségeket, nézőpontokat vet fel. Máskor a fájdalmas élmények lelki, közösségi feldolgozásában, elfogadásában nyújt segítséget. Ugyanakkor a bűnügyi és erkölcsi igazságszolgáltatás, a nyomozás és nyilvánosságra hozás, az anyagi és erkölcsi kárpótlás, az etnikai csoportok közötti kiegyezés megvalósítása nem vagy csak igen ritkán lehet a művészi rendszerek feladata. A kötetben idézett példák azt mutatják, hogy az emlékezet folyamatosan változó konstrukciójának kialakítása, fenntartása és testbe-térbe öntése olyan célkitűzés, amiben a színház az irodalommal, a filmmel, az emlékhelyekkel és a nyilvános eseményekkel egyenértékű szereplő lehet.
 
 

 
Kontaktzónák. Határterületek a színház mentén (szerk. P. Müller Péter, Egri Petra, Kvéder Bence Gábor, Németh Nikolett Anna) 
 
A kötet címe, Kontaktzónák, az érintkezés területeire utal. Azokra a helyekre, ahol a kapcsolódások, átfedések, kölcsönhatások intenzív jelenlétével találkozhatunk. Ahol fizikai, földrajzi, politikai, kulturális, antropológiai, érzelmi interferenciák formálják a zónába bármely irányból belépőket, az ott tartózkodókat. A kulturális antropológiából kölcsönvett kontaktzóna fogalom lehetőséget kínál arra, hogy a kötet írásai ne a társművészetek felől közelítsenek a színházhoz, de ne is az összművészeti jelleggel felruházott színház alkotóelemeinek szétválo¬gatásával, elkülönítésével próbálják kimutatni a színházi vonatkozások jelenlétét különböző területeken.
 
A tanulmányok olyan – akár a művészet(ek)től igen távoli – műfajokat, eseményeket, jelenségeket vizsgálnak, amelyek kontaktusban vannak/lehetnek a színház olyan inherens elemeivel, mint a performativitás, a teatralitás, a nyilvánosság, a test, a tér, és így tovább. A tizenkilenc tanulmány között olyan művészeti ágak, műfajok, társadalmi események, közterület felhasználások kerülnek előtérbe, mint a fotográfia, a harcművészet, a világkiállítás, a divatbemutató, a pódium előadás, a villámcsődület, az emlékmű, az emlékünnepség, a tüntetés, és így tovább. Szerepelnek a kötetben olyan írások is, amelyek szorosabban a színházhoz (csoporthoz vagy alkotóhoz), illetve egy-két esetben drámaírók munkásságához kapcsolódnak, ám ezekben is a határterületi sajátosságok állnak előtérben. 
 
 
 
 
 

 

 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Bessenyei Ferenc

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel, keddenként jelentkező sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében  BESSENYEI FERENC pályáját elevenítjük fel.
 
 
 
IDŐPONT: 2019. november 5. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft (Hegyvidék-kártyával: 250 Ft)
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
Következő alkalom:
 
2019. december 10. 14 óra:    VÁRADI HÉDI
 
 
 

Esti filmklub beszélgetéssel

Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan, a két művész filmjeiből válogatva, filmklubot indítottunk, amely a MAGYAR NEMZETI FILMALAP - FILMARCHÍVUM együttműködésével valósul meg. Az esti filmklub vetítéseit azoknak ajánljuk, akik szeretnének többet tudni a filmekről, azok keletkezési körülményeiről.
 
 
november 8. péntek 18.00
Révész György: Éjfélkor (1957)
főbb szerepekben: Gábor Miklós, Ruttkai Éva, Bánki Zsuzsa, Rozsos István, Baracsi Ferenc
 
Vendégünk: Hirsch Tibor filmtörténész
 
 
 
 
 

Babszem Jankó - a Ziránó Színház előadása gyerekeknek

Milyen érzés vándorolni a világban, ha az ember csak akkora, mint egy babszem? Milyen lehet a tehén hasában vagy a hercegkisasszony párnája alatt? Meg tud-e szelídíteni egy fenevadat, aki ilyen icipici? 
Minderre választ kapunk a történetből.
 
 
 
Írta és rendezte: Veres András (Blattner-díjas)
Tervezte és készítette: Boráros Szilárd
Játszók: Pfeifer Zsófia, Varga Péter
 
Előadás időtartama: 45 perc
Ajánlott életkor: 3+
 
 
IDŐPONT: 2019. november 8. (péntek) 15 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
JEGYÁR: 500 Ft 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Látta Fedák Sárit?!

Fedák Sári 140. születésnapján rendhagyó beszélgetéssel emlékezünk a huszadik század egyik legnagyobb hatású művészére, legellentmondásosabb személyiségére. Vendégeinkkel felidézzük azokat a színházi produkciókat, melyek megörökítették Fedák Sári alakját. Választ keresünk az örök kérdésre: vajon jogosan bűnhődött-e a második világháború után a színésznő. Végül bemutatunk néhány Fedák-relikviát, melyek nemrégiben kerültek gyűjteményünkbe. 
 
 
 

Szubjektív tárlatvezetés Hősök tere Bessenyei Ferenc - Gábor Miklós 100 kiállításunkban

Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításunkban ezúttal Kaszás Géza és Both András színművészek elevenítik fel a Ruszt József-féle Független Színpadon töltött éveiket, felidézve Gábor Miklóshoz fűződő emlékeiket.
 
Olasz Ágnes, Vass Éva és Kaszás Géza
Szophoklész: Oidipusz király. Független Színpad, 1992. R.: Gábor Miklós
 
 
IDŐPONT: 2019. október  17. (csütörtök) 18:00
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 
 
A program a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében valósul meg.
 
 

Villakoncert és felolvasószínház IX.

 

VÉGLEGES KONCERTPROGRAM:

J. S. Bach: C-dúr szonáta
Edward Elgar: Salut D'Amor
Jacques Ibert: Enr'Acte
Heitor Villa-Lobos: Brazil tánc
Farkas Ferenc: Régi magyar táncok
Anton Rubinstein: Melódia
Gabriel Faurè: Pavane
Isaak Albèniz: Asturias
Bartók Béla: Román táncok
 
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Váradi Hédi

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel, keddenként jelentkező sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében  VÁRADI HÉDI pályáját elevenítjük fel.
 
 
IDŐPONT: 2019. december 10. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft (Hegyvidék-kártyával: 250 Ft)
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 

Filmklub a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan, a két művész filmjeiből válogatva, filmklubot indítunk, amely a MAGYAR NEMZETI FILMALAP - FILMARCHÍVUM együttműködésével valósul meg. A sorozat havonta több alkalommal várja a mozirajongókat a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
 
A filmklubok beszélgetéseit Czirják Pál filmtörténész vezeti.
 
 
november 27. szerda 14.00
Máriássy Félix: Fügefalevél (1966)
főbb szerepekben: Bessenyei Ferenc, Halász Judit, Sinkó László
 
 
 
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1200 Ft / alkalom (Hegyvidék-kártyával 800 Ft / alkalom)
A belépővel a múzeum kiállításai is megtekinthetők!
 
A Bessenyei Ferenc kiállítás az MMA, a Gábor Miklós kiállítás Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával valósult meg.
 

 
 

 

 
 
 
 
 

Szubjektív tárlatvezetés Hősök tere Bessenyei Ferenc - Gábor Miklós 100 kiállításunkban

Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításunk kísérőprogramja ezúttal Gábor Miklósra fókuszál. A tárlatban Gábor Júlia, Gábor Miklós és Ruttkai Éva leánya valamint Szigethy Gábor színháztörténész kalauzolja látogatóinkat.
 
Gábor Miklós, Ruttkai Éva és Gábor Júlia 1959-ben
MTI / Tormai Andor felvétele
 
 
IDŐPONT: 2019. október  3. (csütörtök) 18:00
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 
 
A program a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében valósul meg.
 
 

Színészek - tetőtől talpig

A Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., a Herendi Porcelánművészeti Múzeum Alapítvány és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tisztelettel meghívja Önt, barátait és ismerőseit
 
2019. szeptember 26-án 14.30 órára a Herendi Porcelánmúzeumba
 
„SZÍNÉSZEK-TETŐTŐL TALPIG”
 
című kiállítás ünnepélyes megnyitójára.
 
A kiállítást megnyitja:
GAJDÓ TAMÁS
színháztörténész
 
A megjelenteket köszönti:
DR. ÁCS PIROSKA
az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet főmuzeológusa
és
DR. SIMON ATTILA
a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója
 
Közreműködik:
HALAS ADELAIDA
a veszprémi Petőfi Színház társulatának színművésze
 
 

Intézményünk a Herendi Porcelán Múzeumban látható kiállítása rendhagyó. Nem nevezetes színházi bemutatók, nem is személyes pályaképek állnak ugyanis középpontjában. A mai múzeum- és színházlátogató közönség talán alig ismer fel a fényképen szereplők közül valakit. A tárlat mégsem érdektelen, sokféleképpen vehetjük szemügyre. Felidézi nagy színházi pillanatok és művészek emlékét, tanúskodik életmódról, tárgykultúráról, divatról, miközben Fotótárunk,Képzőművészeti Gyűjteményünk, Emléktárunk és Szcenikai Gyűjteményünk kincseibe enged bepillantást.

 
 
 

 

Pályázat (segéd)muzeológus munkakör betöltésére

                
 A Petőfi Irodalmi Múzeum
 
a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet  
 
(SEGÉD)MUZEOLÓGUS
 
munkakör betöltésére.
 
 
A közalkalmazotti jogviszony időtartama:
határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony
                 
Foglalkoztatás jellege:
Teljes munkaidő
 
A munkavégzés helye:
Budapest, 1013 Budapest, Krisztina körút 57.
 
A munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok:
 a Petőfi Irodalmi Múzeum főosztályaként működő, országos szakmúzeum besorolású Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Audiovizuális Archívum elnevezésű gyűjteményének gondozása, gyarapítása,  a gyűjtemény leltározása, elektronikus adatbázisban való feldolgozása,  kiállítások létrehozásában való közreműködés,  a múzeum eseményeinek dokumentálása,  a kutatószolgálat biztosítása,  a gyűjtemény digitalizációjának koordinálása.
 
Illetmény és juttatások:
Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók.
 
Pályázati feltételek:
 
•         Egyetem, az intézmény alaptevékenysége szerinti szakirányú végzettség,
•         Felhasználói szintű MS Office (irodai alkalmazások),
•         egy idegen nyelv társalgási szintű ismerete
 
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
 
•         További idegen nyelvek ismerete
•         Aktív részvétel a szakmai és tudományos életben
•         Múzeuminformatikai ismeretek
•         Szakmai gyakorlat
 
Előnyt jelentő kompetenciák:
 
•         Jó szintű kommunikációs készség
•         Precizitás
•         Kortárs szinházművészetek ismerete
 
A munkakör betölthetőségének időpontja:
A munkakör legkorábban a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető.
 
A pályázat benyújtásának határideje: 2019. szeptember 29.
 
A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Csiszár Mirella nyújt, a 06-1-375-1184/101 -os telefonszámon.
 
A pályázatok benyújtásának módja:
•         Postai úton, a pályázatnak a Petőfi Irodalmi Múzeum címére történő megküldésével (1053 Budapest, Károlyi utca 16. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: A/2-278/2019 , valamint a munkakör megnevezését: (segéd)muzeológus.
 
A pályázat elbírálásának határideje: 2019. október 1.
 
A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ:
A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre szól, 3 hónap próbaidő kikötésével, a Kjt. 21/A. § (1) bekezdése alapján. A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető a kinevezési jogkör gyakorlóján és az elbíráló bizottság tagjain kívül más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázók minden esetben írásbeli értesítést kapnak. A döntést követően a sikertelen pályázati anyagok megsemmisítésre, a bennük foglalt személyes adatok törlésre kerülnek.
 
A munkáltatóval kapcsolatban további információt a https://oszmi.hu honlapon szerezhet.
 
 
 
 

Kutatók éjszakája az OSZMI-ban

 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet idén is csatlakozik a KUTATÓK ÉJSZAKÁJA gazdag programjához. 2019. SZEPTEMBER 27-én kollégáink izgalmas előadásokkal várják a színház és a színháztörténet iránt érdeklődőket.
 
 
HELYSZÍN: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - I. em. Körterem (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.)
 
A BELÉPÉS INGYENES!
 
 
A PROGRAM:
 
Bodolay Géza igazgató (OSZMI)
A SZÍNHÁZRENDEZŐ FOGALMÁNAK VÁLTOZÁSA AZ ELMÚLT 35 ESZTENDŐBEN, MAGYARORSZÁGON
17:00
 
A színházrendezők példáján keresztül mutatja be az OSZMI gyakorló színházrendező igazgatója a magyarországi színházrendezői diplomások helyzetét az orwelli 1984-es esztendő óta napjainkig eltelt időszakban. Harmincöt éve talán egyetlen Színház volt színművész-igazgató kezében, mára ez az arány éppen fordított. Ennek a sajátos honi folyamatnak az összefüggéseiről szól az előadás. 
 
 
Huber Beáta muzeológus (OSZMI Topográfiai gyűjtemény)
„BETEMETETT” SZÍNHÁZÉPÜLETEK
17:30
 
Tudja, hol állt a Budai Színkör? Melyik épületben működött a Blaha Lujza Színház? Hogy néz ki jelenleg a Bonbonnière Fővárosi Kabaré vagy a Király Színház épülete? Előadásomban azoknak a fővárosi színházépületeknek eredek a nyomába, melyek időközben lebontásra kerültek, vagy színházként már egyáltalán nem üzemelnek. Az OSZMI Topográfiai Gyűjteményében őrzött fotók és dokumentumok segítségével újra élővé tesszük ezeket az elfeledett, „betemetett” színházépületeket.
 
 
Turnai Tímea muzeológus (OSZMI Szcenikai gyűjtemény)
TÁNCSZERELEM – GOMBÁR JUDIT (1937–2016) DÍSZLET- ÉS JELMEZTERVEZŐRŐL
18:00
 
Gombár Judit a szenvedélyek, a teatralitás és a nagy formák színházát megteremtő tervező, a Budapest Sportcsarnokot estéről-estére megtöltő, hatalmas közönség bevonzását megvalósító, közösségformáló alkotó, az emberi kapcsolatok és érzések színpadra álmodója, aki elsősorban tervező és művésztanár volt. Hagyatékán, rajzain, tervein keresztül kirajzolódik a Győri Balett születésének és tervezéseinek története is.
 
 
Gajdó Tamás tudományos főmunkatárs (OSZMI)
„MEGY EZ EGYÁLTALÁN?” SZÍNHÁZTÖRTÉNET HANGSZALAGON
18:30
 
Az 1950-es, 1960-as években, különösen a nyugati világban, egyre több olyan hangfelvétel született, melyet a készítők nem a nyilvánosságnak szántak. Elsősorban a tovatűnő pillanatot akarták megragadni, élvezni, hogy a modern technikának köszönhetően immár nem száll el a szó. Nem valószínű, hogy a szenvedélyes hangrögzítők arra gondoltak, hogy egyszer múzeumba kerülnek ezek az anyagok, és kutatók hallgatják végig a felvételeket. Ezeket az egyedülálló forrásokat fogjuk vallatóra.
 
 
Somogyi Zsolt muzeológus (OSZMI Bábtár)
A BÁBJÁTÉKOS BÚTORAI – RÉV ISTVÁN ÁRPÁD (1898–1977) IPARMŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGE
19:00
 
Rév István Árpád (1898-1977) a magyar bábművészet kiemelkedő alakja volt. 1941-ben nyitotta meg Magyarország első kőbábszínházát Nemzeti Bábszínjáték néven. Az azt megelőző évtizedekben azonban a képző- és iparművészet számos területén működött, varázslatos szobrokat készített, tervezett játékokat, textíliákat, bútorokat és mesterhegedűket, rajzolt reklámgrafikákat és mesekönyv-illusztrációkat. Teljes hagyatéka a PIM-OSZMI Bábtárába került – az előadás az életműnek ezt az eddig kevéssé kutatott területét mutatja be.
 
 
Halász Tamás muzeológus (OSZMI Táncarchívum)
KUN ZSUZSA – EGY BALERINA HAGYATÉKA
szeptember 27. 19:30
 
A XX. századi magyar táncművészet egyik legnagyobb alakja volt Kun Zsuzsa balerina, balettigazgató, táncos generációk sorát felnevelő pedagógus. Pályája és élete története, személyisége tapintható és rajzolható ki páratlanul gazdag hagyatékából, mely idén került az OSZMI Táncarchívumának gyűjteményébe. Az előadás e kincsestárból nyújt ízelítőt.
 
 
Csiszár Mirella muzeológus (OSZMI Kézirattár)
EGY BOHÉM FELJEGYZÉSEI – CSORTOS GYULA (1883–1945) HÁZTARTÁSKÖNYVEIRŐL
20:00
 
Galsai Pongrác Csortos Gyuláról szóló kötetének munkálatai közben érdekes dokumentumra bukkant: hat feketébe kötött határidő napló került hozzá, melyet 1938 és 1943 között vezetett a Nemzeti Színház örökös tagja, az elismert színművész. A naplókból sokkal több létezett, tizenhárom-tizennégy kötet, de ezek túlnyomó része megsemmisült, amikor Csortos lakását Budapest ostroma alatt belövés érte. 
Kéziratgyűjteményünk öt kötetet őriz, melyek lapjairól a művész hétköznapjai tárulnak fel. 
 
 
 
A Kutatók Éjszakájának további programjairól ITT!
 
 
 

Szakmai nap a Bajor Gizi Színészmúzeumban

 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet SZAKMAI NAPOT rendez színházi dolgozók, múzeumi szakemberek illetve közgyűjteményi dolgozók részére. A program keretében a Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításunk tekinthető meg Szebényi Ágnes és Huber Beáta, a tárlat kurátorainak vezetésével.
 
IDŐPONT: 2019. szeptember 23. (hétfő)
                  délelőtt 11.00 és délután 14.00 órától
 
A kiállítás ezen a napon 11.00 és 17.00 óra között tekinthető meg!
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Kérjük, részvételi szándékát jelezze szeptember 20-ig  (e-mail: v.kovacs.annamaria@oszmi.hu)
 
 
A Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódó program. 
 
 
A BELÉPÉS DÍJTALAN!
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
 

 
 

Székely György Színháztörténeti Szabadegyetem - 1. előadás

A SZÉKELY GYÖRGY SZÍNHÁZTUDOMÁNYI SZABADEGYETEM doktori hallgatók által tartott tudományos-ismeretterjesztő előadás-sorozat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet – Bajor Gizi Színészmúzeum szervezésében. A szabadegyetemen magyarországi és határon túli magyar nyelvű doktori képzésben részt vevő, színháztudományi témákkal foglalkozó fiatal kutatók tartanak előadásokat. A sorozat havi egy alkalommal jelentkezik, és minden érdeklődő számára nyitott.
 
A Székely György Színháztudományi Szabadegyetem első előadása: 
 
HAJNAL MÁRTONRendellenes testek a táncban
 
Fotó: ©Matheus Bertelli/Pexels
 
Hogyan értelmezzük a rendellenes testeket a színpadon? Miben más egy freak show és egy fogyatékossággal élő színészekkel dolgozó alkalmazott színház? A délután folyamán különböző diskurzusokat és nézői stratégiákat különítünk el, elsősorban, de nem kizárólag táncos példák segítségével.
 
Hajnal Márton színikritikus, kutató, az ELTE BTK Esztétika Doktori Programjának abszolvált doktorandusza.
 
A belépés ingyenes!
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2019. szeptember 13. (péntek) 16.00 óra
 
 
 

Tanár – direktor – történész – politikus

Emlékülés Kötő József születésének nyolcvanadik évfordulóján 
 
 
Kötő József (fotó: Füle Péter)
 
A Romániai magyar irodalmi lexikon dramaturgként és színháztörténészként határozza meg Kötő Józsefet – életrajzából azonban kiderül, hogy igazgatta a kolozsvári Állami Magyar Színházat, dolgozott az RMDSZ országos társadalomszervezési titkáraként, közművelődési alelnökeként, jelentős szerepet vállalt az EMKE újjászervezésében és a kolozsvári magyar nyelvű színházi képzés újraindításában. Műveinek felsorolásából kiderül, hogy az erdélyi színházi élet minden jelensége érdekelte. Megírta az első összefoglalást a romániai magyar drámákról, összegezte Senkálszky Endre pályafutását, kiadta Janovics Jenő A Hunyadi téri színház című emlékezését, s összeállította a két világháború között Erdélyben szereplő színészek lexikonját. 
 
 
A 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját a Magyar Dráma Napján NÁNAY ISTVÁN kritikus, BARTHA KATALIN ÁGNES színháztörténész, BODÓ A. OTTÓ dramaturg és GAJDÓ TAMÁS színháztörténész méltatja. 
 
PROGRAM:
Nánay István: Találkozásaim Kötő Józseffel 
Bodó A. Ottó: Oktató katedrán és miniszteri székben
Bartha Katalin Ágnes: Kötő József és a Szabédi Emlékház színházi hagyatéka
Gajdó Tamás: A megnyugvás ösvényein. Kötő József, a színháztörténet-író 
 
 
A belépés díjtalan!
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzem (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2019. szeptember 20. (péntek) 14.00 óra
 

Kulturális Örökség Napjai az OSZMI-ban

 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet idén is bekapcsolódik a Kulturális Örökség Napjai programsorozatba. Az érdeklődők az Intézet épülettörténetével, és az itt található gyűjteményekkel ismerkedhetnek meg a vezetett épületbejárások során.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A programra jelentkezni a v.kovacs.annamaria@oszmi.hu e-mail-címen lehet.
Max. 25 fő vehet részt a sétán.
 
A vezetett épületbejárások időpontjai:

2019. szeptember 21. (szombat) 13.00 óra BETELT!

2019. szeptember 22. (vasárnap) 11.00 óra BETELT!

 
A séta időtartama: kb.90 perc

Az épület egyénileg nem bejárható!

 

 
 
 
 
 

A KÖN további programjairól tájékozódni IDE kattintva lehet...

 
 
 
 
 
 

Villakoncert és felolvasószínház VIII.

VILLAKONCERT ÉS FELOLVASÓSZÍNHÁZ
 
Szeptembertől folytatódik komolyzenei programsorozatunk a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
 
"Tündérek és nimfák"
Gerencsér Anna dalestje, zongorán közreműködik: Horváth Ábel.
 
MŰSOR:
Purcell: A Tündérkirálynő - A Titokzatosság áriája a II. felvonásból ("One charming night")
Purcell: A Tündérkirálynő - Ária a III. felvonásból ("Ye gentle spirits of the air")
Schumann-Liszt: Widmung
Farkas Ferenc: A tündér
Liszt: Die Lorelei
 
Humperdinck: Jancsi és Juliska - Az altatómanó áriája ("Der kleine Sandmann bin ich")
Humperdinck: Jancsi és Juliska - Az ébresztőmanó áriája ("Der kleine Taumann heiss' ich")
Liszt: Manók tánca
Verdi: Falstaff - Nannetta áriája a III. felvonásból ("Sul fil d'un soffio etesio")
Dvořák: Ruszalka - Dal a Holdhoz 
 
 
 
IDŐPONT: 2019. szeptember 18. (szerda) 19.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával: 500 Ft)
 
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Vass Éva

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel, keddenként jelentkező sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében  VASS ÉVA pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. szeptember 10. 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft (Hegyvidék-kártyával: 250 Ft)
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
További alkalmak:
 
2019. október 8. 14 óra:          GÁBOR MIKLÓS
2019. november 5. 14 óra:      BESSENYEI FERENC
2019. december 10. 14 óra:    VÁRADI HÉDI
 
 
 

Filmklub a Bajor Gizi Színészmúzeumban

A Hősök tere - Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan, a két művész filmjeiből válogatva, filmklubot indítunk, amely a MAGYAR NEMZETI FILMALAP - FILMARCHÍVUM együttműködésével valósul meg. A sorozat havonta több alkalommal várja a mozirajongókat a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
 
 
SZEPTEMBERI PROGRAM
 
szeptember 4. szerda 14.00
Radványi Géza: Valahol Európában (1947)
főbb szerepekben: Gábor Miklós, Somlay Artúr, Bánki Zsuzsa, Bárdy György  
 
 
szeptember 18. szerda 14.00
Gertler Viktor: Állami áruház (1952)
főbb szerepekben: Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Latabár Kálmán, Horváth Tivadar, Turay Ida, Feleki Kamill
 
 
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1200 Ft / alkalom (Hegyvidék-kártyával 800 Ft / alkalom)
A belépővel a múzeum kiállításai is megtekinthetők!
 
A Bessenyei Ferenc kiállítás az MMA, a Gábor Miklós kiállítás Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával valósult meg.
 

 
 

 

 
 
 
 

Tradíció és innováció. 70 év báb - konferenciasorozat

„Gyermekének is váltson színházbérletet! Nyitás október 8-án.” Hetven éve, 1949 őszén ezekkel a szavakkal harangozta be az Állami Bábszínház első évadát. A színházak államosítása új struktúrát hozott a hazai és a határon túli magyar bábszínházak életébe. A jubileumi évadok alkalmából az évfordulójukat ünneplő intézmények szemszögéből vizsgáljuk meg az elmúlt hetven év bábtörténetét: sorra vesszük megíratlan történeteinket és gondolkodunk a báb innovatív lehetőségeiről.

SZERVEZŐK:
PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Bábtár
Budapest Bábszínház
Szigligeti Színház Lilliput Társulat (Nagyvárad)

 
 

program

I. MEGÍRATLAN TÖRTÉNETEINK
Helyszín: Szigligeti Színház Lilliput Társulat (Nagyvárad)
Az erdélyi bábszínházak története, előadásrekonstrukciók, alkotói pályaképek

Időpont: 2019. október 1.

9:30–10:00: regisztráció

11:00–12:30: I. szekció
Kocsis Tünde: Báb és mím. Balló Zsuzsa, Balló Zoltán és Péter János művész(él)ete
dr. Novák Ildikó: Szobor vagy báb? Betekintés Haller József bábszínházi univerzumába
Bíró Árpád Levente: Bábszínház a rendszerváltás előtt

12:30–12:45: szünet

12:45–14:00: II. szekció
Fekete Anetta, DLA: Emberke, oh! – Kovács Ildikó minimalista bábszínházi esztétikája
dr. Palocsay Kisó Kata: Bábos képzés a kolozsvári színművészeti oktatásban
Bandura Emese: Brighella 15

14:00–15:00: ebédszünet

15:45–18:15: workshop
Végvári Viktória: A bábszínházi színházpedagógia

(IV. FuxFeszthez kapcsolódó program)

 
II. A BÁBSZÍNHÁZ NÉZŐJE
Helyszín: Budapest Bábszínház
A bábszínház percepciójának és befogadásának sajátos kérdései, a választott bábszínházi nyelv és technika és a nézői korosztályok összefüggései, a báb műfajára érzékenyítő programok és történetük

Időpont: 2019. október 8.

9:30–10:00: regisztráció

10:00–11:30: I. szekció
Szentirmai László: Folt a lyukas sötétkék harisnyára - avagy a bábszínházi nyelv, a választott technika összefüggései a nézői korosztályokkal
Székely Andrea: A látó néző
Láposi Terka: „Észlelés és anyag. Lélek és test.” Az óvodás korú gyermek világának és napjaink bábszínházi nyelvének metszéspontjai
Gimesi Dóra, DLA: Mese felnőtteknek

11:30–11:45: szünet

11:45–13:15: II. szekció
Goda Mónika: A kortárs bábjátékművészet kísérletező tendenciái – különös tekintettel a Budapest Bábszínház társulatának, valamint a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak alkotásaira
Fodor Orsolya: Anima és Figuraszínház
Ács Norbert: A vásári bábjáték humorának verbális és nonverbális szemantikai kódrendszere és befogadói percepciója

13:15–14:15: ebédszünet

14:15–16:15: World Café
Az elhangzott szekcióelőadások kérdései mentén.

(X. BÁBU Fesztiválhoz kapcsolódó program)


III. HATÁSOK ÉS TENDENCIÁK
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum, Budapest
Az Állami Bábszínház története, korszakai és hatása, előadásrekonstrukciók, alkotói pályaképek, a Budapest Bábszínház és a kortárs tendenciák
Időpont: 2019. október 18.
 

9:30–10:00: regisztráció

10:00–11:00: I. szekció
Papp Tímea: Bábszínház születik – az Állami Bábszínház létrejötte
Szántó Viktória: A menekülés terei. Az Állami Bábszínház első igazgatójának korszakáról

11:00–11:15: szünet

11:15–12:45: II. szekció
Nánay István: Hét évtized felnőtt-előadásai
Tóth Réka Ágnes: Kísérleti báb, bábos kísérletek
Kántor Zsuzsanna: „Ha mi, árnyak nem tetszettünk”…

12:45–13:45: ebédszünet

13:45–15:15: III. szekció
Palya Gábor: Gábor Éva báb- és díszlettervezői munkássága
Rádi Sándor: Schéner Mihály és a bábszínház
Balogh Géza: Sanyi Manó. Lévai Sándor munkássága

15:15–15:30: szünet

15:30–17:30: IV. szekció
Holda Guth: „Tragédiának nézed? Nézd legott komédiának, s múlattatni fog”
Antal-Bacsó Borbála: Idős nők a bábszínpadon
Varga Nóra Berta: Emlékezet a báb-, tánc- és képzőművészet határán
Novák János: Miből lesz a Kolibri?

17:30: Lezárás
(A Múzeumok Őszi Fesztiváljához kapcsolódó program)


 

 
 
 
 
 

Múzeumok éjszakája a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Múzeumok Éjszakája 2019
Új kiállításunk a fókuszban: Hősök tere - 100 éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós
Bajor Gizi Színészmúzeum, 2019. június 22. (szombat)  18.00-02.00 óra között
 
 
18.00 - 19.00 óra: NESZ - a Nemzeti Színház színészzenekarának koncertje
Közreműködik: Mátyássy Bence, Herczegh Péter, Katona Kinga, Szabó Sebestyén László, Mészáros Martin, Nagy Márk, Bordás Roland, Szép Domán.
Zongorán közreműködik: Ticz András
Repertoárjukon Tom Waits-, Hugh Laurie-, Neil Young-, Lupe Fiasco-, Fort Minor-, Paddy and the Rats-feldolgozások és saját szerzemények szerepelnek.
 
 
19.15 - 19.45 óra Feletted az ég - Gábor Miklós emlékezik (rendező: Tózsa Mikolt)  
Rendhagyó színházi etűd I.
A legifjabb  színészgeneráció vallomása nagy elődeikről. 
Az előadásról bővebben ITT...
 
19.30 - 20.30 óra Találkozás Gábor Miklóssal Szubjektív tárlatvezetés Tucsni András rendezővel
 
20.00 - 21.30 óra Beszélgetés: „Hősök tere”- Száz éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós
Vendégeink: Keleti Éva fotóművész, Gulyás Dénes operaénekes, Trokán Péter színművész, Karinthy Márton rendező. A beszélgetést vezeti: Gajdó Tamás színháztörténész
 
 
21.30 - 22.15 óra Találkozás Bessenyei Ferenccel Szubjektív tárlatvezetés Gelencsér Gábor esztétával
 
22.00 - 24.00 óra Kertmozi a Filmarchívum válogatásában
Képek a magyar némafilm történetéből és egyéb régiségek a Filmarchívum gyűjteményéből megidézve elmúlt korok nagy színészeit, legendás alakításaikat.
Házigazda: Kurutz Márton filmtörténész
Az esemény együttműködő partnere: Magyar Nemzeti Filmalap – Filmarchívum
 
 
22.00 - 23.00 óra Bajor Gizi-szeánsz I. - szobaszínházi előadás a tetőterasz manzárdjában
A villa egykori lakóját, a Nemzeti Színház neves színésznőjét idézzük meg szerepei és magánlevelezése felhasználásával.
Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia.  Rendező: Spolarics Andrea
Az előadás megtekintése regisztrációhoz kötött (max. 20 fő) az alábbi címen: szebenyi.agnes@oszmi.hu
 
 
22.30 - 23.00 óra Alattad a föld - Bajor Gizi búcsúzik (rendező: Tózsa Mikolt)
Rendhagyó színházi etűd II.
Az előadásról bővebben ITT...
 
24.00 - 01.00 óra Bajor Gizi-szeánsz II. - szobaszínházi előadás a tetőterasz manzárdjában
A villa egykori lakóját, a Nemzeti Színház neves színésznőjét idézzük meg szerepei és magánlevelezése felhasználásával.
Bajor Gizi szerepében: Papp Kinga Lívia. Rendező: Spolarics Andrea
Az előadás megtekintése regisztrációhoz kötött (max. 20 fő) az alábbi címen: szebenyi.agnes@oszmi.hu
 
24.00 - 02.00 óra Kis éji zene a Kolibri Színház művészeivel (Bornai Szilveszter és Mészáros Tamás) és a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős zenés-színész szakos hallgatóival (Mentes Júlia Virginia, Hunyadi Máté, Szilágyi Szabolcs).
 
FOLYAMATOS PROGRAMOK 18.00 és 01.00 óra között:
- GARÁZSVÁSÁR - lebontott kiállítások fölöslegessé vált tárgyainak kiárusítása
- KVÍZ-JÁTÉK nyereményekkel
 
CSALÁDI PROGAMOK:
18.00-22.00 óra: Vitéz László Bábjáték Automata gyerekeknek
18.00-01.00 óra: kézműves foglalkozás (ékszerkészítés és filmes játék)
 
 
A Múzeumok Éjszakájára belépést biztosító karszalagok megvásárolhatók:
Személyesen a BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMBAN nyitvatartási időben
                        a BKK jegyirodáiban
 
Interneten a JEGYMESTER honlapján!
 
A KARSZALAGOK ÁRA:
Felnőtt: 1900 Ft
Gyermek: 800 Ft
 
MEGKÖZELÍTÉS: 1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.
Múzeumok Éjszakáján a 2-es budai járat érinti a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Leszállás a Németvölgyi úti megállónál.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Bajor Gizi

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
 
Havi rendszerességgel jelentkező sorozatunkban olyan színészekre emlékezünk, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében BAJOR GIZI pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. június 11. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
 
 
 

Huszár Klára 100 - emlékező beszélgetés

 
Devecseriné Huszár Klára, a magyar irodalmi és színházi élet jeles alakja száz éve, 1919. május 29-én született. Műfordítóként férje, Devecseri Gábor méltó társának bizonyult; operarendezést a műfaj nagy klasszikusától, Oláh Gusztávtól tanult, olyan alkotások színpadra állítása fűződik a nevéhez, mint a Pomádé király új ruhája, a Fidelio, vagy a Traviata. De a magyar drámairodalom és epika több remekművét is rendezte, többek között Babits Mihály Laodameiáját, Petőfí Sándortól Az apostolt, férje művei közül a Bikasiratót vagy az Odüsszeusz szerelmeit. Huszár Klára maradandót alkotott műfordítóként és dalszövegíróként is. Hagyatékát 2018-ban fia, Devecseri János az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek adományozta.
 
 
 
 
 

Villakoncert és felolvasószínház VI.

 
 
Richard Wagner a zenetörténet egyik legnagyobb hatású komponistája volt, aki ráadásul nemcsak a zene, hanem az irodalom területén is maradandót alkotott. Életműve nyomot hagyott a képzőművészetben, színházművészetben, sőt még a filmművészetben is. Születésnapján olyan zeneszerzők ismertebb és kevésbé ismert dalaiból hangzik el válogatás, akik valamilyen módon, legalább rövid időre, Wagner hatása alá kerültek, illetve – mint Liszt Ferenc – maguk is hatással voltak Richard Wagnerre.
 
 
Molnár Anna 2017-ben Meláth Andrea növendékeként szerzett oratórium- és dalénekművész mesterdiplomát a Zeneakadémián. 2016-ban Erasmus ösztöndíjjal egy szemesztert a Hágai Királyi Zeneakadémián tanult. Kórusénekesként a Vashegyi György-féle Purcell Kórussal, Rolf Beck Nemzetközi Kórusakadémiájával, valamint a Philippe Herreweghe vezette Collegium Vocale Genttel lép fel rendszeresen. Kiemelt szerepe van életében a barokk, a kortárs zenének, a dal műfajának és az operának. Szólistaként többször lépett fel a Zeneakadémia Nagytermében és Solti György Kamaratermében, a Müpában, valamint a BMC-ben. Olyan szerepeket formált meg többek közt, mint Ottavia és Valletto a Poppea megkoronázásából, Didymus a Theodorából vagy Dorabella a Così fan tuttéból - elsőt Michael Chance, utóbbi hármat Vashegyi György vezetése alatt. Több ízben volt szólistája a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának, valamint koncertezett például az Óbudai Danubia Zenekarral, a MÁV-, Duna- és Miskolci Szimfonikus Zenekarral. Rendszeresen énekli mai szerzők kompozícióit, többen neki is ajánlják műveiket. 2017-ben mezzoszoprán szólistája volt az Eötvös Péter és Vajda Gergely vezette színházi workshopnak, két kortárs miniopera szereplőjeként. 2018-ban Hindemith A hosszú karácsonyi ebéd című operájában Geneviève szerepét énekelte, élete első Magyar Állami Operaházi produkciójában. 2018/2019-ben három kortárszenei kurzuson is részt vett: a Darmstadti Újzenei Nyári Akadémián Donatienne Michel-Dansac, az Ensemble Linea strasbourgi Nyári Akadémiáján Françoise Kubler, a grazi Impulson pedig Agata Zubel és Andreas Fischer növendékeként. Háromszoros Fischer Annie ösztöndíjas (2016, 2017, 2018) és a Bank of China ösztöndíjában is részesült 2017-ben.
 
Szabó Ferenc János zongoraművész és zenetörténész, a Zeneakadémia ének tanszékének adjunktusa, valamint az MTA BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa. 2008-ban diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, 2012-ben DLA, 2018-ban zenetudományi PhD doktori fokozatot szerzett. Több nemzetközi zenei verseny díjazottja, kétszer nyerte el a Fischer Annie-, és háromszor a Kodály Zoltán ösztöndíjat. Rendszeresen fellép énekművészek partnereként.
 
 
 
 
 

Múzeumok majálisa - 2019

A PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet idén is kint lesz a MÚZEUMOK MAJÁLISÁN a Magyar Nemzeti Múzeum megújult kertjében. Mindkét nap szeretettel várjuk a látogatókat sátrunknál, ahol szombaton és vasárnap 15 órától a Hősök tere - 100 éve született Bessenyei Ferenc és Gábor Miklós című, június 15-én nyíló időszaki kiállításunkhoz kapcsolódó „Ki mit tud?”- játékon vehetnek részt! 

 

A MÚZEUMOK MAJÁLISA idei programját megtalálják ITT!

 

MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Feleki Kamill

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
Havi rendszerességgel jelentkező sorozatunkban olyan színészekre emlékezünk, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében GOBBI HILDA pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. május 14. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
 

Színháztörténet nagyítóval - könyvbemutató

 
CSISZÁR MIRELLA és GAJDÓ TAMÁS kötete az 1920-tól 1949-ig tartó színháztörténeti korszak legfontosabb emlékeit mutatja be. Foglalkoznak a legfontosabb tendenciákkal, a kiemelkedő jelentőségű bemutatókkal, a színházi szervezet felépítésével, a finanszírozás lehetőségeivel és a színházi hétköznapokkal. 
A sajtó alá rendezett források eredetijét a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, valamint az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
A szerzőknek az volt a célja, hogy olyan dokumentumokat tegyenek hozzáférhetővé, melyekben nem pusztán az adatok érdekesek, értékesek – legalább olyan fontos a magán- és köziratok stílusa, a belőlük kibontakozó történet. A kis tanulmányokkal, bő jegyzetekkel kísért forrásgyűjtemény Pukánszkyné Kádár Jolán 1928-ban megfogalmazott gondolatainak szellemében született:
„De míg az irodalomtörténet írója minden irodalmi alkotást átbúvárolhat eredeti formájában, s a képzőművészetek történetének kutatója közvetlenül szemlélheti a műalkotást, a színészettörténet művelőjének úgy kell rekonstruálnia a tovatűnt előadásokat, mint az archeológusnak romokból a hajdan pompázó épületet, vagy az őslénytannal foglalkozónak egy csontból az egész kihalt állatfajt. Ez a rekonstrukció a filológia segítségével történik, speciális színészeti filológiát értve alatta.”
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Gobbi Hilda

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
Havi rendszerességgel jelentkező sorozatunkban olyan színészekre emlékezünk, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében GOBBI HILDA pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. április 16. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
 
 

Tervező-Alkotó - PQ 2019

 
Felhívás művészek számára a PQ Tervező-Alkotó című egynapos workshopján való részvételre
 
 
A DESIGNER-MAKER elnevezésű egynapos szakmai műhely a PQ Emergence: Costume, Live! című, a jelmeztervezést és a jelmezek tervek alapján történő elkészítését körüljáró kétnapos programjának részeként valósul meg. A szervezők a workshopra nem kizárólag, de elsősorban diákok és pályakezdő művészek jelentkezését várják a legkülönbözőbb területekről (jelmez- és díszlettervezés, színművészet, táncművészet, rendezés, koreográfia, jelmezvarrás és -szabászat).
A workshop kurátora: Simona Rybáková
 
Időpont: 2019. június 14.
Jelentkezési határidő: 2019. április 12.
Részvételi díj: 500 CZK
 
Az utazással, szállással és napi ellátással kapcsolatos költségek a résztvevőket terhelik.
 
További információ és jelentkezés angol nyelven:
 

ALAKULÓBAN: portfólió könyvtár - PQ 2019

 
Felhívás a PQ ALAKULÓBAN: Portfólió könyvtár című projektjében való részvételre
 
Az EMERGENCE: Portfolio Library segítségével bárki bemutathatja munkáját a PQ-n. A benyújtott portfóliókat az Iparpalota kijelölt szegletében kialakított polcokon tesszük elérhetővé a művészek számára, akik így szabadidejükben ismerkedhetnek az anyagokkal. A szervezők ezzel is szeretnék elősegíteni új együttműködések kialakulását.
 
Regisztrációs határidő kész portfólióval: 2019. május 15.
A portfólió formája szabadon megválasztható, de mivel szabadon elérhetőek lesznek, eredeti rajzok és művek beküldése nem javasolt.   
 
További információ és regisztráció:
 
 
 

ALAKULÓBAN: gyakorlatcsere - PQ 2019

 
Felhívás a PQ ALAKULÓBAN: Gyakorlatcsere című projektjében való részvételre
 
Az EMERGENCE: Practice Exchange lehetőséget nyújt a pályakezdő és a tapasztalt művészeknek, hogy művészetükről szervezett, mégis kötetlen keretek között beszélgethessenek. A „gyorsrandik” mintájára, de az idő szorítása nélkül elképzelt eseményen a pályakezdő művészek a maguk tempójában léphetnek oda tapasztaltabb pályatársaikhoz, hogy a kreatív munkafolyamatról és portfóliójukról beszélgessenek. A részvétel nem regisztrációhoz kötött, de erősen ajánlott mind a pályakezdők, mind a tapasztalt művészek számára, hogy a szervezők a lehető legjobban kialakíthassák a csoportokat a témák és a résztvevők száma szerint.
 
Előzetes regisztráció határideje: 2019. május 15.
 
További információ és regisztráció:
 
 
 

Páger Antal hagyatéka az OSZMI-ban

 

 

 
PÁGER ANTAL (1899–1986) Kossuth-díjas színművész neve a mai napig ismerősen cseng a színház- és filmművészet iránt érdeklődők körében. A modern magyar színjátszás egyik legnagyobb egyénisége nemcsak a színpadon, de a filmvásznon is emlékezetes alakításokkal írta be a nevét a magyar kultúrtörténet aranykönyvébe. Életét és művészi pályáját furcsa kitérők, csúcsok és hullámvölgyek tarkították, de színészi tehetségét soha senki nem vonta kétségbe.
 

                                                                   A színi pálya kezdetén
 

  
A Hattyúdal című filmben
E változatos életút dokumentumait – leveleket, iratokat, Páger Antal rajzaival díszített filmforgatókönyveket, szövegkönyveket, fényképeket, rajzokat és személyes tárgyakat – a művész unokái – Gyarmathy Krisztina, Beatrix és Antal – a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet gyűjteményének ajándékozták. 
 
A fényképgyűjtemény a leggazdagabb; a majd kétezer felvétel a gyermekkortól szinte a teljes életpályát dokumentálja, és több száz fénykép tanúskodik a színházi és filmes szerepekről. Talán sokan tudják, hogy Páger Antal szívesen festett és rajzolt, az 1950-es évek első felében, argentínai emigrációja idején festményei értékesítése biztosította családja megélhetését. (A kollekcióban több mint kétszáz rajz – életképek, portrék és karikatúrák reprezentálják e készségét.) Kevésbé közismert, hogy a színművész lelkes fotós volt: nemcsak családi eseményeket, kirándulásokat örökített meg – a művészi fényképezés is foglalkoztatta. Aláírt művészi fotóiból is bekerült egy kisebb válogatás a múzeumba. 
 

                                                                   Páger Antal argentin útlevele
 

  
Páger Antal rajza
 
A Páger Antalnak írt levelek gyűjteményében rendkívül izgalmas dokumentumokat találni, melyek hiteles információkat közölnek a dél-amerikai magyar diaszpóra életéről, a magyar nyelvű színjátszást körülményeiről. Páger Antal 1956. augusztusi repatriálásának hírére sokféle reakció érkezett ismerősöktől és ismeretlenektől, a művész ezeket az üzeneteket is gondosan megőrizte. De eltette a Tamási utcai villájával kapcsolatos iratokat, számlákat, a színházi és a filmes szerződéseket, az 1956-ban Buenos Aires-ben megváltott, Budapestre szóló repülőjegyét is. 
 
Páger Antal Buenos Airesből Bécsig szóló repülőjegye, 1956. augusztus
 
Páger Antal hagyatékában második és harmadik feleségének, Komár Júliának és Szilágyi Beának – mindketten színésznők voltak – fényképei és dokumentumai is megtalálhatók. 
 

                                                                    

       
Szilágyi Bea (balra) és Komár Júlia (jobbra)
 
 

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - Versekről, verset mondó színészekről

Bubik István nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
 
 
 
 
 

Programjaink a Budapest Art Week keretében

2019. április 10. (szerda) 18:00 
 
„Pincétől a padlásig”- villaséta Bajor Gizi egykori otthonában
A Nemzeti Színház egykori dívája, a körülrajongott színésznő az 1930-as évektől a XII. kerület akkor még csöndes és városszéli egyik utcájában egy kétszintes villában élt egy óriási kert közepén. Az épület ma is áll, a Bajor Gizi Színészmúzeum vette birtokba. Sétánk során a közel ezer négyzetméteres épület a nagyközönség előtt eleddig rejtett, titkokkal teli tereit fedezzük föl: egykor menekülteket rejtő alagsorától a tetőteraszon megbúvó manzárd szobán át  a kertig. Mindezt a közelgő éj leple alatt, sötétedés után.
 
A program regisztrációhoz kötött, mely a Budapest Art Week HONLAPJÁN lehetséges!
Az esemény a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében kerül megrendezésre, kizárólag Budapest Art Week karszalaggal látogatható! 
 
 
 
2019. április 14. (vasárnap) 11:00-18:00
 
Időszaki kiállítások - finisszázs
A Kortársunk Csehov és a Ritka a magyar- Bubik 60 című kiállítások záróeseménye
 
11:00-13:00  „Kortársunk Csehov”- fiatal tervezők szemével 
(Vendég: a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának látványtervező szakos hallgatói)
13:00-15:00 Kurátori tárlatvezetés a Bubik 60 kiállításban, majd az Óriás című filmvetítését követően beszélgetés a film rendezőjével, Szántó Erikával.
15:00-16:00 Szubjektív tárlatvezetés Jeles András filmrendezővel a Kortársunk Csehov kiállításban
16:00-18:00 Beszélgetés hazai Csehov-előadásokról
 
Az esemény a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Budapest Art Week program része, ezért karszalaggal vagy a helyszínen váltható 1000 Ft-os belépőjeggyel látogatható.
 
*Az Óriás című filmről: 1945 tavaszán a szétbombázott Budapesten találkozik a hegyekből nemrég érkezett nagy erejű fiú, és egy mindenkijét elvesztett pesti lány. Ifjabb Kovács István - az "Óriás" - és Szandál Juli idillien induló szerelmi története mögött kirajzolódik a háború utáni újrakezdés öröme, és felsejlenek a későbbi súlyos időszakok is. A Déry Tibor művéből készült 1984-ben bemutatott film Bubik István egyik korai nagy sikere, mely Karlovy Varyban díjat is nyert.
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 

Színházi világnapi üzenet - 2019

1962 óta ünnepeljük a színházi világnapot. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet március 27-én olvasnak fel a színházi előadások előtt. 2019-ben a színházi világnap üzenetét CARLOS CELDRÁN írta .

Carlos Celdrán rendező, író, színház igazgató, 1963-ban született Havannában. 1988-ban szerzett diplomát a havannai Művészeti Egyetemen. Még ebben az évben rendezőként kezdett dolgozni a havannai Buenida színházban. 1996-ban megalapította saját társulatát, az Argos Teatrót. Brecht, Beckett, Ibsen, Strindberg darabjainak előadásaival nem csak Kubában, hanem Európában is sikereket arattak. Ezen túl kortárs kubai szerzők műveit is bemutatták. A társulat legjelentősebb elismerését Celdrán 10 Milliones című darabjának előadásával érték el.
Carlos Celdrán Kubában és Dél-Amerika számos színházi egyetemén tanít.
 
 
Carlos Celdrán (Fotó: Laura Ramos)
 
ÜZENET A SZÍNHÁZI VILÁGNAPON – 2019
 
Színházi eszmélésem előtt mestereim már javában munkálkodtak. Saját életük maradványaira építettek hajlékot és költészetet. Közülük sokan ismeretlenek vagy alig emlékszünk rájuk: a próbatermek és a zsúfolásig megtelt színházak nyugalmában dolgoztak csendben, alázatosan, majd sok évnyi munka és nagyszerű teljesítmények után lassan elhagyták helyüket és eltűntek. Amikor megértettem, hogy nekem is ez a sorsom, azt is megértettem, hogy bámulatos és egyedi örökséget kaptam tőlük: nincs más, mint a megismételhetetlen pillanat megélése; a pillanaté, amikor a színház sötétjében találkozol a másikkal, és nincs védőháló, csak a mozdulat és a leleplező szó igazsága. Színházi szülőhazám találkozásokból épül a város legkülönbözőbb pontjairól érkező nézőkkel. Ők azok, akik estéről estére azért jönnek el a színházainkba, hogy megosszanak velünk néhány percet, néhány órát. Ezekből a kivételes pillanatokból áll az életem, amikor nem saját magammal és szenvedéseimmel törődöm. Újjászületek, és megértem a színház hivatását: átélni az adott, a múló pillanat puszta igazságát, amikor tudjuk, hogy igaz, amit a reflektorok fényében mondunk és teszünk. Ez mutatja meg leginkább, milyenek vagyunk. Színházi szülőhazám, az enyém és a színészeimé azokból a pillanatokból szövődik, melyekben nem bújunk maszkok mögé, nincs többé mellébeszélés és félelem, hanem mi magunk vagyunk, és a sötétben megfogjuk egymás kezét. 
 
A színházi hagyomány nem hierarchikus. Senki sem gondolja, hogy a színháznak lenne a világban vagy egy városban vagy egy kiemelt épületben egyetlen központja. A színház láthatatlanul terjed, nem ismeri a földrajzot, de beleavatkozik mindazok életébe, akik művelik. A színházművészet egyesít. Minden színházrendező a sírba viszi az utánozhatatlan, világos és szép pillanatokat, mindegyikük ugyanúgy tűnik el, és nincs semmilyen természetfeletti erő, ami megvédené őket. A nagy mesterek tudják, hogy az elismerés semmilyen formája nem érvényes a munkájuk lényegét illető bizonyosságon kívül: vagyis azt, hogy kétségek közepette csak pillanatokra valósítják meg az igazságot, a kétértelműséget, az erőt, a szabadságot. Semmi sem éli túl őket, marad utánuk néhány adat, fotó, videó felvétel, elképzeléseik halvány lenyomata. Ezekből a felvételekből a közönség csendes rezdülései hiányozni fognak, ahogy az éppen megértett és átélt pillanat varázsa is, ami megismételhetetlen, elmesélhetetlen. Ez csak néhány másodperc, ami áttetszőbb, mint maga az élet.
 
Amikor megértettem, hogy a színház önmagában is olyan, mint egy ország, a világot behálózó hatalmas terület, felszabadító döntést hoztam: ne menj el onnan, ahol vagy, ne rohanj máshová. Ahol te vagy, ott a közönség. Ott vannak a társaid, akikre szükséged van. Otthonodtól távol a mindennapi élet kusza és átláthatatlan. Ezen a látszólagos mozdulatlanságon dolgozz, indulj a legnagyobb utazásra, járd be újra Odüsszeusz és az argonauták útját: légy az a mozdulatlan utazó, aki segíti, hogy saját világod súlyosabb és szilárdabb legyen. Utazásod ahhoz a pillanathoz vezet el, amikor a hozzád hasonlókkal találkozol. Feléjük tartasz, a szívükhöz, a lelkükhöz. Feléleszted és összegyűjtöd érzelmeiket, emlékeiket. Utazásod szédítő, gazdagsága felmérhetetlen és senki nem teheti semmissé. Valójában nem fogjuk fel, hogy ez az utazás a nép képzeletében, a legtávolabbi földekbe vetett mag, vagyis a nézők polgári, etikai és emberi lelkiismerete. Így hát nem mozdulok, otthon maradok, látszólag nyugodtan, valójában éjjel és nappal munkába merülve, hiszen e mozdulatlan mozgás lendülete művészetem titka.
 
Fordította: Lakos Anna
Forrás: ITI Magyar Központja

Bábszínházi Világnap 2019

 
A bábszínházi világnapot a nemzetközi bábművész-szövetség, az UNIMA kezdeményezésére 2003 óta tartják meg minden év március 21-én. A 2019-es bábszínházi világnap magyar üzenetetét KOVÁCS GÉZA bábművész, a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója írta:
 
Megtisztelő felkéréssel találtak meg az elmúlt napokban. Írjak pár gondolatot a bábszínházi világnap alkalmából. Nem mintha gondolatmentes lennék, de mégis inkább úgy döntöttem, hogy mesterem, sokunk mesterének Kovács Ildikónak gondolatait osztanám meg ez alkalomból.
 
Az ő kiadatlan, így sokak számára ismeretlen életműve nem egyszerűen műfaj, rendezéselméleti okfejtések sora, sokkal több annál. Beszél a gyermek tiszteletéről, a bábszínház mágiájáról, annak társadalmi fontosságáról. Híd volt ő, nyelvek, alkotók, művészeti ágak között, s nekünk tanító tanítványoknak kötelességünk ezt a hidat tovább építeni.
 
„A bábozás képzőművészet, kézművesség, életadás, születésmisztérium, világteremtés. Ezért egyedülálló művészet. Ezért tartottam ki mellette minden társadalmi, politikai, szakmai hátrány és nehézség ellenére is; ezért hiszek továbbra is ennek művészi, erkölcsi szerepében, elhivatottságában, az elidegenedett, zavarossá vált XX. századnak a végén. Pedig nemegyszer tapasztaljuk, hogy a bábszínház szó hallatán elnéző mosoly jelenik meg az arcokon, amely a feltételezett játékszernek meg annak a gondolatnak szól: felnőtt emberek és még mindig játszanak. Mindez összefügg a gyerekeknek szóló művészet megítélésével. Számtalanszor ütköztem bele abba a bizonyos „csak” szócskába: „csak” gyerekszínház, „csak” gyerek, „csak” gyerekeknek szól… Mindez a felnőttvilág közönyét, megbocsáthatatlan érdektelenségét tükrözi, vakságát, amellyel – élen a politikusokkal – nem veszi tudomásul, hogy a gyerek a jövő társadalmának felnőttje, Wordsworth szerint: a gyermek az emberiség apja. Ha pusztán gyakorlati érdekszempontokra volnánk tekintettel, akkor is az lenne a logikus, hogy a társadalom egészségi, erkölcsi, szellemi szempontokból egyaránt maximális figyelmet szenteljen a gyerekvilágnak. De úgy tűnik, hogy közönyösen megyünk el a kézenfekvő, alapvető igazságok mellett, ugyanakkor maximális fontosságot tulajdonítunk a hatalom, a pénz, az agresszió minden megnyilvánulásának. A közöny és az előítélet végigkísérte és kíséri a bábszínház gyermek előadásait, a színházak és a művészek munkáját.”
 
Pedig a bábszínház: 
„ősi, mágikus művészet...
Az életre keltés csodáját hordozza...
Szemünk láttára történő csoda...
Élő kapcsolatot teremt a kisugárzásával,
a velünk született ősi kódok közösségteremtő erejével...
mert a lehetetlenség művészete...
Idő és térbeli szabadság lehetőséget kínál a képzelet szárnyalásának...
Az áttetsző költészet, a bizarr látomások, a képzelet alkotta lények, világok testet öltenek a jelkép erejével...
Alkotó játék. Világteremtés lehetőség!
mert tiszta játék
Nem emberre szabott színjáték – bábura szabott játék...
játszani csak ép, egészséges lélekkel lehet,
a gyermeki játék hitével, önfeledt örömével!
Ez a játék nem szól a személyes sikernek, a tapsoknak,
ez a játék közös játékot teremt,
sírást és nevetést, gyermeknek, felnőttnek egyaránt.
Ez a játékhit erő, adni tud
léleknek, szellemnek.
Ébreszt és gyógyít!
Még élő, valóságos játék egy értékzavarodott, pénz, hatalom, agresszió vezérelte, virtuálissá idegenedő beteg világban,
SZERETET SZÍNHÁZ!”
 
Kovács Ildikó, bábrendező 1928–2008
 
 

"Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt..." - Simándy József 1916-1997 - kiállítás Székelyudvarhelyen

Simándy József a 20. századi operajátszás kiemelkedő alakja volt, gyönyörű orgánuma, színpadi játéka, az 1945 utáni diktatórikus politikai környezetben tanúsított magyarsága a magyarországi és a határokon túl élők számára is erőt és bátorítást adott a nehéz időkben.

A születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi vándorkiállításunk nagyszámú fotó felhasználásával, személyes visszaemlékezések és korabeli kritikák segítségével igyekszik teljes képet adni Simándy életéről: a nehézségekkel teli gyermek- és ifjúkorról, az autószerelő-műhelyben eltöltött évekről, a zenei tanulmányokról, illetve a szegedi, majd a budapesti Operaházban induló és kiteljesedő operaénekesi karrierjéről. Bemutatjuk repertoárját az olasz, német, francia és magyar operákban, oratóriumokban és további számtalan műfajban.

A Balassi Intézet Magyar Kulturális Központja jóvoltából a tárlat ezúttal Székelyudvarhelyen látható.
 

Megnyitó időpontja: 2019. március 16. 18.00 óra

A tárlatot megnyitja: Simándi Katalin, a kiállítás kurátora

A megnyitót 18.30 órai kezdettel Laczó András operaénekes Hazám, hazám, te mindenem című estje követi

 

Helyszín: A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncertterme (Székelyudvarhely, Tamási Áron u. 15.)

A kiállítás megtekinthető: 2019. április 7-ig

 

INGYENESEN LÁTOGATHATÓ!

 

 
 
 
 

Színházi világnap a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Psota Irén. Kanyó Béla felvétele
 

1962 óta ünnepeljük a színházi világnapot, melyhez egész napos programsorozattal a PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet is csatlakozik.

 
11-13 óra: Lakatosné Ircsik Teréz és Lakos Anna kurátorok tárlatvezetése a „Ritka magyar- Bubik 60”  illetve a „Kortársunk Csehov” című időszaki kiállításainkban 
 
13-15 óra: Az időszaki kiállítások anyagához kapcsolódó filmvetítés, kvízjáték
 
15-16 óra: „Bessenyei Ferenc-Gábor Miklós 100” - készülő kiállításunk beharangozója Huber Beáta és Szebényi Ágnes kurátorok közreműködésével
 
16-17.30 óra: „Psota 90” - Psota Irénre emlékezünk. Vendégeink: KELETI ÉVA fotóművész és SZEREDNYEI BÉLA színművész
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2019. március 27.
 
 
A BELÉPÉS INGYENES!
 
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
 

Színésztársalgó - Jávor Pál

 
SZÍNÉSZTÁRSALGÓ
 
 
A közelmúltban megnyílt - a 12. kerület kulturális életét gazdagító - Hegyvidék Kulturális Szalon, amely havi egy alkalommal ezentúl vendégül látja a Bajor Gizi Színészmúzeumot. A gazdag színházi gyűjtemény egy-egy érdekes szeletét mutatjuk be neves színházi emberek és érdekes történetek révén.
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
Téma: JÁVOR PÁL ÉS A SZTÁRVILÁG ANNO
 
IDŐPONT: 2019. március 21. (csütörtök) 16.00 óra
HELYSZÍN: Hegyvidék Kulturális Szalon (Budapest XII.ker. Törpe u. 2., földszinti kávézó)
 
 
A BELÉPÉS DÍJTALAN!
 
 
 
 

36Q-Sound Kitchen - pq 2019

 

 
Pályázati felhívás a PQ SOUND KITCHEN projektjében való részvételre
 
A PQ és az OISTAT sound design alosztályának szervezésében megvalósuló hangkonyha a sound designerek tere, amelyben megmutathatják munkájukat, megoszthatják egymással elgondolásaikat, megvitathatják a szakmai kérdéseket és szabadon ötletelhetnek. 
 
Jelentkezés 10-20 perces hangművészeti, hanginstallációs művekkel és sound design darabokkal, amelyek 8 csatornás hangrendszeren keresztül kerülnek bemutatásra. 
 
Részletes angol nyelvű kiírás és jelentkezés:
 
Jelentkezési határidő: 2019. március 31.
Az utazás, szállás és ellátás költségei az előadókat terhelik. A PQ nemzetközi főszervezői 3 napos, a PQ Studio workshopjait kivéve valamennyi PQ eseményre érvényes fesztiválbelépőt biztosítanak az előadóknak.
 
 

#MESÉSBÁBOK

 
„A bábban az a szép, hogy előtted kel életre, az élettelen anyag a szemedbe tekint és kérdéseket tesz föl, és utána ugyanolyan élettelen anyaggá válik, meghal. Ezt másféle színház nem tudja.” (Boráros Szilárd báb-, díszlet- és jelmeztervező)
 
Van egy kiállításunk, ahol a felnőttekből is gyerekek lesznek, ha nem felejtettek még el játszani, ahol nemcsak kipróbálják a bábokat, hanem jó eséllyel együtt mászik be gyerek és felnőtt, kicsi és nagy a paraván mögé. A tavaly szeptemberben nyílt MESÉS BÁBOK - BÁBOS MESÉK című kiállítás Arany János közismert műveinek bábszínházi adaptációit és az ott alkalmazott különböző bábtípusokat mutatja be.
 
Kiállításunk telis-tele van szép, vicces, kedves vagy épp rémisztő, de mindenképpen szerethető bábfigurákkal. Válaszd ki a kedvencedet és készíts egy közös képet vele. Így nemcsak megmaradtok az örökkévalóságnak mielőtt a kiállítást lebontjuk, de versenybe is szállhatsz nyereményeinkért, ha március 21-ig feltöltöd a képet INSTAGRAMRA vagy a FACEBOOKRA, megjelölöd helyként a Petőfi Irodalmi Múzeumot és használod a #MESÉSBÁBOK hashtaget. A Bábszínházi Világnapon, MÁRCIUS 21-ÉN pedig SORSOLUNK!
 

 

 
 
 
 
 

Finisszázs a Mesés bábok - bábos mesék című kiállításban

 
Bezárul Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című időszakos kiállításunk. Változatos programsorozattal búcsúzunk a tárlattól, melyre sok szeretettel várunk kicsiket és nagyokat.
 
IDŐPONT : 2019. március 24. (vasárnap) 10:30-14:00
HELYSZÍN: Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
 
PROGRAMOK
 
10.30 óra
Autósmese, avagy Toda, Berci és a csodamerci 
bábelőadás, 45 perc, 5 - 99 éves kor között ajánljuk
Autós kalandra hív a vasárnap reggel. Felbúg a csodakocsi motorja a Hepp Trupp Családi Bábszínház előadásában. Várjuk nem csak a fiúkat, hanem a lányokat is, kicsiket és nagyokat is. Tarts velünk egy kanyargós utazásra!
 
Játsszák: Schneider Jankó, Jakab Ádám
Írta: Szabó Attila
Tervezte: Sipos Katalin és Sisak Péter
Zene: Csernák Zoltán Samu
Rendezte: Schneider Jankó
 

Csodamerci? Az ám. Beleülnél? Lazán.
Tuning, polír, bőrkárpit, luxusslusszkulcs,
kérj bármit, jár hozzá, csak néhány millát áldozz rá!
Elromolhat? Bocsi, de ez egy csodakocsi!
Hogyha mégis….mindez ellenére…
ha elromolni nincs is engedélye,
de puff, reccs, ajaj, ácsi,
jön egy kanyar, egy bicikliző bácsi,
olyan öregecske, s egy aszfaltevő kecske
legelész az úton,  egy félrerántott kormány
és jól megpörget Newton…
Ó, te élet, te rút patkány!
Összetört a kocsink az útpadkán!
S itt ebben a Semerre úti kanyarban
(hol csak a bácsi a kecske és az avar van)
nincs szerviz és akadoz' a térerő,
merő kilátástalanság lebeg.
A kecske mekeg, a bácsi makog:
Majd megjavítjuk valahogy…
És csodakocsink, az a batár,
Toda mester tanyájára betér.
S mire mesénk odafajul, hogy azt mondd majd:
Merci!,
egész másért csodás már a megjavult merci.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11:30 óra
Titkos átjáró, avagy a palota meséje és a bábozás varázslata
Interaktív mesejáték a PIM múzeumpedagógusaival
Gondoltál már arra, hogy mindenkinek szüksége lenne egy saját mesekönyvre? Persze olyanra is, amit olvasnak neki, de olyanra is, ami róla, és csak róla szól!
A Petőfi Irodalmi Múzeum meglehetősen büszke arra, hogy öt teljes meséje is van. S szeretné Veled megosztani, hogyan lett főúri palotává, milyenek mindennapjai, mióta múzeumként húzza ki magát a többi épület között, s bemutatni a bolondos, különleges állatokat, akik otthonra találtak benne. Sőt! A titkos átjáró rejtélyéről is lehull a lepel, megismerjük a múzeummá lett palota legbensőbb titkát, és a Mesés bábok – bábos mesék kiállításban mi is varázslókká válhatunk.
Életkor: 3–10 év
 
12.30 óra
Keltsük életre a kiállítást
Bábkészítő kézműves foglalkozás
Búcsúzunk a kiállítástól, ezért úgy gondoltuk, szívesen hazavinnétek a kiállított bábokat… Kézműves foglalkozásunkon elkészíthetitek a múzeumban szereplő bábfigurák kicsinyített változatait, hogy a kiállítás bezárása után otthon is kipróbálhatóak legyenek akció közben. Amíg a kisebbek a bábkészítéssel foglalatoskodnak, szüleiket, nagyszüleiket a kurátorok kalauzolják el a bábok birodalmában egy izgalmas vezetéssel.
 
13.00 óra
Kulisszák mögött
Tárlatvezetés Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorokkal
 
 
 
 
 

Bábszínházi világnap Lellei Pál bábkészítő mesterrel

 
A bábszínházi világnapot a nemzetközi bábművész-szövetség, az UNIMA kezdeményezésére 2003 óta tartják meg. Az ünnep alkalmából a Mesés bábok - bábos mesék. Arany János és a bábtechnikák című időszaki kiállításunk EGÉSZ NAP INGYENESEN látogatható!
 
PROGRAM:
 
11.00 órától Lovas Lilla, Simándi Katalin kurátorok és Mihalkov György látványtervező tárlatvezetése a múzeumok és társszakmák képviselőinek. A programon való részvétel regisztrációhoz kötött. Jelentkezni március 20-ig a v.kovacs.annamaria@oszmi.hu email-címen lehet.
 
18.00 órától Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorok vendége Lellei Pál bábkészítő mester
A program nyilvános!
 
IDŐPONT: 2019. március 21. (csütörtök)
HELYSZÍN: Petőfi irodalmi Múzeum (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
 

Bessenyei Ferenc 100

 
BESSENYEI FERENC 100 
 
 
Bessenyei Ferenc a 20. század nagy formátumú és korszakos művésze 2019-ben lenne száz éves. Emberi tartása, humánuma, a magyar színpad iránti elkötelezettsége és nem utolsósorban érzelemgazdag, szenvedéllyel teli játékmódja miatt életében az egyik legkedveltebb magyar színész volt, népszerűsége pedig halálát követően is töretlen maradt. Emlékének adózva intézményünk centenáriumi kiállítással és mellé szerveződő kísérőprogramokkal jelentkezik, ennek keretében havi rendszerességgel beszélgetéssorozatot indítunk.
 
A sorozat vendége ez alkalommal B. Élthes Eszter, a művész özvegye.
 
 
 
IDŐPONT: 2019. március 14. (csütörtök) 16.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Márkus László

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel jelentkező sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében MÁRKUS LÁSZLÓ pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. március 19. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
 

Filosz a múzeumban - emlékülés Kerényi Ferenc tiszteletére

 

PROGRAM:

A férfi nagy táskával, aki leszállt a vonatról – Praznovszky Mihály irodalomtörténész
Dr. Kerényi Ferenc és Kiskőrös – Kispálné dr. Lucza Ilona múzeumigazgató
Kerényi, a textológus (Petőfi, Jókai, Vörösmarty s mások) – Szilágyi Márton irodalomtörténész
Színházi emlékeink feltárása, nyilvántartása és kiadása – Gajdó Tamás színháztörténész
„Testvérem a közköltészetben” – Csörsz Rumen István irodalomtörténész
 
 

PIM Esti Extra: programok a mesés bábok - bábos mesék kiállításunkban

 

2019. február 27-én (szerdán) rendhagyó tárlatvezetés a Mesés bábok - bábos mesék című időszaki kiállításunkban a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
 
PROGRAMVÁLTOZÁS!
19.00 óra
Czipott Géza előadóművész tárlatvezetése betegség miatt elmarad! Helyette RUMI LÁSZLÓ bábrendező kalauzolja látogatóinkat a kiállításban!
 
A bábszínház egy kicsinyített világegyetem, ahol szabadon lehet kísérletezni: tervezőkkel vihart kavarni, tengert csendesíteni, csillagokkal labdázni. Egy zárt rendszerben, tiszta szabályokkal játszani, azaz felmutatni a mindenségben rejtőzködő rendet, újra működésbe hozni a mítoszt.” (Rumi László)
 
További program ezen az estén:
18.00 óra
Vendégünk Huzella Péter zenész az Ady Endre halálának 100. évfordulója
alkalmából megnyitott A föltámadás szomorúsága című új kiállításban.
 
 
JEGYÁR: 1000 Ft, mellyel minden kiállítás megtekinthető.
Jegyek elővételben a PIM pénztárában és online ITT!
 
Ezen a napon minden kiállítás 20 óráig látogatható!
 
 

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - Arthur Miller: Pillantás a hídról

Bubik István nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
         
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Kiss Manyi

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
Havi rendszerességgel jelentkező, új sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében KISS MANYI pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. február 19. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 

PIM Esti Extra - programok a Mesés bábok - bábos mesék című kiállításunkban

2019. január 30-án (szerdán) rendhagyó tárlatvezetés a Mesés bábok - bábos mesék című időszaki kiállításunkban a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
 
PROGRAM
18:00 óra
Vendégünk Novák János, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója.
 
A Mesés bábok - bábos mesék című kiállításban szubjektív tárlatvezetésre ezúttal a Bors néni rendezője tart velünk. A kísérletező és újító Novák János zenésznek készült, mikor egy véletlen folytán megismerkedett a színház világával. Társulatában zeneszerzőként, rendezőként is dolgozik, a zene és a színház mellett nagyon fontosnak tartja a képzőművészetet, a gyerekek iránti felelősségérzetet.
 
JEGYÁR: 1000 Ft, mellyel minden kiállítás megtekinthető.
 
Ezen a napon minden kiállítás 20 óráig látogatható!
 
További program ezen az estén:
19.00 óra
 
 
 

Bessenyei Ferenc - Komlós Juci 100

 

 

 
Komlós Juci és Bessenyei Ferenc egyazon napon, 1919. február 10-én születtek. De nem csak születésnapjuk közös időpontja köti össze a két legendás színészt. 1937-ben együtt lettek a szegedi színház tagjai, majd később szintén együtt kerültek a Miskolci Nemzeti Színházba. Mindkettőjüket a Nemzet Színészei tagjai közé is beválasztották. A Nemzeti Színház mögött, a Rákóczi híd tűzfalánál is egymás mellett kaptak helyet a Nemzet Színészei portréi között. Vetítéssel egybekötött beszélgetéssel emlékezünk rájuk századik születésnapjuk alkalmából.
 
Vendégeink: Földessy Margit színművész, Komlós Juci lánya és Gervai András író, újságíró
A beszélgetést vezeti: Gajdó Tamás színháztörténész
 
IDŐPONT: 2019. február 10. (vasárnap) 16 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
 

"Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt..." Simándy József (1916-1997) - kiállítás Sepsiszentgyörgyön

Simándy a 20. századi operajátszás kiemelkedő alakja volt, gyönyörű orgánuma, színpadi játéka, az 1945 utáni diktatórikus politikai környezetben tanúsított magyarsága a magyarországi és a határokon túl élők számára is erőt és bátorítást adott a nehéz időkben.

A születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi vándorkiállításunk nagyszámú fotó felhasználásával, személyes visszaemlékezések és korabeli kritikák segítségével igyekszik teljes képet adni Simándy életéről: a nehézségekkel teli gyermek- és ifjúkorról, az autószerelő-műhelyben eltöltött évekről, a zenei tanulmányokról, illetve a szegedi, majd a budapesti Operaházban induló és kiteljesedő operaénekesi karrierjéről. Bemutatjuk repertoárját az olasz, német, francia és magyar operákban, oratóriumokban és további számtalan műfajban.

A Balassi Intézet Magyar Kulturális Központja jóvoltából a tárlat ezúttal Sepsiszentgyörgyön látható.
 

A kiállítás megtekinthető: 2019. január 17. - 2019. február 15.

Helyszín: Lábasház / Casa cu Arcade (Piata Libertatii nr.7, 520003 Sepsiszentgyörgy, Románia)

 

A kiállítás ingyenesen látogatható!

 

 
 

Pályázati felhívás a 2019. évi Örkény István drámaírói ösztöndíj elnyerésére

Örkény István. Szilvássy Z. Kálmán felvétele
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatot hirdet fiatal drámaírók részére. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz. Az ösztöndíjat egy egész estére szóló darab tervével lehet megpályázni. Pályázhatnak az 1979. január 1. után született fiatal drámaírók, akik még nem töltöttek ki 3 ösztöndíjas intervallumot. Már bemutatott dráma vagy publikált kötet, korábbi megjelenés színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken előnyt jelent.
 
Az ösztöndíj időtartama: 12 hónap, összege 2019. január 1-től december 31-ig: bruttó 200.000 Ft/hó
 
 
BEÉRKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2019. február 8. péntek
 
 
A pontos pályázati feltételek a pályázati felhívásban olvashatók, mely ide kattintva letölthető.
 
A jelentkezéshez szükséges pályázati adatlap és nyilatkozat letölthető innen.
 
 
A pályázatbeadással kapcsolatos további információ:

Horváth Hermina, Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

horvath.hermina@oszmi.hu  (+36 1 375 1184/106 mellék)

 
 
 
 

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - A Bubik-Dölle Színészgymnasium

Bubik István nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt. A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
 
         
 
 
Bubik István és Dölle Zsolt pantomimművész 1989 novemberében hirdette meg 16-21 év közötti fiatalok részére e színházi foglalkozásokat. Helyszíne a Fészek Művész Klub volt.  A színész így vall céljaikról:  "A gymnasium nem csak oktatott, lexikális ismeretanyagot követelt, hanem nevelt, és elsősorban ezt tette. Felkészítette az életre a diákokat, kialakított bennük egy morális értékrendet, s ami a legfontosabb, önismeretre, a képességeik reális felmérésére nevelte őket. Ennek szellemében szeretnénk SZÍNHÁZBEJÁRÓ munkánkat elindítani, a közös játékok közösségteremtő erejével megismertetni, megszerettetni a ködös színészvilág örömét-bánatát, egyáltalán, a színházi ember fogalmát."
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Latinovits Zoltán

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel jelentkező, új sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében LATINOVITS ZOLTÁN pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. január 15. (kedd) 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Garas Dezső

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel jelentkező, új sorozatot indítottunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében GARAS DEZSŐ pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2019. január 19. (szombat) 11.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 

Átadták a 2018. évi Aase- és Ivánka Csaba-díjakat és a Bálint Lajos-vándorgyűrűt

 2018. december 17-én ünnepélyes keretek között, a hagyományoknak megfelelően a Bajor Gizi Színészmúzeumban került sor a 2018. évi Aase-díjak, az Ivánka Csaba-díj és a Bálint Lajos-vándorgyűrű átadására.

 
Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Nagy Zoltán és Bicskei István az Aase-díj 2018-as kitüntetettjei /forrás: szinhaz.hu/
 
"A színpadon az emlékezetes pillanatok megformálásához nagy tehetségekre, színes egyéniségekre, kiváló színészekre van szükség, mint a mai díjazottak is, akik képesek a karakter minden jegyét egy pillanatba sűríteni, egy jelenetben egy egész élettörténetet elmondani" – mondta Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális ügyekért felelős helyettes államtitkára az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által rendezett díjátadón.
 
 
AASE-DÍJ

Az Aase-díjat magyar színházi előadások epizódszerepeinek megformálói kapják. A díjat Gobbi Hilda alapította végrendeletében. A budai házának halála utáni értékesítéséből befolyt összeg kétharmadát szánta a díj alapítására. Az alapító színésznő ezt írta a díjról: „Sajátossága a színészi munkának, hogy a főszereplő több felvonáson keresztül vonja magára a figyelmet. Az epizodistának csak néhány perce, pillanata van; tömörít, mint az író, amikor epigrammát alkot.”

A díj Henrik Ibsen Peer Gynt című drámakölteményének egyik színpadi alakjáról kapta a nevét. Aase anyó Peer Gynt édesanyja. Maga a szerep rövid, azonban felejthetetlen alakításra nyújt lehetőséget. Az Aase-díj alapkezelője a kulturális tárca és a Színházi Társaság, a díj odaítéléséről neves színművészekből álló kuratórium dönt.

Az Aase-díj kuratóriumának képviseletében Egri Márta, Ráckevei Anna és Márton András színművész vett részt a díjátadón. 2018-ban Aase-díjban részesültek:

Csombor Teréz, a kecskeméti Katona József Színház művésze
Homonnai Katalin, a Stúdió K Színház művésze
Bicskei István, a Debreceni Csokonai Színház művésze
Nagy Zoltán, az Újszínház művésze
 
 
BÁLINT LAJOS-VÁNDORGYŰRŰ
 
A Bálint Lajos-vándorgyűrűt Brüll Krisztina, a Thália Színház művészeti főtitkára vehette át. A díjat Spiegel Annie, Bálint Lajos özvegye alapította. A gyűrűt felváltva kapja dramaturg és művészeti titkár, így emlékezve a névadóra, aki a Nemzeti Színház főtitkára, neves rendező, író, dramaturg volt. A díj kezelője a Magyar Színházi Társaság, odaítéléséről évente a Színházi Dramaturgok Céhe, illetve a Színházi Titkárok Társasága dönt.
 
 
IVÁNKA CSABA-DÍJ

Ivánka Csaba (1948-1996) a Nemzeti Színház tragikusan fiatalon elhunyt nagy tehetségű Jászai Mari-, és Tamási Áron-díjas színész-rendezője volt. Emlékének ápolására és a magyar színházművészet támogatására a művész édesanyja és testvérei 2000-ben alapítványt hoztak létre azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy évente egy alkalommal egy arra érdemes színházművész elnyerhesse a díjat. Az elismerés az alapítók szándéka szerint elsősorban olyan színházak társulataiban kerül átadásra, amelyek Ivánka Csaba művészi életében fontos szerepet játszottak.

A díjat egy pályatársakból álló kuratórium ítéli oda minden évben.

2018-ban Ivánka Csaba-díjban részesült: Soltész Bözse, a Pesti Magyar Színház művésze.

 
Az Ivánka Csaba-díj kuratóriumának képviseletében Kubik Anna színművész és Bartos Zsóka, Ivánka Csaba özvegye, a kuratórium titkára, a Magyar Színházi Társaság képviseletében Vajda Márta ügyvezető titkár vett részt az ünnepségen.
 
GRATULÁLUNK A DÍJAZOTTAKNAK!
 
 
KÉPEK  DÍJÁTADÓRÓL:
 

 

Fotók: Kovács Éva / OSZMI

 

 
 
 
 

Körmendi János hagyatéka az OSZMI-ban

A Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe került Körmendi János színművész hagyatéka – sok más közt az ikonikus szamovár is.
 
Sokak számára Körmendi János Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész neve a Magyar Televízió mindmáig népszerű Három nővér paródiájával fonódik össze, melyben az általa alakított Irinát névnapján mindenki egy-egy szamovárral lepi meg. (A paródiát szintén Körmendi János írta!) A fergeteges sikert a Magyar Televízió ugyancsak egy szamovárral köszönte meg a művésznek, mely leányának adományaként mostantól az OSZMI gyűjteményét gazdagítja. E szamovár mellett Körmendi János gazdag pályájának további tárgyi emlékei és dokumentumai kerültek ezzel az ajándékozással közgyűjteménybe: színházi és filmes alakításait megörökítő több száz fénykép, szövegkönyvek, személyi iratai, könyvtárának darabjai, írásainak kéziratai, valamint pályatársainak – többek közt Gálvölgyi Jánosnak, Márkus Lászlónak, Mensáros Lászlónak, Rátonyi Róbertnek, Sass Józsefnek, Szinetár Miklósnak – levelei. A dokumentumokból Körmendi Jánost magánemberként is nagyszerűen meg lehet ismerni: mi érdekelte, kikkel állt kapcsolatban, mennyire foglalkoztatta a színházművészet története és elmélete. 
 

 
Különösen érdekesek azok a tárgyak, melyek arról tanúskodnak, hogy milyen sokrétű volt az érdeklődése és tehetsége: a fotózástól a faragáson, a makettkészítésen keresztül az irodalmon át rengeteg területen alkotott. A gyűjteménybe került jelmezek, kellékek, premierajándékok és előadás-felvételek pedig színészi pályáját reprezentálják.
 
Körmendi Gabriella
Körmendi Gabriella számára természetes volt, hogy a múzeumba kerüljön édesapja örökségének színházzal kapcsolatos része: „Egy másodpercig nem volt semmi más az eszemben, mert itt, a múzeumban válik kutathatóvá, olvashatóvá, láthatóvá ez az anyag. Nyilván érzelmileg erőteljesen kötődöm hozzá, de ha otthon őrizném egy fiókban, vagy porosodna a pincében, akkor nem válna senki hasznára. Az nem elég, hogy én örüljek neki, itt sokan, akik ezzel foglalkoznak, hozzájuthatnak és részesülhetnek benne. Nagyszerű dolgokra bukkantunk, amikor rendeztük az anyagot, például édesapám már talán az 1950-es években elkezdett írni színház- és színésztörténetet. Aki ezt a kort tanulmányozza, annak óriási dolog, hogy ehhez hozzáfér. Abban bízom, hogy a múzeum meg tudja őrizni ezeket az értékeket, és ez akkor is megmarad, ha már én sem leszek. A jövő generációjában is biztosan lesznek olyan színészpalánták, akik komolyan veszik a színészmesterséget, mint ahogyan a papám is nagyon komolyan vette azt. Egyszerűen mindent tudni akart a színészetről – az ókori görögöktől kezdődően. Fiatal korától gyűjtötte a könyveket, ebből egy gigantikus könyvtár lett végül, amelyből valamennyi ide is került. Ha erre még valaki kíváncsi lesz, akkor csak ide kell jönnie, és el kell olvasnia.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő OSZMI gyűjteménye a nagylelkű adományozóknak köszönhetően 2018-ban is jelentősen gyarapodott. Ajándékozással került be többek közt Zentai Anna, a Fővárosi Operettszínház vezető művészének szerepeit, fellépéseit dokumentáló tizenkét album, Agárdy Gábor színművész, Bársony Rózsi, a nemzetközi karriert is befutott szubrett, valamint Földes Anna újságíró, kritikus, Cenner Mihály színháztörténész hagyatéka, Drégely László, és Khell Zsolt díszlettervezők és Witz Éva jelmeztervező munkái, Árendás József grafikusművész digitalizált színházi plakátjai, Aldobolyi Nagy György színházi munkái és a Kortárs Tánc Egyesület iratanyaga.
 
 
 
 
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Ruttkai Éva

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel, keddenként új sorozatot indítunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat következő részében RUTTKAI ÉVA pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2018. december 11. 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
 

Ünnepi nyitvatartás

Kedves Látogatóink, Kutatóink!

 

A karácsonyi és újévi ünnepek alatt intézményünk szolgáltatási szünetet tart. A nyitvatartás rendje a következő:

 

BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

2018. december 24-től 2019. január 2-ig ZÁRVA tart.

Az első látogatási nap 2019. január 3. (csütörtök)

 
ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET

2018. december 24-től 2019. január 4-ig ZÁRVA tart.

Az első szolgáltatási nap 2019. január 7. (hétfő)

 
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS BOLDOG ÚJ ÉSZTENDŐT KÍVÁNUNK!

 

 
 
 
 

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - Az Új Színház

 
         
A PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tisztelettel meghívja Önt 
 
2018. december 13-án, 16 órára a Bajor Gizi Színészmmúzeumba 
 
„Ritka magyar- Bubik 60” című kiállításhoz kapcsolódó beszélgetéssorozat következő részére.
           
Téma: az Új Színház
 
Vendégeink: Györgyi Anna, Takács Kati színművészek, Lőkös Ildikó dramaturg, Szikora János rendező, Márta István zeneszerző, az Új Színház egykori igazgatója 
 
Belépő: 500 Ft/fő
 
Bubik István nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
 
Fotó: W. Shakespeare: Szentivánéji álom. Új Színház, 2004. R.: Szergej Maszlobojscsikov m.v. Ismeretlen fényképész felvétele
 
 
 

Szigorúan titkos - könyvbemutató

 
A dokumentumkötet célja, hogy a közgyűjteményekben, levéltárakban fellelt források révén mutassa be a Kádár-kori színházirányítás rendszerét, a színházzal szemben az ideológiai és politikai elvárások alakulását. A kötetben szereplő dokumentumok bepillantást engednek azokba a vitákba, melyek az 1970-1982 közötti időszakban bontakoztak ki, és amelyek a színházak profiljának, repertoárjának és személyi összetételének kialakítása és mibenlétének meghatározása körül folytak. Reméljük, hogy az itt megjelenő több mint hetven dokumentum, melyek többségét most először veheti kézbe az olvasó, hozzásegíti az érdeklődőt a hazai kultúrtörténet és színháztörténet eme korszakának megismeréséhez, és lehetőséget ad a Kádár-rendszerrel való szembenézésre is.
 
 

Fut a színház 2018 - díjátadó

A 33. SPAR Budapest Maraton keretében megrendezett PAPAGENO VARÁZSFUVOLA KUPA illetve a FUT A SZÍNHÁZ kategória ünnepélyes díjátadására 2018. november 15-én került sor a Művészetek Palotájában.
A FUT A SZÍNHÁZ kategóriában elindult résztvevők nevezési díjaiból befolyt 640.000 Ft-os összeget a szervezők idén is a Bajor Gizi Színészmúzeum javára ajánlották fel.
A kategóriában elindult futóknak külön köszönjük, hogy részvételükkel támogatták múzeumunkat, a szervezőknek pedig elismerés és hála a felajánlásért!
A futóversenyen az OSZMI csapata is tisztességgel helytállt. 
 
Reméljük, jövőre ismét együtt futhatunk Veletek!
 
A FUT A SZÍNHÁZ versenyről készült videó ITT tekinthető meg!
 
Az OSZMI futói a díjátadón: Ady Mária, Laczkóné Horváth Hermina és Péter Zsolt
 
 

A CSEHOVI VILÁGKÉP ÉS MAGYAR ADAPTÁCIÓI

 
Kerekasztal-beszélgetés a Kortársunk Csehov című időszaki kiállításhoz kapcsolódóan
 
 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2018. április 25-én nyitotta meg Kortársunk, Csehov című időszaki kiállítását  kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A tárlat a magyarországi Csehov-előadásokat, elsősorban az 1945 utáni, a magyar színjátszás történetében is fontos szerepet játszó, nagyhatású Csehov-rendezéseket mutatja be egészen a 2000-es évek elejéig. 
A kiállítás kurátora abból indult ki, hogy minden korszaknak megvan a maga Csehov-tükre, Csehov-interpretációja, ezért azokra a csomópontokat jelentő előadásokra fókuszál, amelyek egy-egy színháztörténeti korszak stílusbeli hasonlóságainak és eltéréseinek, esetleg párhuzamosságainak, egy-egy darab különböző olvasatainak bemutatására törekedett.
 
A beszélgetés résztvevői különböző megközelítésből arra keresik a választ, hogy mi az oka Csehov magyar népszerűségének, Csehov darabjai miért rejtenek sokféle értelmezési lehetőséget, hogyan kapcsolódik egy-egy kiemelkedő Csehov-interpretáció más művészeti ágakhoz, elsősorban a képzőművészethez, - mit jelent az, hogy „Kortársunk, Csehov”.
 
VENDÉGEK: 
Regéczi Ildikó, irodalomtörténész
Lakos Anna, a kiállítás kurátora
Valló Péter, rendező 
 
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő; diákigazolvánnyal és Hegyvidék-kártyával: 500 Ft/fő
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2018. december 8. (szombat) 16.00-18.00 óra
 
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 

Színészkatonák, fogolyprimadonnák című vándorkiállításunk Budafok-Tétényben

Front- és hadifogolyszínházak az első világháborúban

Az első magyar tábori színház 1917. április 3-án Lembergben mutatkozott be. A társaság nehéz körülmények között játszott, fűtetlen faszínház vagy földalatti fedezékszínház és jéghideg öltöző várta a színészeket. Bőségesen kárpótolta azonban őket a lelkes fogadtatás.

A front túloldalán sem hallgattak a múzsák, az orosz hadifogságba került katonák – hivatásos művészek irányításával – színházat alapítottak, hadifogolyszínházat. Többnyire vígjátékokat, operetteket és kabaréműsort játszottak. A csárdáskirálynőt emlékezetből, újrakomponált zenével és librettóval adták elő. A krasznojarszki Tiszti Színházban Vereczky Szilvia szerepében Minyó Andor lépett színpadra…

A kiállítás azokat a különleges színházi formákat mutatja be, melyeket az első világháború a fronton és a hadifogolytáborokban hívott életre. A háború végén a színészkatonákat leszerelték, a táborokat feloszlatták, a színházi együttesek elbúcsúztak a közönségtől, s mindenki megpróbálta ott folytatni életét, ahol a bevonulás előtt abbahagyta. A frontszínházak dokumentumait, a hadifogolyszínházakból hazamenekített relikviákat azonban féltve őrizték, élményeiket lejegyezték. A kiállítás anyagát ezek a ritka, különleges fényképek, színlapok, grafikák illusztrálják.

A kiállítás kurátora: Csiszár Mirella, Sipőcz Mariann
Látványtervező: Juhász Tibor
Grafikai munka: Szabó Lívia
 
HELYSZÍN: Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ AULA (1222 Budapest, Nagytétényi u. 31-33.)
IDŐPONT: 2018. november 2-30.
 
 

 
 

Múltidézés a kulisszák mögött: Mészáros Ági

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel, keddenként új sorozatot indítunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat harmadik részében  MÉSZÁROS ÁGI pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2018. november 13. 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
 
Következő alkalom:
 
2018. december 11. 14 óra:     RUTTKAI ÉVA
 
 
 
 

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - A Kelemen László Színkör

Bubik István nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

PIM Esti Extra - programok a Mesés bábok, bábos mesék című kiállításunkban

2018. november 28-án (szerdán) rendhagyó tárlatvezetés a Mesés bábok - bábos mesék című időszaki kiállításunkban a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
 
PROGRAM
19:00 óra
Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorok ezen az estén két bábművész, Gimesi Dóra és Teszárek Csaba segítségével vezetnek be minket a bábok csodás világába. Nem csak mesélnek majd, hanem meg is mutatják, mit és hogyan lehet kifejezni a marionett, a pálcás vagy a kesztyűs bábokkal. Közelről láthatjuk és tapasztalhatjuk meg a különböző bábtechnikák adta lehetőségeket és különbözőségeket. Nem csak gyerekeknek!
 
JEGYÁR: 1000 Ft, mellyel minden kiállítás megtekinthető.
 
Ezen a napon minden kiállítás 20 óráig látogatható!
További program ezen az estén:
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Bajor Gizi szeánsz - szobaszínházi előadás

A Bajor-villa látogatóktól elzárt tetőtéri mandzárdja egy estére színházzá alakul. A különleges szobaszínházi program házigazdája, az épület egykori lakója, Bajor Gizi. Papp Kinga Lívia előadásában megelevenedik a szerelmes, a szöveget tanuló, a szerepeiről elmélkedő, a játékos kedvű színésznő, aki méltán vált már életében a két háború közötti magyar színházi élet legendás alakjává. Bajor Gizi szelleme visszalátogat régi villájába, és elkalauzolja az érdeklődőket egy olyan térbe, ahova látogató csak ritkán jut el: rejtekhelyére, a manzárd szobába.
 
Az előadást Spolarics Andrea rendezte.
 
A szoba befogadóképessége miatt a maximális nézőszám 18 fő, így bejelentkezés mindenképpen szükséges, amelyet megtehetnek a bgm@oszmi.hu címen.
 
 
IDŐPONT: 2019. november 9. (szombat) 19 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
JEGYÁR: 1000 Ft (Hegyvidék-kártyával 500 Ft)
 
Az előadás időtartama kb. 50 perc.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Nyílt nap a kortársunk Csehov című kiállításunkban

Minden érdeklődőt szeretettel várunk a Kortársunk Csehov kiállításunkhoz kapcsolódó nyílt napra!

 
PROGRAM:
  • kurátori tárlatvezetés
  • Csehov-kvíz
  • vetítések
  • orosz büfé 
IDŐPONT: 2018. november 11. 16.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő Hegyvidék-kártyával: 500 Ft/fő
 
(A program az Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében valósul meg.)
 
 

PIM Esti Extra - programok a Mesés bábok, bábos mesék című kiállításunkban

2018. október 31-én (szerdán) rendhagyó tárlatvezetés a Mesés bábok - bábos mesék című időszaki kiállításunkban a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
 
PROGRAM
18:00 óra
Vendégünk: Szabó Borbála, író, dramaturg
A Budapest Bábszínház legendás Líra és Epika című előadásának társszerzője (Varró Dániellel) szubjektív tárlatvezetése Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorokkal a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításban.
 
JEGYÁR: 1000 Ft 
 
Ezen a napon minden kiállítás 20 óráig látogatható!
 
 
 
 
 
 
 

Pedagógus műhely - Bábterápiás workshop

 
Kiss Ági 2005 óta alkalmazott módszere, a Háromlépcsős Barboncás Bábterápia egymást követő, egymásra épülő szakaszokból áll. Az első szakaszban a mese archetipikus elemeivel még verbálisan segít a szorongás, félelem körülírásában, esetleges megfogalmazásában, az erre épülő rajzterápiával lehetőség nyílik a verbálisan nem kifejezhető, ám a történetben dolgozó szimbolikus elemek feltérképezésére, megmutatására, azok más síkon való kifejezésére, így tovább oldva a szorongást, esetleges meg nem oldott konfliktusokat, vagy akár tettlegességig is eljutó konfliktusokat. Az utolsó szakaszban a harmadik lépcsőfokon ez a két „nyelv” egy harmadikban fogalmazódik meg és az együttes kifejezéshez kap egy olyan eszközt, ami kézzelfogható jellegénél fogva lehetővé teszi a felvetett probléma mélyebb megfogalmazását, a projektálását speciális bábokra egy eljátszott szituációban, védett környezetben. Maguk a terápiás elemek önálló egységekként tökéletesen működnek, de egymást kiegészítve, kérdőívekkel, szociális készségfejlesztő módszerekkel bővülve, egy olyan módszert hoztak létre, amiben az egymásra épülő szakaszok hatványozódottan érvényesülnek.
 
A délelőtti elméleti blokkot délután gyakorlati rész követi, a húsz darab terápiás bábot a Tintaló Társulás (Sipos Kati és Sisak Péter) készíttette.
 
Résztvevők száma: 20 fő
 
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum (1056 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
Időpont: 2018. október 27. (szombat) 09.00-18.00 óra
 
Regisztráció: lovas.lilla@oszmi.hu
 
Részvételi díj: 5000 Ft/fő
 
 
Kapcsolódó tárlat: Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák
A Múzeumok Őszi Fesztiválja programja.
 
 

Beszélgetéssorozat Bubik Istvánról - A zenész és a sportember

Bubik István nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Mándy Ildikó Társulata: 1914 / 1915 / 1916 / 1917 / 1918

 
 
A dalokat Márkos Albert írta mezzoszopránra és csellóra. A zenei kíséretet Kallai Nóra csellista játssza az előadásban. A szó ereje irányít mindent. A beszéd nemcsak a teret és a cselekményt határozza meg, de az előadásban szereplő színésznő, Záhonyi Enikő is az elhangzó mondatok dinamikájából, zeneiségéből kiindulva építi játékát. Teste alárendelődik a szavak gesztikus hatalmának, hagyja, hogy teljes mértékben ez irányítsa a mozgását.  „Amikor hallod a távolból a lövedék fütyülését, az egész tested már előre összehúzódik, hogy felkészüljön a hatalmas robbanásra.”
 
A sorozat első része, az 1914 című előadás bemutatója 2014. szeptember 13-án volt a Zsámbéki Színházi Bázison. Az 1914 / 1915 című második rész bemutatója 2015. március 19-én a Pécsi Harmadik Színházban, a sorozat harmadik része, az 1914 / 1915 / 1916 premierje 2016. március 31-én a Művelődési Szint Mozitermében volt. A negyedik rész, az 1914 / 1915 / 1916 / 1917 című előadás 2017. január 24-én volt az RS9 Színházban.
 
Az előadás létrejöttét támogatta: NKA, EMMI, Első Világháborús Emlékbizottság, MMA, Kontakt Táncért Alapítvány
Külön köszönet Dr. Magyar László András szakértői munkájának és Kertész Endre (cselló) közreműködésének a felkészülés során.
 
 
 

PQ Studio: Eredményvezérelt workshopok

Pályázati felhívás eredményvezérelt workshopokon való részvételre
 
A PQ pályázatot hirdet a PQ STUDIO program keretében (2019. június 7-12.) eredményvezérelt workshopokon való részvételre. 
A szervezők számos területről várják a jelentkezőket, ideértve a szakembereket és a pályakezdő dizájnereket, a dizájnt oktató tanárokat és a művészeti adminisztrációban dolgozókat.
Az eredményvezérelt workshopokon született munkák a PQ Studio: Emergence Fesztiválon kerülnek bemutatásra.
 
Jelentkezési határidő: 2018. október 31.
 
Választható workshopok :
- Térbeli dramaturgiák, interdiszciplináris Macbeth
- Határátlépés és az identitás kiterjesztése óriásbábokkal
- Anyagi kölcsönhatások: utazás a mozdulatba
- Keresés – játék a Szellemmel
- A tér átalakítása megvilágított plasztikával
- Az együttműködő képzelet kidolgozása
- „Plica ex Plica” – redőzés
- Expanzív hallgatás: egy öko-materialista megközelítése térbeli dizájn kidolgozásához
- Nomád fénytestek nyilvános terekben
- Nőiség/Backstage/Dizájn
- Nagyítás! - Vidd át produkciódat a stúdióból egy nagyobb színházba
- A terek titkos élete: helyspecifikus előadások ökológiája
 
Részletes információ és jelentkezés angol nyelven az alábbi linken:
 
 

Felhívás szakmai gyakorlaton való részvételre

Felhívás szakmai gyakorlaton való részvételre
 
A 2019-es PQ keretében a PQ a Szcenográfusok, Színháztechnikusok és Színházépítészek Nemzetközi Szervezetével (OISTAT) együttműködésben pályázatot hirdet szakmai gyakorlatokon való részvételre. 
A pályázatra a szervezők jelenlegi hallgatók és legfeljebb 5 éve diplomázott pályakezdő dizájnerek jelentkezését várják. 
 
Választható területek:
- szcenikai művészetek és építésmenedzsment
- dizájn
- produkció- és művészetmenedzsment
- fény és hangtechnikus
- PR, média
 
Jelentkezési határidő: 2018. október 31.
 
Szakmai gyakorlat időpontja: 2019. június 1. – 2019. június 21.
 
Az első körben kiválasztott jelentkezők Skype vagy ahhoz hasonló programmal bonyolított interjún vesznek részt a projektvezetővel.
A szervezők a szakmai gyakorlat idejére többágyas, közös szobákban biztosítanak szállást a kiválasztott jelentkezők számára, az egyéb költségekről (utazás, biztosítás stb.) a résztvevőknek kell gondoskodniuk.
 
Bővebb információ és jelentkezés az alábbi linken, angol nyelven:
 
 
 

Az OSZMI csapata a SPAR Budapest Maraton FESZTIVÁLON

Az október 6-7-én megrendezett 33. SPAR BUDAPEST MARATON FESZTIVÁL futóversenyen az OSZMI RUN-TON PAVLOVICS CSEHOV csapata sikeresen teljesítette a maratoni távot a FUT A SZÍNHÁZ kategóriában. A csapat tagjai: Horváth Hermina, Tóth Attila, Ady Mária és Péter Zsolt. Szabó Attila igazgatóhelyettesünk egyéniben futotta le a maratoni távot.
 
Idén huszonegy csapat indult a FUT A SZÍNHÁZ kategóriában, mely idén ismét az Operaház győzelmével zárult. Ezúton is gratulálunk a győzteseknek és minden részvevőnek!
 
 
 

Tudós férfiak - emlékülés Székely György és Bécsy Tamás tiszteletére

 

AZ EMLÉKÜLÉS PROGRAMJA:

10.00: Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója köszönti a résztvevőket 
 
10.10–11:30
Elnök: Imre Zoltán PhD, habilitált egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem 
 
Prof. dr. Kurdi Mária, professor emerita, Pécsi Tudományegyetem
A restauráció-kori és a 18. századi angol vígjáték és drámaelmélet kérdései Székely György és Bécsy Tamás írásaiból kiindulva
 
Prof. dr. Nagy Imre, professor emeritus, Pécsi Tudományegyetem 
Egy színésznő naplója (Déryné emlékiratai: önéletírás, vallomás, dokumentum)
 
Ladányi István PhD, habilitált egyetemi docens, Pannon Egyetem 
Modellezhető-e a formátlanság? Tolnai Ottó drámáiról Bécsy Tamás drámamodelljei alapján
 
Nagy András PhD, drámaíró, habilitált egyetemi docens, a Pannon Egyetem Kőszeg Kampusz vezetője
A magára hagyott életmű vagy Az iskolateremtés paradoxonjai 
 
11:30–11:50 Kávészünet
 
11:50–13:10
Elnök: Rajnai Edit PhD, színháztörténész. Országos Széchényi Könyvtár
 
Balogh Géza színháztörténész, rendező 
A tudós és a színházcsináló
 
Gajdó Tamás PhD, színháztörténész, PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
„Gyuri, neked vidékre kell menned!”
 
dr. Csiszár Mirella színháztörténész, PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
Ömlesztett anyagból rendezett gyűjtemény Székely György a Magyar Színházi Intézet élén
 
Huber Beáta színháztörténész, PIM–Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 
Útjelző. A Székely-módszer a magyar színháztörténet-írásban
 
13:10-14:00
Hozzászólások, vita, beszélgetés
 
 

 

Színészkatonák, fogolyprimadonnák című vándorkiállításunk Baján

Szeptember 20-án újabb állomására érkezett nagysikerű SZÍNÉSZKATONÁK, FOGOLYPRIMADONNÁK - FRONT- ÉS HADIFOGOLYSZÍNHÁZAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN című vándorkiállításunk. A megnyitón a kurátorok is részt vettek: a tárlatot Sipőcz Mariann nyitotta meg, majd Csiszár Mirella Bajor Gizi és Fedák Sári első világháború alatti pályaszakaszáról tartott előadást az érdeklődőknek.
 
A tárlat október 26-ig tekinthető meg a BÁCSKAI KULTÚRPALOTÁBAN (Baja, Szentháromság tér 3.). 
 
Mindenkit szeretettel várunk!
 
 

 
 

Fut a színház - 2018

 
 
2018. október 6-7-én 33. alkalommal kerül megrendezésre a SPAR Budapest Maraton Fesztivál. A sportesemény keretében immár nyolcadik alkalommal lesz FUT A SZÍNHÁZ. A szervezők jóvoltából a színházi világ képviselőiből (hazai és határon túli magyar színházak, színészek, bábszínházak, táncegyüttesek, színházi szakemberek, színházi fesztiválok, színikritikusok, filmsorozatok, színházi szerzők) álló váltócsapatok a kategóriában befolyt nevezési díjakból hagyományosan a Bajor Gizi Színészmúzeumot támogatják.
 
A verseny eddigi győztesei: 2011-ben a Kolibri Színház, 2012-ben az Operaház, 2013, 2014, 2015-ben a Vígszínház, 2016-ban és 2017-ben ismét az Operaház.
 

A versenyen a PIM-OSZMI csapata is indul a "Fut a színház” kategóriában!

 

További részletek a rendezvény HONLAPJÁN!

 
 

PIM Esti Extra - programok a Mesés bábok, bábos mesék című kiállításunkban

2018. szeptember 26-án (szerdán) rendhagyó tárlatvezetés, majd színházi előadás a Mesés bábok - bábos mesék című időszaki kiállításunkban a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
 
PROGRAM
 
18:00 óra
Vendégünk: Elek Ferenc
A színművész szubjektív tárlatvezetése Lovas Lilla és Simándi Katalin kurátorokkal a Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című kiállításban.
 
 
JEGYÁR: 1000 Ft (a jegy a Két ember balladája című előadásra is érvényes)
Jegyvásárlás: Jegymester
 
 
 
 
 
19:00 óra
Fabók Mancsi Bábszínháza: Két ember balladája – megénekelt magyar népballadák felnőtteknek
 „Népballadáink a régiségben születtek. Egyes „történetes énekünk” vagy „öreg énekünk” – (ahogyan népnyelvünk nevezi e műfajt) – keletkezése egészen az Árpád- korig vezethető vissza. Előadásunkban az egybegyűjtött, megénekelt „történeteken” keresztül „két ember balladája” is kirajzolódik: férfi és nő sorsát élhetjük meg a földi lét kiélezett élethelyzeteiben. S talán ezek a döntéshelyzetek nem is olyan idegenek a mai kor embere számára sem..."
 
Rendező: Fabók Mariann
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Játsszák: Fabók Mariann, Keresztes Nagy Árpád
Az előadás hossza: 75 perc
 
JEGYÁR: 1000 Ft
Jegyvásárlás: Jegymester
 
 
 
 
 

A Szép Ernő-jutalom díjazottjai 2018-ban

A Szép Ernő-jutalom (nevezik Szép Ernő-díjnak is) 1984-ben alapított irodalmi díj, melyet drámaíróknak osztanak ki. A díjat Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga alapította. 1992-ig csupán egy fő a „legjobb drámaíró” vehette át, 1992-től viszont a díjazottak köre 2-3 főre bővült. Az elismerést szakmai kuratórium ítéli oda, a díjjal járó anyagi fedezetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. A lebonyolítáa PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet segíti.
 
A Szép Ernő-jutalom kuratóriumi döntése alapján 2018-ban:
 
Szép Ernő-életműdíjban részesült TASNÁDI ISTVÁN – Drámaírói életművéért és színházi munkájáért.
 
Szép Ernő-díjban részesült HAJDU SZABOLCS – Drámaírói munkásságáért és a Látókép Ensemble előadásainak létrehozásáért.
 
Szép Ernő-különdíjban részesült ZÁVADA PÉTER – első drámájáért (Je suis Amphitryon), valamint eredeti nyelvi világú átirataiért. 
 
A díj átadására a magyar dráma napján, szeptember 21-én 16 órakor került sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díjazottakat laudálta:  Vidovszky György rendező; Radnóti Zsuzsa dramaturg, a Szép Ernő Kuratórium elnöke és Darvasi László író.
 
 
GRATULÁLUNK A DÍJAZOTTAKNAK!
 
 
 
 
 
 

A Mikropódium Családi Bábszínház előadásai a PIM-ben

Szeptember 6-án nyílt meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Mesés bábok - Bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák című új időszaki kiállításunk, melyhez kapcsolódóan számos kísérőprogrammal várjuk látogatóinkat a tárlat időtartama alatt. Ezúttal szeptember 9-én (vasárnap) a Mikropódium Családi Bábszínház két előadását tekinthetik meg az érdeklődők: a Gulyás Terka... című kesztyűs bábos darabot és a világ számos fesztiválján szerepelt, egyedi technikával készült Stop című előadást. Ezt követően árnybábot készíthetnek a gyerekek és szüleik, melyeket a Mikropódium árnyszínpadán ki is próbálhatnak.

 

PROGRAM:

10:30 Gulyás Terka avagy aki müzlit nem szereti, rossz ember nem lehet
Vásári bábjáték, klasszikus kesztyűsbáb előadás.
Rendezte és írta: Lénárt András és Aracs Eszter, Játssza: Aracs Eszter
 
12:30 Stop! Állj meg és nézz meg!
Az etűdökből álló, hazánkban ritkábban látható előadás egyedi bábtechnikájával Lénárt András bejárta az egész világot Brazíliától Japánig.
 
13:00 Árnyékok játéka
Kifejezetten családokra építő árnyjátékos, árnybábkészítő program, melyben a résztvevők azonnal ki is próbálhatják bábjaikat.
 
BELÉPŐJEGYEK:
3–14 éves korig: 800 Ft,
14 éves kortól: 1600 Ft,
családi jegy (2 felnőtt és gyermekeik): 3000 Ft
 
HELYSZÍN: Petőfi Irodalmi Múzeum udvara (1056 Budapest, Károlyi u. 16.)

A kiállítás 10-18 óra között tekinthető meg. A tárlatról bővebben ITT...

 

 
 

kutatók éjszakája az oszmi-ban és a bajor gizi színészmúzeumban

 
Idén első alkalommal az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és kiállítóhelye, a Bajor Gizi Színészmúzeum is csatlakozik a KUTATÓK ÉJSZAKÁJA gazdag programjához. 2018. szeptember 28-án kollégáink a két helyszínen várják az érdeklődőket.
 
 
A PROGRAM:
 
BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Lakos Anna: Kortársunk Csehov – egy műnek hány olvasata lehet
 
Lakatosné Ircsik Teréz: A Bubik István-kiállításhoz kapcsolódóan: egy kiállítás előkészületeiről, forráskutatásról
 
Időpont: a két esemény párhuzamosan zajlik 17.15 órai kezdéssel.
 
 
ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET (1013 Budapest, Krisztina krt. 57), I. em. Körterem
 
17.00 Halász Tamás: Róna Viktor – herceg a vasfüggöny mögül
 
17.30 Hutvágner Éva: Miért menő a báb? A kortárs bábszínházról
 
18.00 Simándi Katalin: Szárnyas Sárkány – személyes történetek a fesztiválról
 
18.30 Gajdó Tamás: Képzelet és valóság. A magyar színháztörténet hamisított forrásairól
 
19.00 Csiszár Mirella: A Major Tamás hagyaték az OSZMI-ban
 
19.30 Sipőcz Mariann: A színházi fényképezés története
 
20.00 Ács Piroska: Színészportrék, színészkarikatúrák – műtárgyak háttértörténetei
 
 
A belépés ingyenes!
 
A Kutatók Éjszakájának programjairól bővebben ITT!
 
 
 

Múltidézés a kulisszák mögött - Tolnay Klári

 
MÚLTIDÉZÉS A KULISSZÁK MÖGÖTT
Vetítések színészlegendákról  
 
 
Havi rendszerességgel, keddenként új sorozatot indítunk színészekről, akik emlékét a múzeum falai között őrizzük. Legfőbb célunk, hogy a gyűjteményeinkben föllelhető gazdag anyagból válogatva még többet mutassunk az érdeklődőknek a művészek életútjáról, pályájáról, miközben a 20. századi magyar színháztörténet egy-egy izgalmas korszaka is elénk tárul.
 
A sorozat első részében  TOLNAY KLÁRI pályáját elevenítjük fel.
 
IDŐPONT: 2018. szeptember 18. 14.00 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1126 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
A sorozat házigazdája: Szebényi Ágnes
 
 
További alkalmak:
 
2018. október 16. 14 óra:          DARVAS IVÁN
2018. november 13. 14 óra:     MÉSZÁROS ÁGI
2018. december 11. 14 óra:     RUTTKAI ÉVA
 
 

Kortársunk Csehov - vetélkedő középiskolásoknak

 
 
KORTÁRSUNK CSEHOV című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódóan kétfordulós vetélkedőt hirdetünk középiskolások számára. A verseny első fordulójában a versenyzőknek egy, a tárlat segítségével kitölthető feladatlapot kell benyújtaniuk, majd a továbbjutó csapatokkal egy zsűrizett második fordulóra kerül sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban (1013 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.).
 
A vetélkedőre 2-5 fős csapatok jelentkezését várjuk!
 
A kérdéssor letölthető INNEN, illetve nyomtatott formában átvehető a kiállítás helyszínén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban. Kitöltés után a feladatlap a múzeum pénztárban leadható, vagy elektronikusan a maksai.agi@oszmi.hu címre küldhető el november 30-ig.
 
A második forduló tervezett ideje: 2019. február
 
A versenyre jelentkező csapatok számára a kiállítás megtekintése díjmentes! A továbbjutókat a megadott elérhetőségen értesítjük a második forduló pontos idejéről.
 
A kiállítás megtekinthető: szerdától vasárnapig 14.00 és 18.00 óra között!
 
 

Meghívó: Mesés bábok - bábos mesék. Arany János művei és a bábtechnikák

 

A MESÉS BÁBOK - BÁBOS MESÉK. ARANY JÁNOS MŰVEI ÉS A BÁBTECHNIKÁK című, elsősorban a családokat megszólító időszakos tárlattal a Petőfi Irodalmi Múzeum tagintézményeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára mutatkozik be.
 
Arany János versei és elbeszélő költeményei már a múlt század első felében is bábszínpadi előadások népszerű forrásai voltak. A magyar bábtörténet több jeles alkotója feldolgozta a költő legismertebb műveit, a bábszínházak jelenleg is sokszor műsorukra tűzik azokat. Leggyakrabban A fülemile című költemény, illetve a Toldi, a Rózsa és Ibolya és A Jóka ördöge adaptációival találkozhatunk. Az elmúlt száz évben az alkotók számos bábtechnikát hívtak segítségül e művek bábszínpadon történő bemutatásához.
 
 
 
 

PQ Studio: Übü király dizájnprojekt

 
Felhívás előadásdizájnt oktatók és tanulók számára
 

A PQ STUDIO azon valós és képzeletbeli tereket ünnepli, amelyekben a dizájnerek alkotnak. Ezekben a fizikai és mentális terekben érleljük, mérlegeljük, választjuk ki, vetjük el és képzeljük újra ötleteinket. A PQ közös dizájnprojektje ezt a folyamatot és annak eredményeit tárja fel diákok kurzusokon született tervein keresztül.

A projekt alapszövege: Alfred Jarry: Übü király
Kurátor: Patrick Du Wors

 

HATÁRIDŐ:

Az intézmények 2018. október 1-jéig jelezhetik részvételi szándékukat. Regisztrálni intézményenként 10 eurós adminisztrációs díj ellenében, regisztrációs adatlap kitöltésével lehet.

A projektek tervezetének benyújtási határideje: 2019. január 31.

A főszervezők felhívják a jelentkezők figyelmét, hogy a PQ a platformot biztosítja a kiválasztott művek, projektek bemutatásához, de azok szállításáról, valamint építéséről és bontásáról, illetve az utazásról a jelentkezőknek maguknak kell gondoskodniuk. A kiválasztott pályázóknak részt kell venniük továbbá a közös dizájnprojekt kritikai és kerekasztal szekcióiban.

 

További információ és jelentkezés a PQ angol nyelvű honlapján:

 https://www.pq.cz/open-calls/

http://www.pq.cz/wp-content/uploads/2018/07/PQ-Studio-Common-Design-Project-Ubu-Roi-Call-for-Performance-Design-Educators-and-Students.pdf

 
 

Kulturális Örökség Napjai az OSZMI-ban

 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet idén is bekapcsolódik a Kulturális Örökség Napjai programsorozatba. Az érdeklődők az Intézet épülettörténetével, és az itt található gyűjteményekkel ismerkedhetnek meg a vezetett épületbejárások során.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött! A programra jelentkezni a v.kovacs.annamaria@oszmi.hu e-mail-címen lehet.
Max.25 fő vehet részt a sétán.
Az épület egyedül nem bejárható.
 

A vezetett épületbejárások időpontjai:

2018. szeptember 15. (szombat) 10.00 óra BETELT!

2018. szeptember 16. (vasárnap) 10.00 óra BETELT!

 
A séta időtartama: kb.90 perc

(Az épület egyénileg nem bejárható)

 

 

 

A KÖN további programjairól tájékozódni IDE kattintva lehet...

 
 

Nyári szünet az OSZMI-ban

KEDVES LÁTOGATÓINK!

 

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szolgáltatásai 2018. július 2-től szeptember 2-ig szünetelnek.

Az első szolgáltatási nap 2018. szeptember 3. (hétfő)

A Bajor Gizi Színészmúzeum a megszokott nyitvatartással várja látogatóit!

A nyitvatartásról ide kattintva lehet tájékozódni...

 

Bessenyei Ferenc és Váradi Hédi, 1962
Fotó: Kotnyek Antal
 
 
KELLEMES NYÁRI PIHENÉST KÍVÁNUNK!
 
 
 

Ritka magyar – Bubik 60. Beszélgetések Bubik Istvánról

A Bubik Istvánra emlékező kamarakiállításunkat kísérő beszélgetéssorozatunk szeptembertől folytatódik!
 
 
Bubik nemzedékének meghatározó alakja volt színészként és emberként egyaránt.  A tematikus, a művész pályája alakulását kronologikusan követő beszélgetéssorozat arra vállalkozik, hogy színész alakján keresztül megszólítson egy művészgenerációt, színészeket, rendezőket, olyan színházi embereket, akik meghatározták, alakították az elmúlt 30-35 év magyar színházi történéseit. E beszélgetéssorozat korosztályi találkozó kíván lenni, mely során e nemzedék múltja, jelene és jövője is megmutatkozhat.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Színpadra fel! - nyári napközis tábor

NAPKÖZIS TÁBOR A BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMBAN

 

A színésznő egykori villaépületét és kertjét vesszük birtokba, hogy a színházi világ megannyi kulisszatitkával ismerkedjenek a gyerekek. A múzeum dráma- és színházpedagógusaiból, valamint színháztörténészeiből álló csapat szeretettel várja az érdeklődőket!

 

TÉMA: a színház világa A-tól Z-ig  (jelmez/maszk/díszlet/bábkészítés, mesefeldolgozás, kreatív és fejlesztő drámajátékok).
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (Budapest  XII.ker. Stromfeld Aurél út 16.)
 
IDŐPONT:  

2018. augusztus 27-31.

 
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Napi időtartam: 7.30 - 17.30 óra között. A foglalkozások 9.00 és 16.00 óra között zajlanak.

Korosztály: 7 (az első osztályt elvégzettek) -12 év

Részvételi díj: 30. 000 Ft/fő (az ár a programok és háromszori étkezés költségét tartalmazza)

Jelentkezési határidő: 2018. augusztus 5.
 
Befizetési határidő: 2018. augusztus 15.
 
A befizetés menete:
 
Kérjük az összeget a Petőfi Irodalmi Múzeum számlájára utalni: MÁK 10032000-01426627-00000000
Kérjük, hogy a megjegyzés rovatban az alábbiakat szíveskedjenek feltüntetni:
- gyermek és szülő neve
- „Bajor-tábor”
 
Áfa-s számlát igényüket kérjük, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Lászlóné Koutny Juditnak jelezzék! (e-mail: laszlonej@pim.hu; tel.: 317-3611/225)
 
A tábor naponta 2 fő színháztörténész, drámapedagógus valamint 1 fő táborvezető részvételével zajlik, továbbá rendszeres segítőink lesznek középiskolás diákok az iskolai közösségi szolgálat keretében.
 

További információ és jelentkezés:

Szebényi Ágnes (tel.: 1 375 1184/105.; e-mail:szebenyi.agnes@oszmi.hu)

 

Elhunyt Király Nina (1940-2018)

Fotó: Füle Péter
 
Életének 78. évében elhunyt Király Nina Jászai Mari-díjas dramaturg, színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet egykori igazgatója.
Lengyel és orosz színházi körökben is elismert szakember volt. Elméleti munkássága keretében olyan színházi mesterekkel foglalkozott, mint Anatolij Vasziljev, Tadeusz Kantor és Jan Kott. Intézményünknek 1993 és 1999 között volt vezetője.
 
Király Nina nehéz gazdasági időszakban lett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója. A gyarapításra szánt központi források csökkentek, csak nehezen lehetett egy-egy új kiállításnak, kiadványnak a költségeit előteremteni. Ennek ellenére ezekben az években emlékezetes rendezvényekre került sor. A mágus álmai címmel 1994-ben Ausztriából érkezett vándorkiállítás Max Reinhardt életművével ismertette meg az érdeklődőket. A rendezvényt nemzetközi tanácskozás kísérte, és a Színészek színházában hiszek címmel kötet is megjelent, melyben a német rendező elméleti művei magyar nyelven először láttak napvilágot. Kiemelkedő esemény volt 1996-ban, a Vígszínház alapításának centenáriumán megrendezett kiállítás is. 
 
Ennek a korszaknak reprezentatív kiadványai szemléletesen bemutatják Király Nina kutatási területét. Tadeusz Kantor írásainak, manifesztumainak válogatását 1994-ben Halálszínház címmel a szegedi Prospero Kiadó gondozásában adta közre. Jan Kott esszéit 1997-ben, Anatolij Vasziljev elméleti írásait, próbajegyzeteit pedig 1998-ban publikálta. A lehetetlen színház és a Színházi fúga című kötet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában jelent meg. 
 
S ne feledkezzünk el az 1995-ös Prágai Quadriennáléra készült Magyar színpad–kép–írók című katalógusról sem! A kiadványt Prágában ezüstéremmel jutalmazták, s ma is haszonnal lehet forgatni, mert valamennyi díszlet- és jelmeztervező életrajzát közölte. 
 
A szcenikai katalógus sikere után a Kurír című napilap Hölgykurír rovatában rövid portrét közöltek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatójáról. „Nem tudni, hogy Király Ninát mikor fogta meg egy életre szólóan a színház világa. Abban azonban bizonyos: a színházban minden benne van, ami a művészetben és az emberi életben benne lehet. Hát választhatott volna mást?! Nina Moszkvában született. Művészettörténetet és lengyelt tanult. Bár a második hazája Magyarország, Lengyelországot is egy kicsit otthonának vallja, hiszen majdnem tíz évet töltött ott, diákként, tanárként egyaránt. Vendégprofesszor volt a krakkói egyetemen, és a lengyel felvilágosodás korának színházából írta kandidátusi értekezését, de már – Magyarországon. Merthogy ide jött férjhez. Gyönyörű színházi emlékeket őriz a hatvanas évekből. Azt mondja, a nagy színészegyéniségek korszaka volt az, olyanoké, mint például Tolnai Klári, Gábor Miklós, Pécsi Sándor. Nem is akadt bemutató, amelyen Király Nina ne tapsolt volna.”
 
 
Fájó szívvel búcsúzunk, nyugodjék békében!
 
 
 
 
 
 
 
 

Évadzáró kerti parti a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Hamarosan beköszönt a nyári szünet a Bajor Gizi Színészmúzeumban is. Időszaki kiállításainkhoz kapcsolódó programjaink, beszélgetés-sorozataink szeptemberig  szünetelnek.  Az alábbi záróprogrammal szeretnénk látogatóinknak megköszönni érdeklődő figyelmüket és egyúttal felhívni szíves figyelmüket őszi eseményeinkre.  
 
A PROGRAMBÓL:
 
- Tárlatvezetések a Kortársunk Csehov és a Ritka magyar- Bubik 60 című időszaki kiállításainkban
- Vetítések a két időszaki kiállításhoz kapcsolódó színházi előadásokból, filmrészletekből
- Beharanagozó 2018. második félévének eseményeiről, kiállításairól: Benkő Gyula 100 programok és Róna Viktor életmű-kiállítás
- Színház- és filmtörténeti „KI MIT TUD?” (nyeremények: villaséta-belépők, múzeumshop termékek)
 
 
A program időtartama alatt kávézónk és alkalmi mini-cukrászdánk  üzemel!
 
                                           
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2018. június 14. (csütörtök) 16.00
BELÉPŐ: 500 Ft              
 
 
 

Legjobb előadásdizájnnal és szcenográfiával foglalkozó kiadvány - PQ 2019

Pályázati felhívás a Legjobb előadásdizájnnal és szcenográfiával foglalkozó kiadvány díjra
 
 
Jelentkezni az előadásdizájn bármely területéről szóló, 2015 január 1-je óta megjelent publikációval lehet (pl. jelmez, hang, fény, díszlet, színpad, installációs művészet, maszk, báb és építészet; terek tekintetében többek között a drámai színház, opera, tánc, térspecifikus előadások, installációk tereit, az előadások helyszínéül szolgáló talált tereket és köztereket is ideértve). 
 
A kiadványok lehetnek monográfiák, elméleti, történeti és a gyakorlatról szóló művek, ideértve az előadásdizájnnal és szcenográfiával foglalkozó folyóiratokat is. Különálló cikk és a PQ 2015-ös, azonos pályázatára benyújtott munka (kivéve folyóiratokat/periodikákat) nem elfogadható. A pályázatot benyújthatja a kiadó, a szerző vagy a szerkesztő.
A nyertes szerző meghívást kap a 2019 június 6-16. között zajló PQ keretében tartott különleges könyvbemutatóra. 
 
Jelentkezési határidő: 2018. augusztus 17.
 
Pályázni az online jelentkezés mellett a kiadvány beküldésével lehet.
 
További, angol nyelvű információ és jelentkezés:
 
 

PQ Talks - PQ 2019

 
Felhívás előadások, prezentációk megtartására, beszélgetések szervezésére
 
A 2019-es PQ javaslatokat vár PQ TALKS elnevezésű programja keretében tartandó, az előadásdizájnt, a szcenográfiát és az előadások tereinek építészetét érintő, kortárs kérdéseket feszegető előadások és prezentációk tartására, beszélgetések szervezésére. 
A PQ csak a platformot biztosítja, az előadó részvételi költségeit nem áll módjában fedezni.
 
Jelentkezési határidő: 2018. augusztus 31.
 
 
További információ a PQ angol nyelvű honlapján: 
 
 
 

Szakmai beszámoló a Művészek 2D-ben című időszaki kiállítás megvalósulásáról

Művészek 2 D-ben
Szakmai beszámoló 
NKA Közgyűjteményi Kollégiuma által támogatott Nagyító alatt a Képzőművészeti Gyűjtemény kiállítás megvalósítására c. támogatáshoz
Pályázati azonosító: 204106/02227
 
A kiállítás hasznosulása
A kiállítás két helyszínen valósult meg: az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) főépületének I. emeleti és körtermi kiállítóhelyén, illetve a Bajor Gizi Színészmúzeum (BGM) időszaki kiállítótereinek két helyiségében. A kiállítás a BGM-ben az eredetileg tervezett nyitva tartás szerint 2018. március 18-ig volt látogatható, míg az OSZMI-ban 2018. április 4-ig meghosszabbítottuk, illetve itt a festmény részt, mely az I. emeleti folyosón látható, a továbbiakban állandó tárlatként működtetjük. (Az OSZMI épületében a tárlat ingyenesen tekinthető meg.) A kiállítás anyagából 2018. második felében virtuális tárlatot állítunk össze, mely honlapunkon folyamatosan megtekinthető lesz.
 
Látogatószám: 

BGM 2018. november 29. – 2019. március 18. 1220 fő

OSZMI 2018. november 29-től   580 fő

Sajtóanyag:
 
2017. november 28. Művészek 2D-ben kiállítás megnyitóról forgatott az MTVA5 Kulturális Híradó
 
2017. december 6. Katolikus Rádió Győri Hedvig interjúja Ács Piroskával a Művészek 2D-ben kiállításról a Tárlatról tárlatra című műsorban.
 
2017. december 11. Kontakt Rádió interjú Ács Piroskával
 
2017. december 11. MTVA5 Belépő műsora
Interjú Ács Piroskával a Művészek 2D-ben kiállításról
 
2017. december 20. Demokrata Szabó Judit: Nehéz napok tündére
(A Művészek 2D-ben kiállításról és a Bajor Gizi Színészmúzeumról)
 
2018. január 2. Hegyvidék TV interjú Ács Piroskával a Művészek2D-ben kiállításról.
 
online-sajtó:
 
 
tényleges jegybevétel: 405.650 Ft
 
A kiállításhoz kapcsolódó egyéb programok:
 
tárlatvezetések: 6 alkalommal (nov. 7., 9., dec. 18., jan. 13., 18., febr. 22.)
szakmai nap: 2018. február 26. kurátori tárlatvezetések 11 és 14 órakor
záróesemény-finisszázs: 2018. március 18. 14-19 óra között
 
A kiállításról készült fotódokumentáció:
 

Kapcsolódó pedagógiai program:
 
A Művészek 2D-ben című időszaki kiállítás múzeumpedagógiai foglalkozásának célja a 19 -20. század színházi világának megismertetése a felső tagozatos és középiskolás diákokkal, illetve az időszak hangulatának érzékeltetése. Szerep- és fantáziajátékok segítségével a korszak színészeinek a bőrébe bújhatnak a résztvevők, így ismerkedhetnek meg néhány jelentős személyiséggel, és a különböző művészeti stílusok jellegzetességeivel. A feladatok a diákok megfigyelőképességére és az improvizációs képesség fejlesztésére fektetnek hangsúlyt. 
A célcsoport visszajelzései alapján a foglalkozás felkeltette az érdeklődésüket a 19-20. századi kulturális élet iránt. Olyan jelentős színházi személyeket ismertek meg, akikről eddig nem is hallottak, illetve a portré és a karikatúra műfajának jellegzetességeit megtanulták felismerni, megfigyelni, amely képességet később más képzőművészeti kiállítások alkalmával is hasznosítani tudják.
 
A foglalkozás időtartama: 60-90 perc
 
Megvalósult foglalkozások: 3db
2018. 01. 27. 14h – 17 fő felső tagozatos
2018. 02. 23, 10h – 19 fő felső tagozatos
2018. 02. 28. 10h – 16 fő középiskolás
 
A pedagógiai programról készült fotók:
 

A kiállításhoz kapcsolódó kiadvány: a kiállításhoz kiadvány nem készült.
 
 
Budapest, 2018. május 29.
 
Dr. Ács Piroska
PIM-OSZMI igazgató
 
 

TÚL KÉSŐN, TÚL KORÁN - Tánc, performansz, múzeum, történelem

 
Június 16-án Magyarországra érkezik a brüsszeli BOZAR Szépművészeti Múzeumban bemutatott Túl későn, túl korán (Too Soon Too Late) című projekt. A két világháború közötti modernizálódás időszakára emlékező, táncművészet, színház és múzeum metszéspontjában létrejött helyspecifikus performanszok a hely kötöttségeinek és a mozdulat szabadságának kettősségében mutatják fel a múltat és a jelent. 
 
A neves belga építész, Victor Horta két világháború között tervezett impozáns épületéből a Bajor Gizi Színészmúzeum meghitt tereibe költözik a nemzetközi esemény exkluzív, 30 fős közönséget megszólító budapesti változata. A tánccal, zenével, performansszal megelevenített két hely története maga is rímel a körüljárt témára, hiszen Országh Béla építészmérnök szintén ebben az időszakban, 1928-ban alakította a mai múzeum helyén álló földszintes épületet nagystílű villává.
 
A performanszokat kerekasztal-beszélgetés követi, amelyen a visegrádi országokból meghívott szakértők elemzik a kulturálisan gazdag 1920-as évek esztétikai újításait: térségünk közös múltját. 
A beszélgetés résztvevői: Martina Pecková Černá (Cseh Színházi és Művészeti Intézet, Prága), Zuzana Uličianska (Színházi Intézet, Pozsony), Moderátor: Szabó Attila (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest) 
 
A rendezvény a V4 magyar elnökség keretében a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával jöhetett létre. Partnereink a PACE.V4 keretprogramban (http://www.performingartsv4.eu): Cseh Színházi és Művészeti Intézet (https://www.idu.cz/en), Pozsonyi Színházi Intézet (http://www.theatre.sk/en/homepage/), Zbigniew Raszewski Színházi Intézet (http://en.instytut-teatralny.pl)
Az osztrák művész utazásához további támogatást nyújtott az Osztrák Kulturális Fórum.
 
 
Bemutatásra kerülő performanszok:
 
1. TANTEHORSE THEATRE (CZ): VIVISECTIC. Tánc-installáció
Koncepció: Miřenka Čechová, Denisa Musilová. Előadják: Sabina Bočková és Johana Pocková
2. ALDINA TOPCAGIC (AT) és STANISLAV DOBÁK (SL): EGY NŐ BÁRMELYIK SZÁZADBAN (A Woman in Any Century). Tánc- és videóinstalláció 
Tánc: Aldina Topcagic. Videó: Stanislav Dobák
3. MONIKA DROZYNSKA (P): EURÓPA TALÁLKOZIK A LENGYEL CÉKLÁKKAL (Europe Meets Polish Beets). Interaktív képzőművészeti installáció
4. SŐRÉS ZSOLT (H): BOOK OF LIFE. HOMMAGE Á NIKOLAI OBUKHOV. Soundscape/koncert/installáció
 
 
 
A RÉSZVÉTEL INGYENES, de a helyek korlátozott száma miatt REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTÖTT! 
Regisztrálni a következő címen lehet: https://goo.gl/forms/5Nbgtst6QEtwxXpB2
 
 
 
IDŐPONT: 2018. június 16. (szombat) 18.00
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
 
 
 
 

Múzeumok Éjszakája a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Múzeumok Éjszakája 2018
„Kortársaink: Csehov és Bubik István”
Bajor Gizi Színészmúzeum, 2018. június 23. (szombat)  18.00-02.00 óra között
 
 
18.00-19.00 óra:„Holdvilágos éjszakán.…” A Színház-és Filmművészeti Egyetem 4. éves zenés-színész hallgatóinak koncertje (osztályvezető tanár: Novák Eszter)
 
19.00-19.30 óra: Tárlatvezetés a Kortársunk Csehov és a Ritka magyar - Bubik 60 című időszaki kiállításainkban
 
19.30-20.00 óra: A „Színházi emlékezet” projekt keretében rövidfilmeket vetítünk: neves színészek vallanak a színháztörténet fontosságáról I. (Für Anikó, ifj. Vidnyánszky Attila, Fodor Annamária, Orosz Ákos és mások)
 
19.30-20.45 óra: Kortársunk Csehov címmel beszélgetés Csehov-előadások alkotóival
                        Vendégek: Szakács Györgyi jelmeztervező és mások
 
21.00-22.30: Bubik István és a filmA kanyaron túl című film vetítése, beszélgetés az alkotókkal:  Dér Denisa, Dér András, Hirtling István, Csukás Sándor
 
22.00-23.00 óra: Titkos randevú Bajor Gizivel I. Nagysikerű villasétáink exkluzív különkiadása az Éjszakán. Titkos zugok a Bajor-villában, az éjszakai város panorámája a tetőtéri teraszról. Közben megismerkedhetünk Bajor Gizi színpadon túli életével, a két háború közötti művészvilág különleges mindennapjaival. A séta háziasszonya: Papp Kinga Lívia.
A villasétára kizárólag előzetes regisztrációval lehet jelentkezni az alábbi címen: szebenyi.agnes@oszmi.hu
 
22.30-23.00 óra: A „Színházi emlékezet” projekt keretében rövidfilmeket vetítünk: neves színészek vallanak a színháztörténet fontosságáról II. (Adorjáni Bálint, Petrik Andrea, Trill Zsolt, Szűcs Nelli és mások)
 
22.45-23.15 óra: tombolasorsolás
 
23.00 -24.00 óra: Szubjektív tárlatvezetések és játék az időszaki kiállításokban 
 
24.00-01.00 óra: Titkos randevú Bajor Gizivel II. Nagysikerű villasétáink exkluzív különkiadása az Éjszakán. Titkos zugok a Bajor-villában, az éjszakai város panorámája a tetőtéri teraszról. Közben megismerkedhetünk Bajor Gizi színpadon túli életével, a két háború közötti művészvilág különleges mindennapjaival. A séta háziasszonya: Papp Kinga Lívia.
A villasétára kizárólag előzetes regisztrációval lehet jelentkezni az alábbi címen: szebenyi.agnes@oszmi.hu
 
24.00-02.00 óra: Kis éji zene a kertben 
          24.00-01.00 Pink Mojos (SZFE IV. éves zenés-színész osztály hallgatói)
       
 
          01.00-02.00 Ed Is On light (Tasnádi Bence - Várvölgyi Szabolcs duó)
 
 
Személyesen a BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMBAN nyitvatartási időben
Interneten a JEGYMESTER honlapján!
 
Felnőtt: 1700 Ft
Gyermek: 800 Ft
 
 
 
 
 
 
 

Too Soon Too Late – Túl későn túl korán. Performansz projekt Brüsszelben az OSZMI közreműködésével

 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 2012 óta része a Visegrádi Négyek színházi intézményeit összefogó Performing Arts Central Europe programnak. Ennek az együttműködésnek a keretében intézetünk is részt vesz abban a projektben, amelynek a témája az első világháború végének századik évfordulójára való megemlékezés, amelyet a brüsszeli Palais de Beaux-Arts (BOZAR) épületében tartanak 2018. május 26-27-én Too Soon Too Late. Remembering 1918 (Túl későn túl korán. Emlékezés 1918-ra) címen. 
 
A fő téma a közép-európai államok függetlenségének évfordulója. A projekt fő ideája, hogy összefogja azoknak az országoknak a művészeit, amelyek az első világháború végeztével, a trianoni békeszerződés aláírásával váltak függetlenné. Bár a békeszerződés aláírását követő évek nagyon vitatott megítélés alatt állnak ebben a régióban, az vitathatatlan, hogy az 1920-as évek egy, a művészet és a tudomány területére vonatkozóan progresszív időszak kezdetét jelentették, amelynek során megszülettek az avantgárd mozgalmak és az újonnan született országok megpróbálták az új identitásukat megteremteni a megváltozott geopolitikai koordináták között. 
 
Az eseményen a közép-kelet-európai régióból származó művészek és művészcsoportok vesznek részt, akik az épületen belül állomásokra osztva rövid performanszokat adnak elő, amelyek során a BOZAR terére reflektálva mozognak. A résztvevő művészek a háború lezárásának száz éves évfordulójára, a háború okozta eseményekre, azok országukra kifejtett hatására, az új Európára valamint a kortárs mindennapok társadalmaiban továbbra is érzékelhető folyamatokra reflektálnak alkotásaikkal. 
A látogatók szabadon mozoghatnak a művészek által teremtett környezetben, ahol rövid táncdarabok, performatív akciók és videóinstallációk kerülnek színre 90 perces időtartamban. A nézők döntik el, hogy egy vagy több akciót néznek végig, így saját maguk teremtik meg az események sorrendjét az installáción belül.
 
A BOZAR projektje hamarosan Budapesten is megvalósításra kerül a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A budapesti adaptáció a brüsszeli előadásban is részt vevő művészek meghívásával, kisebb méretben fogja bemutatni az akciókat. A budapesti előadással kapcsolatos információkról a továbbiakban adunk tájékoztatást. Figyeljék honlapunkat és facebook oldalunkat!
 
HELYSZÍN: Palais de Beaux-Arts (BOZAR), Brüsszel
IDŐPONT: 2018. május 25-27.
 
Az esemény angol nyelvű tájékoztatója ITT olvasható!
 
 
 
 

Musiciens Libres koncertek a Bajor Gizi Színészmúzeumban

 
Miként nevük is jelzi, a MUSICIENS LIBRES fiatal muzsikusokból álló tagjai a zenei szabadság letéteményesei. Hisznek abban, hogy nincsenek falak a különböző stílusok között, hogy a klasszikus, a kortárs, a jazz vagy a népzene egyaránt maradandó értéket képvisel. A kilenctagú zenekar hazánk talán legmodernebb, legformabontóbb együttese, akik mindig valami meglepőt, valami egészen különlegeset nyújtanak. A Bajor Gizi Színészmúzeum első ízben ad otthont e fiatal csapatnak a villában.
 
május 30. 19 óra
Közreműködnek:  Bán Máté - fuvola, Szűcs Péter- klarinét, Pregun Tamás- zongora, Környei Miklós - gitár, művészeti vezető
 
június 13. 19 óra
Közreműködnek:  Bán Máté - fuvola, Szűcs Péter- klarinét, Pregun Tamás- zongora, Környei Miklós - gitár, művészeti vezető, Karosi Júlia - jazzének, Mohai Bálint – fagott
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1000 Ft; Hegyvidék-kártyával: 500 Ft
 
 
 
 

Pulszky Károly-díjban részesült Szabó Attila, a PIM-OSZMI igazgatóhelyettese

Szabó Attila, a PIM-OSZMI igazgatóhelyettese 2018. április 21-én a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület közgyűlésén Pulszky Károly-díjban részesült. A kitüntetést átadta Török Róbert, az MKVM igazgatóhelyettese, a Pulszky FIAT elnöke. A Pulszky Károlyról elnevezett díj a 40 évet be nem töltött muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek adományozott szakmai elismerés. Idén a választmány a beérkezett jelölések alapján megosztva dr. Vas Zoltánnak és Szabó Attilának ítélte oda a díjat.
 

Szabó Attila a díjátadón

A Pulszky Károly-díj emlékplakettje
 
A díj indoklása:  
 
Szabó Attila színháztörténész, szakmai munkájával 2008 óta járul hozzá a múzeum sikeres működéséhez a színháztörténeti muzeológia területein. A nemzetközi tudományos téren pályája már eddig is rendkívül sikeresnek mondható, számos ösztöndíjat nyert el és teljesített. Muzeológusi munkája a múzeumi tevékenység szinte minden területére kiterjed, pl. tudományszervezés, látványtervezés, kurátori munka, oktatói munka. Nemzetközi projektekben, hosszú távú nemzetközi szakmai együttműködések kiépítésében vett részt, ahol a keretprogramok kidolgozása és koordinálása volt a feladata régiós társmúzeumokkal (cseh, szlovák, lengyel színházi társmúzeumok) valamint kutatóintézetekkel együtt. A múzeum digitalizációs folyamatainak kiépítése, korszerűsítése, stratégiájának megalkotása, digitális tartalmak tervezése, kivitelezése köthető nevéhez. Számos publikációja jelent meg a múzeum, színháztörténet, színházelmélet, kortárs színház témakörében magyar és idegen nyelven. A Pulszky Társaság és a Pulszky FIAT aktív, újraalapító tagja.
 
A Pulszky Társaság idei díjazottjai
Pulszky Ferenc-díjat vehetett át Dr. habil Füköh Levente, Éri István-díjban részesült dr. Vásárhelyi Tamás, Pulszky Károly-díjat kapott dr. Vas Zoltán és Szabó Attila
 
 
 

"Zsibongó múzeum" - szakmai nap pedagógusoknak

A Bajor Gizi Színészmúzeum szakmai napokat hirdet magyarországi és határon túli középfokú oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok számára.
 
A PROGRAM CÉLJA:
 
A partneri kapcsolatok elmélyítése érdekében azokat a pedagógusokat várjuk a programra, akik a Bajor Gizi Színészmúzeum szakmai és pedagógiai programjának műhelymunka-típusú bemutatása nyomán – reményeink szerint – szívesen hozzák el csoportjaikat és osztályaikat az intézménybe. A résztvevő kollégákat a bemutató foglalkozásokon túl információs anyagokkal is ellátjuk, hogy belőlük kezdeményezéseink legaktívabb és legelkötelezettebb támogatói váljanak. Ez a látogatás várhatóan újabb inspirációkat ad e pedagógusi kör jövőbeli munkájához és bővíti a tanórán kívüli oktatási tevékenységeik palettáját. Emellett a műhelymunkák célja az intézményben készülő fejlesztési tervek kidolgozását megalapozó eszmecsere és ötletbörze is. 
 
PROGRAM:
 
15.00-15.30  – A Bajor Gizi Színészmúzeum tevékenységének bemutatása, középpontban a kiállítások élményszerű megismerésével
15.30-16.00 – Kurátori tárlatvezetés a Kortársunk Csehov című kiállításban  
16.00-16.15 – Kávészünet
16.15-17.30 – A Kortársunk Csehov című kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozás élményszerű megismerése
17.30-18.00 – Kérdések, kötetlen beszélgetés
 
IDŐPONTOK: 
 
2018. május 11. (péntek) 15-18 óra között
2018. június 8. (péntek) 15-18 óra között
 
HELYSZÍN: 
 
Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél u. 16.)
 
JELENTKEZÉS: 
 
A programon történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, regisztráljon a mellékelt JELENTKEZÉSI LAP kitöltésével a maksai.agi@oszmi.hu e-mail címen. A jelentkezéseket beérkezési sorrendben – a keretlétszám erejéig – fogadjuk el, arról visszaigazolást küldünk.    
 

 
Az OSZMI – Bajor Gizi Színészmúzeum fenntartója a Petőfi Irodalmi Múzeum. A szakmai napok meghirdetését az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának támogatása tette lehetővé.  
 

 

 
 
 

Ők képviselhetik Magyarországot a 2019-es Prágai Quadriennálén

Sikeresen lezajlott a 2019-es Prágai Quadriennálén való magyar részvételre szóló nyílt pályázat, amelyet hazai főkurátorként a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) hirdetett meg.

A színházi látványtervezők négyévente megrendezett világkiállítása 2019-ben a képzelet, átalakulás és emlékezet hívószavak köré építi tárlatait. A hallgatók munkáit felvonultató DIÁKSZEKCIÓ a képzelet szabad áramlására, vad és bátor utópiák létrehozására helyezi a hangsúlyt. Az ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK szekció azt a termékeny átalakulási folyamatot állítja középpontba, amelynek során a kezdeti ötletek és elképzelések a megvalósulás kereteivel találkozva tervvé forrnak. Testet öltve így válhatnak maguk is inspirációs forrássá a közös emlékezetben, miként azt a FRAGMENTUMOK tárlat élő legendái: tárgyai, jelmezei, töredékei demonstrálják.
 
A szakmai zsűri tagjai voltak: Ács Piroska (PIM-OSZMI), Antal Csaba díszlettervező,  Barda Beáta (FESZ), Böröcz Sándor (OISTAT), Csanádi Judit (MKE), Kicsiny Balázs (MALÁT), Kis Domonkos Márk (Magyar Teátrumi Társaság), Laklóth Aladár (EMMI), Szabó Attila (PIM-OSZMI), Zeke Edit (MALÁT). 
 
A szakmai zsűri döntésének értelmében a rangos nemzetközi színházi kiállítás központi, ORSZÁGOK ÉS RÉGIÓK szekciójában Balázs Juli, Juhász András, Kálmán Eszter, Keresztes Gábor és Nagy Fruzsina Infinite Dune (Végtelen dűnék) című installációja képviselheti Magyarországot. A kiírásnak megfelelően interaktív, környezetével kapcsolatot teremtő díjnyertes koncepció a végtelenség tükrök által létrehozott illúziójával játszik: az installáció kívül környezetét kettőzve mossa el a térbeli határokat, belül homokdűnéket sokszorozva kelti kietlen sivatag benyomását.
 

 

 
A második helyezéssel járó díjat a zsűri Szlávik István, Szakács Györgyi, Szlávik Juli és Vécsei Márton Hübrisz című pályaművének, míg a szintén díjjal járó harmadik helyet Erkel László Kentaur The spiralring című alkotásának ítélte.
 
A DIÁKSZEKCIÓ a Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékének és a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának hallgatói állítják ki közös, Mi van a felhőben? című tervüket, amely a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak bevonásával készült. Installációjuk részben a változékony képzelet és az egymásba folyó gondolatok, részben a virtuális felhőként működő iCloud szimbólumaként a felhő és utazás motívumai köré épül.
 
 
A FRAGMENTUMOK szekcióba az OSZMI Nagy Fruzsina jelmeztervező Andrássy úti villa elnevezésű, a Krétakör Színház 2007-es PestiEsti című bemutatójában Csákányi Eszter színésznőn szereplő alkotását nevezte. Az előadásban megelevenített jellegzetes épületek és közlekedési eszközök egyikeként 2009 óta képezi a múzeum szcenográfiai gyűjteményének részét.
 
 
 

PQ STUDIO: Fesztivál - PQ 2019

 
Nyílt pályázat fesztiválrészvételre diákoknak és pályakezdő művészeknek
 
A 2019-es Prágai Quadriennálé (PQ) nyílt pályázatot hirdet diákok és az elmúlt 5 évben végzett pályakezdő művészek számára a PQ fesztiválprogramjának keretében történő bemutatkozásra. 
Pályázni már elkészült vagy kifejezetten a fesztiválra tervezett előadással, valamint performatív elemet tartalmazó installációval lehet. 
A szervezők többek között a színház, zenés színház, opera, tánc, performanszművészet, bábművészet és az újcirkusz területéről várnak olyan alkotásokat, amelyekben az előadás dizájnja lényeges szerepet játszik, és amelyek szem előtt tartják a 2019-es PQ képzelet, átalakulás, emlékezet hívószavait.  
A PQ STUDIO: FESTIVAL platformot biztosít a kiválasztott előadások bemutatására, a részvétellel kapcsolatos költségek a pályázókra hárulnak. 
 
Jelentkezési határidő: 2018. június 30.
 
További információ a PQ angol nyelvű honlapján: 
 
 
 

125 éve született Bajor Gizi - koszorúzási ünnepség

A PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
2018. május 19-én (szombaton), a színésznő születésnapján
a róla elnevezett Bajor Gizi Színészmúzeum emléktáblájánál
(1124 Budapest, Stromfeld Aurél u.16.)  
 
14.30-tól koszorúzást tart.
 
Kérjük, csatlakozzanak rendezvényünkhöz!
 
Szeretettel várjuk a színházak, színházi szervezetek képviselőit is koszorúzási ünnepségünkre! 
 
Várjuk visszajelzésüket 2018. május 14-ig a v.kovacs.annamaria@oszmi.hu e-mail címre!
 
 
 
 
Fotó:
Bajor Gizi 1934-ben
Angelo felvétele
 

Ritka magyar - Bubik István 60

 

Kortársunk és már tizennégy éve nincs közöttünk. Nemzedékének egyik legkarizmatikusabb alakja volt, a reneszánsz kor emberének kései utódja, tele tűzzel, energiával, szókimondó igazságérzettel és életigenléssel.  Diplomáját 1981-ben kapta meg, s bár több színház hívta, ő rögtön a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek eszméjéhez még akkor is hűséges maradt, miután elszerződött onnét. Az 1981-1990 közötti évek tekinthetők a művészi pálya fénykorának, szakmai élete legsikeresebb és leggazdagabb időszakának. Egy fiatal színészgeneráció vezető színészévé érett alig néhány év alatt, egyik főszerep jött a másik után, nem csoda, ha generációja legdinamikusabb tehetségeként tartotta számon mind a szakma, mind a közönség. Néhány évvel a főiskola után már olyan nagyformátumú szerepek vannak a háta mögött, mint Ádám, Mercutio, Tartuffe vagy István, a király.
 
Az első évtized meredeken fölfelé ívelő időszaka után kis megtorpanás következett. Túlhajszoltságról, a rá nehezedő nagy nyomásról beszélt, de sosem panaszkodott. „Nagyon szeretem a szerepeimet, de az örömöm nem felhőtlen. Túl sok a teher rajtam. De mit tegyek? Próbáljak beleavatkozni a pályám alakulásába?”- tette föl a kérdést. S végül maga mögött hagyta imádott színházát és elment Londonba raktárosnak. Kilenc hónapig bírta színház nélkül. Hazatért, de nem ment vissza a Nemzetibe, rövid szabadúszást követően 1993-ban a Törőcsik Mari neve fémjelezte frissen alakult Művész Színház társulatához szegődött, annak megszűnte után a Thália Színház, később a Thália Társaság tagja, majd 1997-ben hét neves színésztársával megalapították a Kelemen László Színkört, mely szakított a kőszínházi metódussal, merőben új, sokak számára aggasztónak és provokatívnak ítélt független társulatként próbált jelen lenni a hazai színházi palettán, vagy ahogy a művész fogalmazott: „Elegünk lett ebből a fővárosi vircsaftból.” Ezt követően 1998-ban a Kelemen László Színkör tagjaként - a többiekkel együtt - az akkor megalakult Új Színházhoz szerződött. De mindez „csak” a színész Bubik István vagy ahogy ő nevezte magát: a színjátékos.
 
De hol van a kaszkadőr, aki jó barátjával Funtek Frigyessel éveken át Pintér Tamás „Oroszlán” és Marosi László csapatát erősítette? Hol a sportember, aki számtalan sportágban kipróbálta magát és kereste a sportolókkal való együttlét bármely formáját? Hol van a zseniális zenész, aki még a főiskolás évek alatt társaival megalakította az első magyar színészzenekart? Hol van a dobos, aki Sipos Andrással hosszú évek során a dob és a dobolás ősi elemeit, a forrást, az afrikai autentikus ritmusok rejtélyét kutatta? (lásd Macumba zenekar) Hol van az a színészpedagógus, aki éveken át tartott középiskolások számára színészképzést a Fészek Művész Klubban? Hol van az a bátor és igazságkereső ember, aki kiállt az erőszakos romániai falurombolásban pusztuló magyar falvakért? Hol van az a szakmájának elkötelezett művész, aki a Nemzetközi Színész Chartával a kezében naponta szembesítette társait mindazzal, amit színészként tenniük kellene, és amit nem tesznek? Hol van a versmondó, akit élete utolsó éveiben egyre erősebben foglalkoztatott a vers mint műfaj és bevallása szerint ez okozta számára a legnagyobb örömöt? Hol van az országjáró művész, aki Ritka (a) magyar című önálló estjével számtalan városban, apró faluban megfordult, sokszor egy-egy palack borért a gázsi fejében? És hol van a férfi, a romantikus sármőr, aki saját bevallása szerint képes volt a Jászai Mari tér és az Oktogon között beleszeretni egy nőbe? 
 
Itt van mindegyik, hisz Bubik István, e modern reneszánsz ember negyvenhat évébe mindez belefért. De hogy miként, az örök rejtély marad. Talán ezért oly ritka magyar ő a számunkra, soká - ám keveset - élő honfitársai számára.
 
Írta: Szebényi Ágnes, a kiállítás kurátora
 
A tárlat megtekinthető: 2018. május 19. és 2019. január 20. között szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között.
 

Szakmai beszámoló a "Kovács Ildikó bábrendező hagyatékának digitalizálása" című pályázathoz

SZAKMAI BESZÁMOLÓ
a Kovács Ildikó bábrendező hagyatékának digitalizálása
című pályázathoz
Pályázati azonosító: 204150/00087
 
 
Kovács Ildikó (Sepsiszentgyörgy, 1927. december 5. – Kolozsvár, 2008. január 23.) bábszínházi rendező, szakíró a bábművészet kiemelkedő alakja, „nagyasszonya” (bár önmaga e kifejezés ellen mindig tiltakozott).
 
Szakmai életútjának legfontosabb állomásai a következők:
Kolozsvári Állami Bábszínház (1949-1955), Nagyváradi Állami Bábszínház (1955-1958), Kolozsvári Állami Bábszínház (1958-1984) – a kolozsvári bábszínház „arany korszaka”, „(kényszer) nyugdíjas évek” – rendezések szinte minden erdélyi bábszínházban és Pécsett (1984-1990), Kecskeméti Ciróka Bábszínház, nyári Soros-iskola Erdélyben (1990-1998) – „a kecskeméti iskola megteremtése”, rendezések magyarországi és romániai bábszínházakban és egyéni bábjátékosokkal (1998-2004). Összesen 11 romániai (erdélyi) és 4 magyarországi bábszínházban rendezett. 2004 után, néhány rendezés mellett, a fő figyelmét könyvírásra és a bábszínész nevelésre fordította.
Az erdélyi magyar bábművészet iskolateremtő személyisége volt. Stilizált népművészeti motívumokból, alapvető idomaira bontott térből alakította ki fantáziadús látványtechnikáját, asszociációs, értelmi bekapcsolódásra ösztönözve nézőit. Az élő és bábjáték vegyítésével a játékosságra fókuszálva a gyermek és felnőtt nézőket egyaránt részesévé tette az általa teremtett világnak. Számos jelentős író – köztük Csokonai, Tamási Áron, Bajor Andor – bábművét vitte színre. Feledésnek indult klasszikus magyar művészetet helyezett újra a közgondolkozásba. A pantomim mozgalom támogatójaként létrehozta a kolozsvári Mim 7 csoportot. Az Utunk, Korunk, Művelődés hasábjain megjelent számos tanulmányában, cikkében járult hozzá a korszerű bábművészet elméleti kérdéseinek tisztázásához, a bábjátszás modern szemléletének uralkodóvá tételéhez. Egy szaktanulmányát a svájci Puppenspiel is közölte.
Hazai és külföldi bábfesztiválokon díjazták, Móricz Zsigmond állatmeséiből rendezett bábelőadásáról színes tévéfilm készült Szarajevóban. Már mint nyugdíjas, Hófehérke meséjével, majd a Pinocchio-bemutatással szerepelt a nagyszebeni Bábszínház pódiumán, s a nagyszebeni alkotótáborok csoportjai számára pantomim-forgatókönyveket szerzett (1984-1988).
 
A PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) már eddig is jelentős energiákat fordított Kovács Ildikó bábrendező életművének népszerűsítésére (kötet, kiállítás formájában). Bár több száz bábszínházi rendezés kötődik Kovács Ildikó nevéhez, hagyatékának sorsa mégis rendkívül mostohán alakult. Jogos örököse lánya, Szántai Kinga a pszichiátriai okokból felügyelet alatt áll. A művész halálát követően lakását ki kellett üríteni, a hagyatékot egy szomszéd helyezte el egy garázsban, hogy megóvja a megsemmisüléstől. Innen mentette meg közös összefogással az OSZMI, a kolozsvári PUCK Bábszínház, valamint a bábos szakma néhány jelentős képviselője. Jelenleg a hagyaték Sipos László képzőművésznek, a Magyar Művészeti Akadémia tagjának kolozsvári lakásában, a Szilvássy Karola (Carola) Egyesület gondozásában, az OSZMI felügyelete alatt áll. A hagyaték a jogi tisztázatlanság miatt Erdélyből nem szállítható el.
Az NKA pályázat célja az volt, hogy a hagyatéki anyagot a jelenlegi helyszínen digitalizálva megőrizhetővé és az utólagos feldolgozást követően – a magánéleti, teljesen személyes levelezésre kiterjedő korlátozással – hozzáférhetővé és kutathatóvá tegye.
A nagy mennyiségű dokumentáció előrendezése, szétválogatása még a pályázatot megelőzően 2016 nyarán megtörtént.
 
 
A Kovács Ildikó hagyaték 2016-os állapota:

 
Az ekkor készült előzetes listák alapján a pályázatot 2016 októberében adtuk be, melynek szerződés szerinti átfutási ideje 2017. 03. 01. és 2017. 08. 31. között lett volna. 2017 februárjától az OSZMI a PIM tagintézményévé vált, az ezzel járó módosult feladatok a témafelelős Dr. Ács Piroska igazgató elfoglaltságát más téren megnövelték, ezért a projekt megvalósítására halasztást kértünk, így a teljesítés 2018. február 28-ra tolódott ki.
A munka során az előzetes listák csak kiindulópontként szolgálhattak. A hagyaték dokumentumait szkenneléssel illetve reprodukciós fényképezéssel (reprózás) digitalizáltuk míg a tárgyi anyag műtárgyfotózással került rögzítésre – (pdf, jpg, tif).
A dokumentumok digitalizálásakor az összetartozó tartalmakat egy egységbe mentettük, így egy fájl tétel esetleg több száz oldalt is kitehet.
 
A(z eredeti lista szerint) digitalizálásra került anyagok jegyzéke:
I. Levelek                            D 1-373 tétel
II. Levelek, képeslapok       D 1- 497 tétel
IV. Levelek, képeslapok      D 1-370 tétel
VI. Családtörténet /családfák, iratok, fotók/    D 1-128 tétel
VII. Rajzok, vázlatok D 1-263 tétel
VIII. Tesztek                                                    D 1-651 tétel
IX. Önéletrajzok, személyes iratok D 1-139 tétel
X. Feljegyzések, rendezői gondolatok            D 1- 97 tétel
XII. Rendezői példányok, vázlatok, feljegyzések D 1-426 tétel
Báb- és tárgyfotó 565 db
Kovács Ildikó magánjellegű levelezése           51 tétel
 
A pályázat szakmai beszámolóját és a digitalizált anyagok fenti listáját az OSZMI honlapján közzétesszük, az intézmény kutatási szabályzatának megfelelően pedig biztosítjuk kutathatóságát.
 
Budapest, 2018. április 26.
 
Dr. Ács Piroska PhD
 
 
Mellékletek
1. sz. melléklet: Kovács Ildikó önéletrajzi vázlata IX./40
 

 

 
2. sz. melléklet: Műtárgyfotó
Adjátok vissza Pinocchiót! (Kovács Ildikó – D. Hîndoreanu / Balla Zsófia – magyar és román nyelvű előadás Nagyszebenben, Budapesten és Marosvásárhelyen

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Zárvatartás az OSZMI-ban

Értesítjük tisztelt látogatóinkat, hogy az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

 2018. április 30-án, hétfőn és május 1-én, kedden zárva tart.

 

Minden kedves kutatónknak jó pihenést kívánunk!

 

 
 
 

Szakmai beszámoló - Szivárvány Európa felett. Egy magyar bábművész Párizsban

Szakmai beszámoló 
Pályázati azonosító: 204106/02157
Szivárvány Európa felett. Egy magyar bábművész Párizsban
(Blattner Géza emlékkiállítás)
(2017. április 8.-október 15.)
 
 
1. A kiállítás hasznosulásának értékelése (látogatószám, sajtóanyag, a kiállítás tényleges bevétele (jegybevétel), részletes ismertető
 
A kiállítás kurátora: Hutvágner Éva, PIM-OSZMI Bábgyűjtemény
 
Blattner Géza halálának ötvenedik évfordulóján negyvenéves munkásságát, korszerű művészi törekvéseit, bábtechnikai újításait mutattuk be.
Blattner Géza 1893-ban született Debrecenben, és bár 1925-től Párizsban élt, mindig visszavágyott szülővárosába. 1967-ben egy nyári hazalátogatás alkalmával váratlanul éppen Debrecenben halt meg. 
Blattner színháza Párizsban és francia nyelvterületen is a magyar kultúra kihelyezett képviselete maradt. Negyvenéves munkássága során a bábjátszásban rejlő új művészi és technikai lehetőségeket kutatta. Tizenkét bábszínpadot épített, az egyszerű, hordozható paravánoktól kezdve a szimultán játéktechnikára alkalmas, kombinált színpadig. A különböző rendszerű árnyfigurák, zsinóros és billentyűs marionettek, maszkok és absztrakt bábok kísérletező pályájának kiemelkedő eredményei. A bábjátékkal Hollósy Simon festőtanítványaként ismerkedett meg, Münchenben. 1919-ben Walleshausen Zsigmonddal, Detre Szilárddal és Rónai Dénessel Wayang játékok címen felnőtt bábelőadás-sorozatot indított Budapesten, a Belvárosi Színházban. Balázs Béla és Kosztolányi Dezső bábdarabjait mutatták be, oldalról zsinórokkal mozgatott síkfigurákkal és marionettekkel. Magyarországi munkássága idején a Proletárgyerekek Bábszínháza néven 1919-ben, majd 1920-tól 1923-ig Művészi Bábjátékok néven működött. 1929-ben Párizsban alapította meg a Studio Arc-en-Ciel /Szivárvány Bábszínházat az ott élő magyar képző- és iparművészekkel. Új stílusú előadásaik nemzetközi sikereket arattak, színházuk a modern európai bábjátszás legfőbb kísérleti műhelye lett. Munkatársai között voltak magyar képzőművészek, muzsikusok, írók, például Kolozsvári Zsigmond vagy André Kertész. Népdal vagy csalimese éppúgy szerepelt műsorán, mint kortárs magyarok (Balázs Béla, Mohácsi Jenő) művei. Előadásai erősen építettek a vizualitásra, sok esetben cselekmény sem volt a konstruktivizmus, kubizmus, futurizmus, art deco hatását mutató, zenére mozgó bábok vagy groteszk és virtuóz marionettek látványszínházában. A későbbi, komolyabb hangvételű misztériumjátékoknál, tökéletesített egy teljesen új technikát, az ún. billlentyűs bábot. Általában is a technikai és műfaji sokféleség és találékonyság jellemezte a társulatot. Ő vitte színre először Franciaországban Az ember tragédiáját, melyhez barátja, Németh Antal (a Nemzeti Színház akkori igazgatója) adott ösztönzést. Ezzel és a Thanatos, az utazó című darabbal az 1937-es világkiállítás bábfesztiválján ők képviselték Magyarországot, a kiállítás aranyérmét is elnyerték. Röviddel Blattner fellépése után néhány hasonló jellegű francia bábszínház alakult, nyilván nem függetlenül az ő hatásától, akikkel szorosan együtt is működött. Az Arc-en-Cielt és Blattner Gézát a magyar és a nemzetközi bábos szakirodalom ma is magasan jegyzi. Magyarországon a kiemelkedő bábművészeti tevékenységet jutalmazó állami kitüntetés viseli a nevét.
Látványvilágát, szemléletét, dramaturgiáját kortársnak érezzük, vagyis – mint Henryk Jurkowski lengyel bábtörténész megállapította 2007-ben – Blattner előkészítette a fordulatot, ami a század második felében következett be a bábszínházban. Wolfgang Till német bábtörténész szerint például „Blattner Géza művészete Franciaországban bábreneszánszt indított el. A játékosok több generációjára kifejtett hatása mind a mai napig érezhető maradt.”
 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábgyűjteménye a művész halálának 50. évfordulója alkalmából 2017. áprilisában nyitotta meg kiállítását a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A Bajor Gizi Színészmúzeumban 2017. április 8. – október 15. között megrendezett kiállítást tovább utaztattuk és Blattner szülővárosában, Debrecenben, a Déri Múzeummal és a Vojtina Bábszínházzal együttműködve a MODEM épületében is bemutattuk Billentyűk címen 2017. november 18. – 2018. február 25. között. A nagy sikerű kiállítás továbbgondolása eredményeként 2018. márciusban a Párizsi Magyar Intézetben került megrendezésre a kiállítás, ahol jelenleg is látogatható. 
 
A kiállításról számos riport, rádió-és tv-interjú, online kritika jelent meg, amelyek elérhetőek az alábbi linkeken:
 
 
A 2017. április 8. – október 15. között megrendezett kiállítást a Bajor Gizi Színészmúzeumban 3150 fő látogatta. (Forrás: Éves szakmai beszámoló)
A 2017. november 18. -2018. február 25. között megrendezett kiállítást, amelynek a helyszíne a debreceni Modem volt, közel 4000 fő tekintette meg. 
A Bajor Gizi Színészmúzeumban megtartott kiállításból a jegybevétel 1.577.165 Ft volt. (Forrás: PIM Gazdasági Hivatal könyvelése)
 
2. A kiállításhoz kapcsolódó egyéb programok felsorolása
 
A Blattner Géza emlékkiállításhoz havi rendszerességgel szakmai beszélgetéseket szerveztünk a szakmai és az érdeklődő közönség megszólításával. A kiállítás időtartama alatt workshopok, beszélgetések, flashmobok kerültek megrendezésre.  A programok célja a kiállítás témájának, a bábjátéknak a népszerűsítése volt. A havonta megrendezett beszélgetéseken megszólítottuk a szakma képviselőit is, pl. emlékezetes alkalom volt a Blattner-díjas bábtervezők és rendezők csoportjával tartott beszélgetés, amelynek moderátora Rády Sándor volt.
 A rendezvények egy része a júniusi Múzeumok Éjszakájához kapcsolódott, az egész éjszaka fő témája a bábművészet bemutatása volt. A kísérőrendezvények között említhetjük a szakmai tárlatvezetéseket, Blattner-korabeli párizsi táncok tanítását, filmvetítést, korszakismertető előadást, Lőrincz László interaktív tárlatvezetését és játékát. A Blattner - egy bábos életútja című monográfia szerzője a kiállítás megtekintése után a látogatók számára vetítéssel egybekötött kvíz-játékot rendezett.  Számos Blattner Géza által tervezett, de az évtizedek során megsemmisült báb pontos mását láthatta "újraéledni" a látogató. A bábokat fotókról, tervekről alkotta újra egy grafikai stúdió, a Basiliskus 3D Grafikai Stúdió. Ez a technika egyedülálló lehetőséget jelent a múzeumok számára, hiszen a segítségükkel elmúlt korok megsemmisült tárgyait pontos másolatban láthatjuk viszont. A kiállításban megjelenő 3D nyomtatványok technikájáról, megalkotásának menetéről  a grafikai stúdió munkatársa tartott prezentációt az érdeklődő közönség számára. A legkisebbek is megtalálták az őket érdeklő programokat, a múzeum kertjében kézműves foglalkozás keretében árnybábokat készíthettek, amelyeket azonnal ki is próbálhattak egy ideiglenesen felállított és megvilágított sátor falán. 
2017. szeptember 14-én FA-PAPÍR-OLLÓ címmel bábművészeti szakmai napot és bábkészítő workshopot rendeztünk a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A program része volt a Papír Panír Alkotóműhely workshopja, Lellei Pál előadása a bábkészítés rejtelmeiről, a Ládafia Bábszínház vásári bábelőadása, és Tóth Gábor Sándor előadása A. Tóth Sándor és Blattner Géza munkásságáról.
A kiállítás köré szerveződő másik fontos esemény volt 2017 október 13-án egy szakmai konferencia, amelynek Központok és perifériák a bábművészetben volt a címe. A szakmai konferenciáról az Art Limes-bábművészeti, illusztrációs és iparművészeti folyóirat is hírt adott (http://www.artlimes.hu/cikk?id=469). 
 
3. Kiállítás fotódokumentációja
 
A kiállítás plakátja
 

 
 4. Pedagógiai program megvalósítása esetén a programok rövid ismertetése, célcsoport bemutatása, foglalkozások időpontja, helye, fotódokumentáció
 
A Blattner Géza-kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai kínálatunkban a beépített interaktív elemek mellett törekedtünk komplex foglalkozásokat is kínálni. A kiállításhoz az alábbi múzeumpedagógiai foglalkozásokat kínáltuk:
 
  1. a drámapedagógia módszereivel kibővített játékos tárlatvezetések 
  2. különböző bábtechnikákat megismertető kézműves bábkészítő foglalkozások, 
  3. Madách Imre Az ember tragédiája című művének bábszínházi kereteinek vizsgálata rendhagyó irodalomórák keretében
  4. Báb-Rajzpályázat 
 
A pályázati felhívás linkje ITT található! 
 
Rajzpályázatunkban az általános iskolás korosztályt szólítottuk meg. Blattner Géza életéhez kapcsolódóan három témakörben vártuk az alkotásokat:
  1. Ludas Matyi 
  2. Ilyen a bábszínház 
  3. Madách Imre: Az ember tragédiája
A beküldési határidő 2017. május 25. volt.  
A beérkezett rajzokból egy projektnappal és eredményhirdetéssel egybekötött kamarakiállítást rendeztünk 2017 júniusában.
 
 
Előkészítő foglalkozás:
 
A foglalkozásra az iskolákban a kiállítás megtekintése előtt került sor. Célja a múzeumi tér és a kiállítás formanyelvének megismertetése volt. A foglalkozás a bábtörténet egyes meghatározó eseményeire épült, illetve a diákok személyes életútja is szerepet kapott. Három téma közül lehetett választani: 
  1. Életútból feldolgozható témák: vándorlás, választás, kivándorlás, együttműködés
  2. Bábtechnika „történet”: alaptechnikák és egyéni megoldások
  3. Képzőművészeti műfajok: a plein airtől az avantgarde különböző irányzataiig 
 

 
Budapest, 2018. március 29. 
 
 
 
 
 
 
 

Költészet napja - verset mondok

 

Germán Tibor és Bajor Gizi otthonukban. Vajda M. Pál felvétele
 
KÖLTÉSZET NAPJÁN
Verset mondok
 
Rendhagyó találkozás a versekkel. Beszélgetés, felolvasás a résztvevők által hozott kedvenc költeményekből valamint meghívott jeles vendégeink verseiből.
 
Vendégeink: 
ERDŐS VIRÁG 10 és 12 óra között
KISS JUDIT ÁGNES 12 és 14 óra között
 
IDŐPONT: 2018. április 11. (szerda)
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 500 Ft/fő
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

 

 

 
 
 
 
 

Billentyűk - kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben

A debreceni MODEM, a Csokonai Színház, a Vojtina Bábszínház, a Déri Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet összefogásával megvalósult Billentyűk című, az európai avantgárd bábművészet megteremtőjének számító Blattner Géza munkásságát bemutató kiállítás a Párizsi Magyar Intézetben is bemutatkozik.

 
A Debrecenben született, majd 1925-ben Párizsba költözött Blattner haladó gondolkodású festőként olyan kísérletező műhelyt hozott létre a 20. század elején Magyarországon és Franciaországban egyaránt, amely összművészeti szemléletével új kontextusba helyezte a bábjátékot. Blattner Géza Párizsban megnyitott Arc-en-Ciel Színháza sokszínű, elsősorban képzőművészekből álló társulatával iskolateremtő műhellyé vált - ez az alkotóközösség volt a világon az első, amely az emberszínház utánzásával szakító, saját műfaji törvényeit érvényesítő előadásain keresztül hozzájárult a bábjáték művészetté válásához, a bábművészet reneszánszát indítva el Franciaországban is.
 
A Billentyűk című tárlaton az eredeti báb- és látványtervek, írásos dokumentumok, fotók és képzőművészeti alkotások mellett 3D nyomtatással reprodukált különböző technikájú bábok és a Blattner által 1937-ben szabadalmazott, billentyűs marionettbáb rekonstrukciója is látható.
 
MEGNYITÓ: 2018. március 21. 19.00
A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ: 2018. március 22.- május 26.
HELYSZÍN: Párizsi Magyar Intézet (92, rue Bonaparte 75006 Paris)
 
INFORMÁCIÓ: accueil@instituthongrois.fr | +33 1 43 26 06 44
 
 

 

 
 

Az Örkény István drámaírói ösztöndíj díjazottjai 2018-ban

Örkény István. Szilvássy Z. Kálmán felvétele
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. minden évben pályázatot hirdet fiatal drámaírók részére. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz. Az ösztöndíjat egy egész estére szóló darab tervével lehetett megpályázni. Pályázhattak az 1978. január 1. után született fiatal drámaírók, akik még nem töltöttek ki 3 ösztöndíjas intervallumot. 
 
A kuratórium 2018. március 26-án döntött az idei évi ösztöndíjasok személyéről. 2018-ban az alábbi fiatal drámaírók részesülnek Örkény István drámaírói ösztöndíjban: 
 
1. PASS ANDREA
2. ZNAJKAY ZSÓFIA
3. FORMANEK CSABA
4. KEMÉNY LILI (megosztott díj)
4. CZIGLÉNYI BOGLÁRKA (megosztott díj)
 
 
A NYERTESEKNEK GRATULÁLUNK ÉS JÓ MUNKÁT KÍVÁNUNK!
 
 

Színházi világnapi üzenet - 2018

1962 óta ünnepeljük a színházi világnapot. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üzenetét a művészek és a közönség számára, melyet március 27-én olvasnak fel a színházi előadások előtt. 2018-ban az ITI fennállása 70. évfordulóját ünnepli. Ebből az alkalomból – az eddigi szokásoktól eltérően – öt földrész öt alkotóját kérték fel az idei színházi világnapi üzenet megfogalmazására. Az európai üzenetet Simon McBurney színész, író, rendező írta.

Simon McBurney 1983-ben alapította meg Londonban a világhírűvé vált Théâtre de complicitét. „Az angol és a francia színház nagyon nagyszerű és tiszteletre méltó hagyományokkal rendelkezik, de Simon McBurney ennek nem része, mivel saját, egyedi és különleges hagyományát hozta létre” – írta róla Peter Brook. 
 
Íme néhány a Théâtre de complicité kiemelkedő előadásai közül: 
Street of Crocodiles (1992); The Three Lives of Lucie Cabrol (1994); To the Wedding; Mnemonic (1999); The Elephant Vanishes (2003); A Disappearing Number (2007); A Dog's Heart (2010); The Master and Margarita (2011).
A Théâtre de complicité 1994-ben a Krokodil utca című produkciójukkal vendégszerepelt Budapesten.
 
 
Simon McBurney (Forrás: szinhaz.org)
 
ÜZENET A SZÍNHÁZI VILÁGNAPON – 2018
Simon McBurney
 
Líbia északi vidékén, a kürénei partoktól alig félmérföldnyire van egy hatalmas barlang. Nyolcvan méter széles, húsz méter magas. A helyiek nyelvén Hauh Fteah a neve. Az 1951-ben végzett szénizotópos kormeghatározás szerint legalább százezer éve folyamatos itt az emberi jelenlét. A régészek több használati tárgy mellet egy csontfurulyát is feltártak, amelynek kora negyven- és hetvenezer év közé tehető. Amikor gyerekkoromban ezt meghallottam, megkérdeztem apámtól:
„Ók is ismerték a zenét?”
Mire ő rám mosolygott:
„Mint minden emberi közösség.”
Amerikában született apám őskorkutató volt, ő végezte az első ásatást a kürénei Hauah Fetah-ban.
Büszke vagyok rá, hogy én lehetek az idei Színházi Világnap európai képviselője.
1963-ban, amikor az atomháború fenyegetése súlyosan nehezedett a világra, nagy elődöm, Arthur Miller ezt mondta: „Ha olyan korban kényszerülünk írni, amikor a diplomácia és a politika karja ilyen fájdalmasan rövid és erőtlen, a művészet delikát, ám olykor messzebbre érő ölelésére hárul a feladat, hogy az emberi közösséget összetartsa.”
A „dráma” szó eredete a görög „dran”, ami annyit jelent: tenni; a „színház” – teátrum – alapja pedig a görög „theatron”, szó szerint: „nézőtér”.  Olyan hely, ahol nem egyszerűen csak nézünk, de meglátunk, felfogunk, megértünk dolgokat. Kétezernégyszáz évvel ezelőtt az ifjabb Polükleitosz megtervezte a nagy epidauroszi színházat. Ennek a 14.000 főt befogadó amfiteátrumnak egészen csodálatos az akusztikája. Ha a színpad közepén meggyújtunk egy szál gyufát, a sercenést mind a tizennégyezer néző hallja. Az ókori görög színházakra jellemző módon, miközben a közönség a színészeket nézte, a tájat is látta  a háttérben. Nemcsak különböző terek kapcsolódtak azonnal egybe ezáltal – a nézők közössége, a színház maga és a természetes környezet –, de az idő síkjai is. Miközben a darab elmúlt korok mítoszait keltette életre a jelenben, a néző a színpadon túl azt is láthatta, ami legvégül majd befogadja: a Természetet.
Az egyik legfontosabb felismerés, amelyet a londoni Globe színház újraépítésének köszönhetünk szintén azt érinti, amit látunk. A fényről van szó: a színpad és a nézőtér egyformán világos. Nézők és játszók látják egymást. Mindvégig. Bármerre pillantunk, mindenütt emberek. És ez megérteti velünk, hogy egy nagy monológ – például Hamleté vagy Macbethé – sosem magányos tépelődés, hanem nyilvános vita.
Olyan korban élünk, amikor nehéz tisztán látni. A valótlan állítások nagyobb dózisban áradnak felénk, mint valaha a történelem során vagy a történelem előtti időkben. Bármely „tény” megkérdőjelezhető, és akármilyen legenda igényt formálhat a figyelmünkre mint „igazság”. Az egyik ilyen valótlan állítás különösképp makacsul támad, és mindenáron igyekszik elválasztani bennünket. Az igazságtól. És egymástól. Nevezetesen az, hogy mind elszigetelten létezünk. Egyik embercsoport és a másik. Férfiak és nők. Ember és természet.
De miközben korunk jellemzője a megosztottság, az óriási mozgások idejét is éljük. Az ember soha a történelem során nem kelt útra ekkora tömegben; sokan menekülnek: gyalog, vagy ha kell úszva. Vándorolnak, költözködnek földgolyó-szerte. És ez még csak a kezdet. Látjuk, mi erre az automatikus válasz: határzárak, falak, kizárás, elkülönítés. Zsarnoki világrendben élünk, ahol a közöny a hivatalos valuta és ahol a reménység csempészett zugáru. Ehhez a zsarnoksághoz pedig hozzátartozik nemcsak a tér, de az idő fölötti ellenőrzés is. Olyan korban élünk, amely lemond a jelenről. Az épp csak elmúltra és a közeljövőre összpontosít. Ez nincs a birtokomban. Azt meg fogom venni. Most, hogy az már az enyém, meg kell szereznem a következő… valamit. A múlt mélysége eltörölve. A jövő következmények nélküli.
Sokan mondják, hogy a színház jottányit sem tud és nem fog ezen változtatni. Csakhogy a színház nem fog megszűnni. Mert a színház egy hely, hajlamos vagyok azt mondani: menedék. Ahol az emberek egybegyűlnek, és azonnal közösséggé formálódnak. Ahogy ez mindig is volt. Minden színház az adott emberi közösség méretével azonos, legyen az ötven vagy tizennégyezer fős, egy nomád szekérkaraván vagy az ókori Athén egyharmada.
És mert a színház csakis a jelenben létezhet, ezt a katasztrofális időszemléletet is kikezdi. A színház tárgya a jelen pillanat. Jelentése pedig az előadó és a közönség közösségi cselekvése révén teremtődik. Nemcsak itt, de most is. Ha nincs a színész cselekvése, a nézők nem tudnak hinni. Ha nincs a közönség hite, az előadás nem teljes. Ugyanabban a pillanatban nevetünk, hatódunk meg, szisszenünk fel, vagy némulunk el a döbbenettől. És abban a pillanatban a drámának köszönhetően fölfedezzük a legmélységesebb igazságot: hogy amiről azt hittük, épp belőlünk fakadóan választ el bennünket – egyéni tudatunk behatároltsága – valójában nem ismer határt. Közös mindannyiunkban.
És nem lehet bennünket megállítani. Minden este újra felbukkanunk. A színészek és a nézők esténként összegyűlnek, és lejátszódik ismét ugyanaz a dráma. Hiszen – amint az író, John Berger mondja –: „A színház természetében mélyen ott rejlik a rituális visszatérés lehetősége”; épp ezért volt mindig is a kisemmizettek művészete – ámde a világ szétesése miatt mindannyian azok vagyunk. Ahol játszók és nézők egybegyűlnek, ott mindig is újrajátszanak olyan történeteket, amelyeket sehol másutt nem lehet elmesélni. Operaházakban, nagyvárosok színházaiban, a menekülőknek menedéket adó táborokban Líbia északi vidékén, vagy bármerre a világban. És mindig is egybeköt, közösséggé forraszt bennünket ez az újrajátszás.
Ha Epidauroszban volnánk, fölnézhetnénk, és látnánk, miként igaz ez a tág horizontra: hogy mindig is része leszünk a természetnek – nem szakadhatunk tőle, ahogyan ettől a bolygótól sem szakadhatunk el. Ha a Globe színházban volnánk, tapasztalnánk, hogy a személyesnek tűnő kérdések valójában mindannyiunkhoz szólnak. És ha a negyvenezer éves kürénei furulyát tartanánk a kezünkben, megértenénk, hogy a múlt és a jelen itt elválaszthatatlan, és hogy az emberi közösség láncolatát zsarnokok és demagógok sosem törhetik szét.
 
Fordította: Upor László
 
Forrás: ITI Magyar Központja

 

 

 

 
 

Nyitvatartás a húsvéti ünnepek alatt

Kedves Látogatóink!

2018. március 30-án, 31-én valamint április 1-én a Bajor Gizi Színészmúzeum a szokásos rend szerint (14 és 18 óra között) várja látogatóit.
2018. március 30-án (pénteken) és április 2-án (hétfőn) az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ZÁRVA tart.
 

 
 

Térteremtők II. - szcenikai kiállítás a MOST FESZTEN

 
 
 
2018-ban immár negyedik alkalommal rendezi meg monodráma és stúdiószínházi seregszemléjét a tatabányai Jászai Mari Színház. A MOST FESZT alkalmából, a hagyományoknak megfelelően, kiállítás nyílik az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a tatabányai Jászai Mari Színház közös rendezésében:
 
TÉRTEREMTŐK II.
VÁLOGATÁS AZ 1990-ES ÉVEK SZÍNHÁZI DÍSZLETEIBŐL
Színpadi látvány és alkotói az 1990-es évektől az ezredforduló első évtizedéig
 
A kiállítás anyagát összeállította: Turnai Tímea színháztörténész, szakíró
 
 
MEGNYITÓ: 2018. március 23. (péntek) 20.00 óra
HELYSZÍN: Jászai Mari Színház-Népház kiállítóterme (2800 Tatabánya, Népház u.5.)
A KIÁLLÍTÁST MEGNYITJA: Juhász Károly, a Jászai Mari Színház produkciós vezetője
A TÁRLAT MEGTEKINTHETŐ: 2018. május 31-ig.
 
 
A MOST FESZT-ről bővebben ITT!
 

 

A Magyar Színházi Emlékezet Megőrzése - szakmai konferencia

 

A PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tisztelettel meghívja Önt
az NKA Színházi Kollégiuma által támogatott 
 
A magyar színházi emlékezet megőrzése 
 
elnevezésű kutatás szakmai konferenciájára.
 
A konferencia elején köszöntőt mond:
 
Prőhle Gergely - Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
Csizmadia Tibor - az NKA Színházi Kollégiumának elnöke
dr. Ács Piroska, PhD - az OSZMI igazgatója
 
 
HELYSZÍN: Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös terme  (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)
 
IDŐPONT: 2018. március 26. 13 óra
 
PROGRAM:
 
13:30 – 13:40 Lakos Anna projektvezető általános ismertetője a projektről
 
13:40 – 14:30 kutatócsoportok vezetőinek beszámolója:
 
13:40 – 13:50  Gajdó Tamás: Hevesi Sándor Színház 
13:50 – 14:00  Huber Bea: Móricz Zsigmond Színház 
14:00 – 14:10  Schuller Gabriella: Bárka Színház 
14:10 – 14:20  Nánay István: Bábtörténeti kutatócsoport 
 
14:30 – 15:00 kávészünet
 
15:00 – 15:15 Imre Zoltán- Ring Orsolya: Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez, 1970-1982
15:15 – 15:50  Szabó Attila prezentációja a kutatás eredményeit bemutató honlapról
 

Visszajelzésüket részvételi szándékukról március 23-ig várjuk EZEN a linken!

 

 
 

 
 
 
 
 

Hősökkel és hősök nélkül - Hubay Miklós (1918-2011) színháza

Hubay Miklós tizennyolc éves korától kezdve drámaírónak tekintette magát. Mindennél jobban érdekelte ez a műfaj, mégis csak ritkán érezhette magán a színház figyelmét. A kamarakiállítás ennek a rendhagyó drámaírói életútnak néhány jeles előadás felidézésével állít emléket. Az író bemutatkozó, Hősök nélkül című darabját 1942-ben a Nemzeti Színház kamaraszínháza vitte színre. A pályakezdés mellett a tárlat azokat a Hubay-műveket mutatja be, melyek tragikus sorsú főszereplője a történelemből, művelődéstörténetből ismert: Néró császár, Radnóti Miklós, Soós Imre, Hector Berlioz és Vaclav Nyizsinszkij. 
A magyar színháztörténet e jelentős premierjeit színlapok, plakátok, fényképek, díszlet- és jelmeztervek, mozgóképek idézik fel. 
 
 

 
 

 

 
 

rendkívüli zárvatartás

Értesítjük tisztelt látogatóinkat, hogy 2018. április 9-én, hétfőn az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet technikai okokból zárva tart.

 

Megértésüket köszönjük!

 
 
 

Bábszínházi Világnap 2018

 
A bábszínházi világnapot a nemzetközi bábművész-szövetség, az UNIMA kezdeményezésére 2003 óta tartják meg. Az idén ötödik alkalommal a magyar bábosok is kapcsolódnak a kezdeményezéshez olyan eseményekkel, amelyek felhívják a figyelmet a bábművészet képviselőire, a műfaj sokoldalúságára.
 
A 2018-as bábszínházi világnapi üzenetet egy sokoldalú kameruni-elefántcsontparti művész, Werewere-Liking Gnepo írta.
 
Werewere-Liking Gnepo 1950. május 1-jén született, Eddy-Njock néven, a kameruni Bondéban. 1975 óta Elefántcsontparton él. Mintegy harminc kötete jelent meg, sokféle műfajban, köztük regények, novellák, esszék, versek, művészeti könyvek. 1968 óta festőművészként is aktív, számos kiállítása volt világszerte. Dramaturgként is dolgozik, innovatív bábos, rendezőként több összművészeti produkciót vitt színre, amelyeket afrikai operának neveznek, és ezek közül jó néhány turnézott több kontinensen. Mindezek mellett színésznőként és rapperként is ismert.
1979 és 1985 között tradicionális pedagógiai kutatásokat végzett az Abidjani Egyetemen, részt vett a rituális színházi forradalomban, és a KiYi Mbock művészeti csoport egyik alapítója. Egy afrikai beavatási rítusokon alapuló tréningmódszer kidolgozója, a metodikán belül ő a „csillagébresztő”. Ez a szerep lehetővé tette, hogy nehéz, problémás körülmények közül származó fiatalok százait támogassa, hogy a társadalomba sikeresen reintegrálódjanak, és vezetőkké váljanak. Ezért a programért 2000-ben Claus holland herceg City Heroes (Városi hősök) díjjal tüntette ki. 2001-ben alapította meg a Ki-Yi Pán-afrikai Alapítványt, amely fiatalok képzésére szolgál a kulturális területen.
Számos elismerést kapott az Egyesült Államokban, Franciaországban, Elefántcsontparton és Belgiumban is, díjazták könyveit. Az Elefántcsontparti Afrikai és az Afrikai Diaszpóra Művészeti, Kulturális és Tudományos Akadémia tagja.
 
Világnapi üzenete egy vers, amelyben hivatkozik a báb szakrális tradícióira, hiszen a báb akár ősöket, segítő szellemeket is reprezentálhat, és arra, hogy bármiből, akár gyökerekből, levelekből, kövekből is lehet báb. De ami életre kelt, az az animáció, az átlelkesítés, és amíg animáljuk, mozgatjuk a tárgyat, addig annak önálló élete, személyisége van. Ha pedig a bábról beszélünk, épp az előzőek miatt, a teremtésről is beszélnünk kell, és nem feledkezhetünk el arról sem, hogy gyermeki szemmel csodálkozzunk rá ezekre.
 
A vers angolul ITT olvasható el.
 
Készült egy videó is, azt ITT lehet megnézni.
 
 
A 2018-as bábszínházi világnap magyar üzenetét Fodor Tamás színész, rendező írta:
 
A bábszínház alkotóihoz (és egy kicsit a közönségéhez is) a bábszínház világnapján
 
Nem kell hinned a lélekvándorlásban, hogy elhidd, tovább élsz abban a kis figurában, ami megmozdul a kezedben, a kezed által.Ha csak gondolsz rá, megrezdülnek az idegek, kattog az agyad, lüktet a szíved, zsonganak a zsigerek. És ha képes vagy rá, hogy érzékennyé munkáld a tested, egyszerre lehetsz magad is, ő is: a kicsi vagy óriási figura. Amíg az maradsz, aki vagy, meglátod, azzá válik ő is, aki vagy. Egy percre megérzitek a teremtés csodás ízét, zenélni kezd a tér, tótágast áll az idő. Nem kell grimaszokat vágni, mint a rossz ripacsnak, nem kell műszárnyakat magadra csatolnod, mert a lélegzeteddel emelkedik a báb, elsodródtok a földtől, sebesebben száguldhatsz, mint a rakéta, meghódíthatod a világot… s mindeközben, ha akarod, egyre szilárdabban állsz a valóság talaján. 
 
Ne rettenj meg a kudarcoktól, kínlódd ki a könnyedséget! Csak örökös kíváncsisággal, kutatással és kereséssel kerülhetsz az alkotás áldott állapotába. Nem könnyű! Ég majd a szemed, zsibbad a kezed, elvész olykor a türelmed, de ne csüggedj! Csak így szülheted újjá be nem vallott álmaidat, és ha sikerül, a tátott szájú gyerekek és az előadás idejére gyerekké lett felnőttek álmait.
 
Az igazi művészet nem húz szekeret, nem lehet megenni, nem hízott liba, nem szánhúzó kutya, nem tudod megnyírni, mint a birkát, nem tudod betanítani, mint a papagájt. A bábszínház nem haszonállat, talán épp annyira felesleges, mint favágónak egy szál színes, illatozó virág. Ti, akik nézitek, szippantsatok jó mélyet, titokban morzsoljátok el a szemetekben azt a pici könnycseppet, aztán jót nevessetek magatokon és az ostobákon.
 
És most kezdődjön az előadás, ahogy annakidején Federico García Lorca bábszínházát kezdte a félig kobold, félig manó Moszkító: 
„Férfiak és asszonyok! Figyelem. Kisfiú, csukd be a szádat, te meg kislány, ülj le gyorsan, a szél se érjen a nyomodba! Hallgassatok, hogy a csend tisztább legyen, mint ha saját forrásából bugyogna elő. Hallgassatok, az utolsó szavak visszhangja is elüljön.”
 
 
2018. március 21-én
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Színpadra fel! - nyári tábor

NAPKÖZIS TÁBOR A BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMBAN

 

A színésznő egykori villaépületét és kertjét vesszük birtokba, hogy a színházi világ megannyi kulisszatitkával ismerkedjenek a gyerekek. A múzeum dráma- és színházpedagógusaiból, valamint színháztörténészeiből álló csapat szeretettel várja az érdeklődőket!

 

TÉMA: a színház világa A-tól Z-ig  (jelmez/maszk/díszlet/bábkészítés, mesefeldolgozás, kreatív és fejlesztő drámajátékok).
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (Budapest  XII.ker. Stromfeld Aurél út 16.)
 
TURNUSOK:  

I. 2018. július 9-13.

II. 2018. augusztus 27-31.

 
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Napi időtartam: 7.30 - 17.30 óra között. A foglalkozások 9.00 és 16.00 óra között zajlanak.

Korosztály: 7 (az első osztályt elvégzettek) -12 év

Részvételi díj: 30. 000 Ft/fő turnusonként (az ár a programok és háromszori étkezés költségét tartalmazza)

Befizetés két részletben lehetséges:
 
1. részlet határideje: 2018. május 15-ig (20 000 Ft)
2. részlet határideje: 2018. június 12-ig (10 000 Ft)
 
A befizetés menete:
 
Kérjük az összeget a Petőfi Irodalmi Múzeum számlájára utalni: MÁK 10032000-01426627-00000000
Kérjük, hogy a megjegyzés rovatban az alábbiakat szíveskedjenek feltüntetni:
- gyermek és szülő neve
- turnus száma 
- „Bajor-tábor”
 
Áfa-s számlát igényüket kérjük, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Rényi Zsuzsának jelezzék! (e-mail: renyizs@pim.hu; tel.: 317-3611/225)
 
A táborok naponta 2 fő színháztörténész, drámapedagógus valamint 1 fő táborvezető részvételével zajlanak, továbbá rendszeres segítőink lesznek középiskolás diákok az iskolai közösségi szolgálat keretében.
 

További információ és jelentkezés:

Szebényi Ágnes (tel.: 1 375 1184/105.; e-mail:szebenyi.agnes@oszmi.hu)

 

 

A KASSÁKIZMUS kiállítássorozat kísérő rendezvényei márciusban

KASSÁK MÚZEUM (1033 Budapest, Fő tér 1.)
 
 
Tavaszi csillagles – Családi nap a Kassák Múzeumban
Múzeumpedagógia foglalkozás és tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításhoz kapcsolódva.
IDŐPONT: 2018. március 3. (szombat) 10.00-13:00
BELÉPŐ: 600 Ft/fő, családi jegy: 1800 Ft 
 
Kassákizmus 2. - Finisszázs
Záró tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításon.
A tárlatvezetés tartja: Szeredi Merse Pál, a kiállítás kurátora és Rudas Klára, a kiállítás látványtervezője
IDŐPONT: 2018. március 4. (vasárnap) 16.00
BELÉPŐ: 600 Ft/fő (teljes árú) / 300 Ft/fő (kedvezényes)
 
 
 
BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (1016 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Szubjektív tárlatvezetés
Szkárosi Endre irodalomtörténész tárlatvezetése a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállításban.
IDŐPONT: 2018. március 10. (szombat) 16.00
BELÉPŐ: A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható: 1000 Ft/fő (teljes árú) / 500 Ft/fő (kedvezményes)
 
Kassákizmus 3. - Finisszázs
Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei  és a Művészek 2D-ben című kiállítások záró rendezvénye.
PROGRAM
14.30 óra - Szubjektív tárlatvezetés a Művészek 2D-ben kiállításban
16.00-17.00 óra - 25 éves a TÁP Színház. Szubjektív tárlatvezetés Vajdai Vilmossal és a TÁP Színház tagjaival
 
IDŐPONT: 2018. március 18. (vasárnap) 14.00-19.00 óra
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő 
 
Képzelt színház - Tervezd meg saját színpadod! 
Múzeumpedagógiai foglalkozás a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításhoz kapcsolódóan. Jelentkezni lehet a kiállítás időtartama alatt folyamatosan.
Korosztály: 11-18 éves
IDŐTARTAM: kb. 90 perc
BELÉPŐ: 800Ft/fő
BEJELENTKEZÉS: Maksai Ágnes (e-mail: maksai.agi@oszmi.hu)
 

Radnóti Zsuzsa és Nánay István köszöntése

Rendhagyó és meleg hangulatú ünnepi eseménynek adott otthont február 19-én a Bajor Gizi Színészmúzeum. Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház egykori vezető dramaturgja (2009 óta vendégdramaturgja) és Nánay István kritikus, egyetemi tanár közös, 80 éves születésnapi köszöntésére került sor a Magyar Színházi Társaság, a Színházi Kritikusok Céhe valamint a Színházi Dramaturgok Céhe közös szervezésében. A zsúfolásig megtelt konferenciateremben közös emlékek, mulatságos sztorik fölidézésével, filmbejátszásokkal, muzsikával, bábjelenettel köszöntötték kollégáik, barátaik a hazai színházi élet e két neves, köztiszteletben álló alakját. 
 
Boldog születésnapot és egészségben gazdag tevékeny éveket kívánunk ezúton is a két ünnepeltnek!  
 
Az eseményről készült felvétel ITT megtekinthető!
 

 
A képek forrása:
Magyar Színházi Társaság (Éder Vera felvételei)
 
 

Szakmai nap a Kassákizmus 3. és a Művészek 2D-ben című időszaki kiállításainkban

 

 

 
 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szakmai napot rendez színházi dolgozók, múzeumi szakemberek illetve közgyűjteményi dolgozók részére. A program keretében a Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad és a Művészek 2D-ben című időszaki kiállításaink tekinthetők meg a tárlatok kurátorainak vezetésével délelőtt 11 és délután 14 órától.
 
 
IDŐPONT: 2018. február 26. (hétfő)

HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)

PROGRAM:

11.00 óra Művészek 2D-ben. A kiállítás kurátorai: dr. Ács Piroska, Megyery Noémi
12.00 óra  Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad. A kiállítás kurátora: Galácz Judit
 
14.00 óra Művészek 2D-ben. A kiállítás kurátorai: dr. Ács Piroska, Megyery Noémi
15.00 óra Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad. A kiállítás kurátora: Galácz Judit
 

A Művészek 2D-ben című kiállításunkról bővebben ITT olvashatnak!

A Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad című tárlatunkról bővebben ITT!

 

A program regisztrációhoz kötött!

Regisztrálni 2018. február 23-ig (péntek) 13.00 óráig e-mailben lehet (v.kovacs.annamaria@oszmi.hu )

 
 
 
 

„Benne voltam a muzsikában, és a muzsika bennem volt...” - kiállítás Kőbányán

Simándy a 20. századi operajátszás kiemelkedő alakja volt, gyönyörű orgánuma, színpadi játéka, az 1945 utáni diktatórikus politikai környezetben tanúsított magyarsága a magyarországi és a határokon túl élők számára is erőt és bátorítást adott a nehéz időkben.

A születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi vándorkiállításunk nagyszámú fotó felhasználásával, személyes visszaemlékezések és korabeli kritikák segítségével igyekszik teljes képet adni Simándy életéről: a nehézségekkel teli gyermek- és ifjúkorról, az autószerelő-műhelyben eltöltött évekről, a zenei tanulmányokról, illetve a szegedi, majd a budapesti Operaházban induló és kiteljesedő operaénekesi karrierjéről. Bemutatjuk repertoárját az olasz, német, francia és magyar operákban, oratóriumokban és további számtalan műfajban.

 

A kiállítás megtekinthető: 2018. február 5. - március 5.

Helyszín: Kőbányai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Központ (X. Budapest, Szent László tér 7-14.)

A kiállítás ingyenesen megtekinthető!

 

 

A KASSÁKIZMUS kiállítássorozat kísérő rendezvényei februárban

KASSÁK MÚZEUM (1033 Budapest, Fő tér 1.)
 
 
Farsang – Családi nap a Kassák Múzeumban
Múzeumpedagógia foglalkozás és kurátori tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításhoz kapcsolódva.
A foglalkozást vezeti: Barna Orsolya képzőművész, antropológus
A kurátori tárlatvezetést tartja: Szeredi Merse Pál művészettörténész
IDŐPONT: 2018. február 3. 10.00-13:00
BELÉPŐ: 600 Ft/fő, családi jegy: 1800 Ft
 
 
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
 
Díjátadó és remake-előadás
17:00 - Dada ballada pályázat eredményhirdetése
18:30 - Az Eiffel torony násznépe című színházi előadás a Waldorf Gimnázium diákjai szereplésével
IDŐPONT: 2018. február 2. 17.00
BELÉPŐ: 800 Ft/fő (teljes árú) / 400 Ft/fő (kedvezményes)
 
Katalógus-bemutató és előadás
A KASSÁKIZMUS kiállítássorozat angol nyelvű katalógusának bemutatója és tárlatvezetés a Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállításon
Vendég: Hubert van den Berg, művészettörténész
IDŐPONT: 2018. február 16. 16:00
BELÉPŐ: 800 Ft/fő (teljes árú) / 400 Ft/fő (kedvezményes)
 
Finisszázs
Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás finisszázsa 
17:00 - Szubjektív tárlatvezetés Gróf Ferenc képzőművésszel, a Societé Realiste csoport egykori tagjával
18:00 - LAJO$ – Lóhalál szünet nélkül: Csider István Zoltán, Jónás Vera, Pion István
IDŐPONT: 2018. február 24. 
 
 
BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (1016 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Kurátori tárlatvezetés
Galácz Judit, a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás kurátorának tárlatvezetése
IDŐPONT: 2018. február 8. 16.00
BELÉPŐ: A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható: 1000 Ft/fő (teljes árú) / 500 Ft/fő (kedvezményes)
 
Szakmai nap
Galácz Judit, a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás kurátorának tárlatvezetése színházi dolgozók, múzeumi szakemberek illetve közgyűjteményi dolgozók részére
IDŐPONT: 2018. február 26. 11.00 és 14.00 óra
BELÉPŐ: A program ingyenes, de regisztrációhoz kötött (e-mail: v.kovacs.annamaria@oszmi.hu)
 
Képzelt színház - Tervezd meg saját színpadod! 
Múzeumpedagógiai foglalkozás a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításhoz kapcsolódóan. Jelentkezni lehet a kiállítás időtartama alatt folyamatosan.
Korosztály: 11-18 éves
IDŐTARTAM: kb. 90 perc
BELÉPŐ: 800Ft/fő
BEJELENTKEZÉS: Maksai Ágnes (e-mail: maksai.agi@oszmi.hu)
 

Kurátori tárlatvezetés a Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad című kiállításban

Az ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A MAGYAR AVANTGÁRD SZÍNHÁZI KÍSÉRLETEI című kiállítás a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be. A színház a kezdetektől fontos kérdés volt Kassák folyóirataiban és a köréjük épült „mozgalomban” egyaránt. A kiállítás négy tematikus egységen keresztül mutatja be a magyar avantgárd korai színpadi kísérleteit a budapesti időszaktól Simon Jolán bécsi dadaista előadóestjein és a mechanikus-konstruktivista színpadi kísérleteken keresztül egészen a leghangosabb reakciókat kiváltó budapesti avantgárd színpadi kísérletig, a Palasovszky Ödön, Hevesy Iván és Bortnyik Sándor által létrehozott Zöld Szamár Színház 1925-ös előadásáig. A kiállítás bemutatja Palasovszky és Kassák kapcsolatát, az előadások létrehozóinak avantgárd színházi előtörténetét, valamint kísérletet tesz az előadás minél pontosabb rekonstrukciójára is.
 
A kiállításban Galácz Judit, a tárlat kurátora tart tárlatvezetést.
 
IDŐPONT: 2018. február 8. (csütörtök) 16 óra 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható.
 

 
 

Ha még egyszer 80 éves lehetnék! Békés Itala 91

 

„Az élet, amíg csak tart, csupa kezdet” – Devecseri Gábor soraival hívja Békés Itala a Ha még egyszer nyolcvan éves lehetnék című kiállítására a látogatókat. A színésznő pályafutását bemutató tárlatot a Madách Színház munkatársa, Papp Mária állította össze. A fényképek és dokumentumok hosszú és tartalmas életútról számolnak be. A magyar művelődéstörténetben aligha találunk olyan alkotót, aki Békés Italához hasonló bátorsággal vágott volna bele újabb és újabb művészi kalandokba. Színészi karrierjét örökre meghatározta, hogy évekig kisfiúszerepeket kapott az Úttörő Színházban, s évtizedeket kellett várnia, míg elismerték jellemábrázoló tehetségét, s meglepő humorát. Sohasem esett kétségbe: mindig kitalált valami újat, meglepőt, szokatlant – Italásat. S kilencven évesen sem pihen. Ezért ez a kiállítás sem összegzés és lezárás. A sokoldalú Békés Itala néhány újdonsággal bizonyára meglep még bennünket. 
 
 
Kiállításmegnyitó: 2018. február 3. (szombat) 16 óra
 
A kiállítást Kerekes Éva színművésznő nyitja meg.
 
Kísérőprogram: 2018. március 24-én Békés Italát köszöntjük 91. születésnapján.
 

 

 

 

A kiállítás 2018. február 3. és március 25. között látogatható.

 

 

Jean Cocteau: Az Eiffel-torony násznépe - Remake a Petőfi Irodalmi Múzeumban

 

A Petőfi Irodalmi Múzeumban és társintézményeiben, a Kassák Múzeumban és az OSZMI – Bajor Gizi Színészmúzeumban látható, KASSÁKIZMUS kiállításokhoz kapcsolódóan különleges esemény kerül megrendezésre. Kísérletet teszünk a Palasovszky Ödön és Hevesy Iván által, 1925-ben alapított Zöld Szamár Színház előadásának egyik részét alkotó Jean Cocteau darab, Az Eiffel-torony násznépe felújítására. A tematikusan a Bajor Gizi Színészmúzeumban látható, Kassákizmus 3. kiállításhoz kapcsolódó program alkalmával egy dadaista színházi kísérlet újraalkotását valósítja meg egy középiskolás és egyetemista diákokból álló, erre az alkalomra alakult csoport. A társulat jazz zenészekkel és egy egykori színésznővel is kiegészül, aki fiatal korában már részt vett ennek az előadásnak a rekonstrukciójában. 
 
A készítők célja, hogy Kassák Lajos és Palasovszky Ödön avantgárd művészeti kísérleteinek szellemiségét keresve, az előadásban részt vevő diákokat átvezessük egy demokratikus alkotó folyamaton, aminek során kibontakoztathatják kreativitásukat és társadalomkritikai gondolkodásukat, ezáltal bemutatva a közönségnek, hogy milyen kortárs értelmezései lehetnek egy, a húszas évek társadalmát abszurd formában kifigurázó műnek. A választott alkotási folyamattal igyekeztünk értelmezni a Kassák és köre által megfogalmazott ÚJ MŰVÉSZETRE való igényt is. Ennek a folyamatnak eredménye ez az avantgárd és neo-avantgárd alkotásokat egyaránt felvillantó kísérleti előadás, amely a dadaista szórakoztatás szellemében az eredeti bemutatót elsősorban nem reprodukálni, hanem aktualizálni szeretné. 
 
Az előadás bemutatója együtt kerül megrendezésre a Petőfi Irodalmi Múzeum által meghirdetett Dada-ballada elnevezésű képzőművészeti pályázat eredményhirdetésével és a beküldött munkákból álló kiállítás megnyitójával. 
 
 
PROGRAM:
17.00 Dada-ballada. A Petőfi Irodalmi Múzeum középiskolás diákoknak szóló képzőművészeti pályázatának díjátadója és a beküldött alkotásokból álló kiállítás megnyitója
18.30 Jean Cocteau: Az Eiffel-torony násznépe. A Zöld Szamár remakeTársulat előadása
Színészek: Agárdi Olivér, Almási Fanni, Bártfai Gergely, Becserkész Botond, Frankó Emília, Jakab Csilla, Józsa Gergely, Myroslava Kuts, Marikovszky Andrea, Molnár Mária, Palya Noémi, Tokai Bori, Tóth Barbara, Zámbó Bianka 
Zenészek: Horváth Noémi, Kertész Endre, Kovács Gergely, Molnár Géza, Rubik Ernő Zoltán
Rendező: Marikovszky Andrea
 
HELYSZÍN: Petőfi Irodalmi Múzeum, Díszterem (1053 Bp., Károlyi u. 16.)
IDŐPONT: 2018. február 2.(péntek)
 
 
 
 

Pályázati felhívás a 2018. évi Örkény István drámaírói ösztöndíj elnyerésére

Örkény István. Szilvássy Z. Kálmán felvétele
 
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. pályázatot hirdet fiatal drámaírók részére. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz. Az ösztöndíjat egy egész estére szóló darab tervével lehet megpályázni. Pályázhatnak az 1978. január 1. után született fiatal drámaírók, akik még nem töltöttek ki 3 ösztöndíjas intervallumot. Már bemutatott dráma vagy publikált kötet, korábbi megjelenés színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken előnyt jelent.

 

Az ösztöndíj időtartama: 12 hónap, összege 2018. január 1-től augusztus 31-ig: bruttó 100.000 Ft/hó
                                                                           2018. szeptember 1-től december 31-ig: bruttó 200.000 Ft/hó
 
 
BEÉRKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2018. február 16. péntek
 
 
A pontos pályázati feltételek a pályázati felhívásban olvashatók, mely ide kattintva letölthető.
 
A jelentkezéshez szükséges pályázati adatlap és nyilatkozat letölthető innen.
 
 
A pályázatbeadással kapcsolatos további információ:

Bánpataki Ádám, Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

banpataki.adam@oszmi.hu  (+36 1 375 1184/106 mellék)

 
 

36Q - Intenzív

 
36Q° INTENZÍV
 
Pályázati felhívás nagyméretű, BLUE HOUR elnevezésű installáció létrehozásában való részvételre a 2019-es PQ részeként. Szakmai életútjának bármely fázisában lévő művész pályázhat, ideértve a diákokat és a pályakezdő művészeket is.
 
Jelentkezési határidő: 2018. november 16.
 
Intenzív munka a helyszínen: 2019. június 1-8.
 
Munkacsoportok:
- a fény munkacsoportja
- a hang munkacsoportja
- videó- és vetítéstervezés és tartalom szolgáltató munkacsoport
- tapintható környezet munkacsoport
- rendszerintegrációs munkacsoport
- bővített és virtuális valóság munkacsoport
 
FIGYELEM!
A program ÚJ MUNKACSOPORTOT hirdet! A kísérleti hang munkacsoportba való jelentkezés határideje: 2019. február 3.
Csoportvezető: John Richards
További információk angol nyelven:
 
 
Részvételi díj: 100€ 
A szervezők indokolt esetben eltekinthetnek a részvételi díjtól. 
 
Részletek és jelentkezés a következő linken, az angol nyelvű kiírásban:
 
A bővített és virtuális valóság munkacsoport részletes pályázati kiírása angol nyelven:
 
A bővített és virtuális valóság tematikájába tartozó installációk felépítésére 3 nap áll majd rendelkezésre 2019. június 5. és 7. között.
 
 
 
 
 
 
 
 

Formációk performansz-sorozat - pq 2019

 
Nyílt pályázat mozgásművészet és építészet határán mozgó performansz-sorozat bemutatására
 
A Prágai Quadriennálé kísérőprogramja a 2019. június 7. és 13. között megrendezésre kerülő Formációk Fesztivál. Ez egy performansz-sorozat, mely a mozgásművészet és építészet határán mozog és a mindennapi élet és élettereink mintázatait keresi. Az 1-7 napig tartó akciók a város bármely pontján kezdődhetnek, de feltétel, hogy egy adott ponton a kiállítótér előtti udvarra érkezzenek, ahol a különböző projektek részvevői érdekes interakciókba keverednek egymással a közösen használt térben. A főszervezők már elismert művészek és feltörekvő társulatok jelentkezésére egyaránt nyitottak.
 
 
Jelentkezés közvetlenül a PQ prágai szervezőinél az angol nyelvű online elérhető jelentkezési lap kitöltésével.
Kurátorok: D. Chase Angier és Serge von Arx
Jelentkezési határidő: 2018. február 28.
Kérjük, hogy a jelentkezés előtt figyelmesen olvassák el az angol nyelvű kiírást és a jelentkezési lapot!
 
Bővebb információ és jelentkezési lap: http://www.pq.cz/open-calls/
 
 
 

színházépítészeti kiállítás - pq 2019

 
Nyílt pályázat az elmúlt 6 évben megvalósult színházépítészeti projektekről szóló rövid dokumentumfilmek bemutatására
 
A Prágai Quadriennálé kísérőprogramja 2019. június 6. és 16. között. 2019-ben az építészek/tervezők és az épületeket használó látványtervezők és más művészek dialógusára helyeződik a hangsúly. A rendezők olyan rövid dokumentumfilmeket várnak, melyek az elmúlt 6 év során megvalósult/megvalósuló építészeti projektekről szólnak. Az 5 percnél nem hosszabb videók akármilyen eszközzel készülhetnek (akár mobiltelefonnal is) és meg kell szólaltatniuk úgy az építészt/tervezőt mint az adott épület valamely művészi felhasználóját (pl. látványtervezőt). Minden olyan film bemutatásra kerül a PQ-n, amely megfelel ezeknek a kritériumoknak. Az öt legjobb alkotói csapat személyes meghívást kap a kiállításra, hogy bemutassák projektjüket.
 
 
Jelentkezés közvetlenül a PQ prágai szervezőinél az angol nyelvű online elérhető jelentkezési lap kitöltésével.
Kurátor: Andrew Todd 
Jelentkezési határidő: 2018. május 31.
Kérjük, hogy a jelentkezés előtt figyelmesen olvassák el az angol nyelvű kiírást és a jelentkezési lapot!
 
 
Bővebb információ és jelentkezési lap: http://www.pq.cz/open-calls/
 
 

helyspecifikus performanszfesztivál - pq 2019

 
Nyílt pályázat olyan kész előadások bemutatására, amelyekben a térnek kiemelt szerepe van
 

A Prágai Quadriennálé kísérőprogramja a 2019. június 7. és 15. között megrendezésre kerülő helyspecifikus performanszfesztivál. A kiállítótér hatalmas hátsó parkjában kap teret a program, ahol számos különleges építmény, korábbi pavilonok romjai és egy kis vidámpark is található. A nyílt pályázat olyan kész előadások bemutatására ad lehetőséget, amelyekben a térnek kiemelt szerepe van, és amelyek megpróbálják a mindennapi városi élet beidegződéseit megváltoztatni. A főszervezők pályájuk bármely szakaszán levő tervezők, rendezők, koreográfusok és előadóművészek jelentkezésére nyitottak. A fesztivál egyszerre inkubátor és jövőbeli trendek kijelölője kíván lenni.

 
Jelentkezés közvetlenül a PQ prágai szervezőinél az angol nyelvű online elérhető jelentkezési lap kitöltésével.
Kurátor: Sophie Jump 
Jelentkezési határidő: 2018. február 28.
Kérjük, hogy a jelentkezés előtt figyelmesen olvassák el az angol nyelvű kiírást és a jelentkezési lapot!
 
Bővebb információ és jelentkezési lap: http://www.pq.cz/open-calls/
 
 
 

fragmentumok kiállítás - pq 2019

Nyílt pályázat nagy jelentőségű, tervezők új generációit szüntelenül inspiráló kiállítási tárgy nemzetközi megmutatására
 
A tárlat célja olyan emblematikus múltbeli alkotások, látványtervek megidézése, amelyek a közös színházi emlékezet megkerülhetetlen elemeivé váltak. Az előadás után a tervezőmunkából csupán olyan fragmentumok maradnak, mint a makettek, rajzok, jelmezek és tárgyak. Ezek a fragmentumok aztán mintegy időkapszulaként az emlékezés részét képezve segítenek megérteni a színházi „itt és most” komplexitását. A kiállítás a színházi látványtervezés élő legendái által tervezett modelleknek, jelmezeknek, tárgyaknak kíván megmutatási lehetőséget biztosítani. A tárlat 2019. június 6. és 16. között a Lapidárium épületében, értékes 11-20. századi kőszobrok szomszédságában, 8 teremben, közel 1500 m2-en kap helyet. Az országos kurátorok egyetlen egy elemet választanak ki, mely lehet egy tárgy, egy makett, egy hangsáv vagy világítási terv, mely olyan nagy jelentőségű, hogy az a tervezők új generációit szüntelenül inspirálja. A kiválasztott kiállítási tárgyak elhelyezését a nemzeti kurátorok a főkurátori csapattal együttműködve alakítják ki. 
 
 
Fragmentumok kiállítás kurátora: Klára Zieglerová
 
Jelentkezés a PQ-t lebonyolító magyarországi főkurátor PIM-OSZMI-nál.
A javaslatokat a pq2019@oszmi.hu címre várjuk.
Jelentkezési határidő: 2018. február 20.
 
KAPCSOLAT, TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Szabó Attila, igazgatóhelyettes (PIM-OSZMI) e-mail: szabo.attila@oszmi.hu. Tel.: 06 1 375 1184/122 m. 
Ady Mária, nemzetközi referens (PIM-OSZMI) e-mail: ady.maria@oszmi.hu Tel.: 06 1 375 1184/106 m.
 
Bővebb információ és technikai paraméterek angol nyelven: http://www.pq.cz/open-calls/
 
 
 
 

Diákszekció - pq 2019

Tájékoztató a 2019-es Prágai Quadriennálé Diákszekciójának magyarországi képviseletéről

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézete, mint a rendezvény magyarországi főkurátora, felkéri a Magyar Képzőművészeti Egyetemet, hogy a Kaposvári Egyetem Művészeti Karával együttműködve tegyen kurátori javaslatot a Prágai Quadriennálé látványtervezői világkiállítás diákszekciójának magyar koncepciójára. A Diákszekció a PQ versenyprogramjának része, mely 2019. június 6-19. között Prágában kerül megrendezésre kiállításon. A javaslat benyújtási határideje: 2018. március 1. A magyarországi főkurátor a kurátori koncepció közös kidolgozására Zeke Edit (MKE, mb. tanszékvezető, egyetemi docens) és Molnár Zsuzsanna (KE, mesteroktató) tervezőket kéri fel.   

A kiállításon a magyarországi művészeti egyetemek hallgatóinak és PhD hallgatóinak alkotásai vehetnek részt, illetve olyan hallgatók munkái is, akik maximum 5 éve végezték tanulmányaikat. A pályázat a szcenográfiát a multimedialitás és interdiszciplinaritás szempontjaiból közelíti meg, ugyanakkor a színházi kötődést végig elsődlegesnek kell tekinteni: installációk, interaktív digitális terek beépültek a kortárs színházi látványtervezésbe és inspiratív módon hatnak az új technikai eszközök és a vizuális kísérletek a látványtervezők munkásságára.

Az 1967 óta négyévente megrendezett Prágai Quadriennálé (PQ) a szcenográfia és színházépítészet nemzetközi seregszemléje elismerten a világ egyik legrangosabb képzőművészeti eseménye, 2015-ben 180 000 látogatója volt, és 67 ország vett részt a kiállításon. A hagyományokhoz híven a rendezvény 2019-ben is igyekszik megszólítani a fiatal tervezőket is saját kiállítás és számos szakmai program, workshop segítségével. A kiállítás a PQ régi helyszínén, a Holešovice Kiállítási Központban kerül megrendezésre, a Diákszekció a fő épület mögötti pavilonokban valósul meg.

 

A DIÁKSZEKCIÓ KÖZPONTI MŰVÉSZETI KONCEPCIÓJA

A Diákszekció 2019-ben a Képzelet (Imagination) jelszavát tűzi zászlajára, mely az alkotófolyamat kezdetére utal, a munkafolyamat azon szakaszára, amikor az ötletek még nyers, zsigeri és megszelídítetlen formában léteznek. Néhány leginkább inspiráló ötlet gyakran a tervező asztalában marad és sohasem valósul meg vagy láthatja bárki is. A kezdeti utópiák, szkeccsek, gondolatok és tárgyak gyakran sarokköveivé válnak a jövőbeni munkáknak. A kiállítás célkitűzése, hogy felmutassa a fiatal tervezőgeneráció sajátos világlátását, formába öntve a színpadon talán soha meg nem valósuló merész elképzeléseket, melyek sok mindent elárulnak jelenbeli világunkról. A kiállítás a bátor, képzeletgazdag tervezői gesztusokat szeretné felmutatni, melyek a látogatókban, nézőkben erős reakciókat váltanak ki. A fiatal képzelet határtalan, ezért nem várunk kész, minden elemében lecsiszolt munkákat. A kiállítás a színpadi látványtervezést tágan értelmezi: immerzív környezetek, installációk, vagy a színházi tervezői gondolkodás minden olyan megnyilvánulása a koncepció részévé tehető, amely a nézőnek aktív szerepet szán.

 
A PÁLYÁZAT RÉSZLETES FELTÉTELEI

A benyújtott javaslatoknak a Diákszeció magyar részvételének koncepciójára kell konkrét javaslatot tennie szöveges formában, magyar nyelven, a koncepciót illusztráló rajzok, látványtervek esetleg makettek mellékletével, vagy bármilyen más művészeti eszközzel megfogalmazott alkotások dokumentációjával. A pályázónak a megvalósítás költségvetésére is becslést kell adnia és meg kell jelölnie a felhasználni kívánt anyagokat is. A kiállítás tervezett maximális költségkerete nettó 4 500 000 forint). A felhasznált kiállítótér maximális mérete 4m x 4m.  A hangeffektusok, élő akciók megtervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek ne zavarják a szomszédos tárlatokat. kiállításban sem a falfelületek, sem a mennyezet nem használható fel. A kiállítótér padlózatába fúrni, szöget beverni nem lehet, föld, homok, sár nem használható a padlón, még védőfólia alkalmazásával sem. A kiállítótér semmilyen folyadékkal nem érintkezhet. A padlóra közvetlenül támaszkodó acél vagy egyéb sérülést okozó elemeket szigetelni kell. Tűz, füst használata nem engedélyezett. A padlózat terhelhetősége 400 kg/m2. Csak olyan koncepció fogadható el, amely az adott térben és költségvetési kerettel technikailag és anyagilag megvalósítható. Áramcsatlakozás: 2 kW 230 V; ettől eltérő igényt külön indokolni kell.

A két felkért kurátor vállalja, hogy 2018. augusztus 30-ig kidolgozza a kiállítás végleges tervét, módosítva a leadott javaslatot a hazai és nemzetközi főkurátorok visszajelzéseinek, valamint a rendelkezésre álló, részben a PIM-OSZMI által biztosított költségvetés figyelembe vételével. Továbbá tudomásul veszi, hogy a kiállítás PIM-OSZMI által biztosított költségkerete a rendelkezésre álló források függvényében módosulhat. 

 

A kiállítás helyszínéről bővebb információ ITT található!

A PQ egészére vonatkozó angol nyelvű pályázati kiírás ITT érhető el!

A PQ hivatalos honlapja: http://www.pq.cz

 
KAPCSOLAT, TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Szabó Attila, igazgatóhelyettes (PIM-OSZMI) e-mail: szabo.attila@oszmi.hu. Tel.: 06 1 375 1184/122 m. 
Ady Mária, nemzetközi referens (PIM-OSZMI) e-mail: ady.maria@oszmi.hu Tel.: 06 1 375 1184/106 m.
 
 
 

Dada Ballada - képzőművészeti pályázat középiskolásoknak

 

 
„Két, látszólag összebékíthetetlen valóság társítása egy látszólag oda nem illő térben.” (Max Ernst)
 
A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményeinek KASSÁKIZMUS című kiállítás-sorozatához kapcsolódóan a PIM képzőművészeti pályázatot hirdet a középiskolás korosztály számára.
 
Vajon mi született volna abból, ha Arany megkéri Kassákot, legyen oly’ jó és a dadaista-szürrealista asszamblázs, kollázs, vagy fotómontázs módszerével alkossa újra egyik balladáját? Erre a kérdésre várjuk a középiskolások egyéni illetve csoportos alkotásait. 
 
 
Nevezési határidő: 2018. január 15.
 
 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A pályázatról bővebb információk ITT olvashatók!

 
 

A KASSÁKIZMUS kiállítássorozat kísérő rendezvényei januárban

KASSÁK MÚZEUM (1033 Budapest, Fő tér 1.)
 
 
Formabontó folyóirattervek – Családi nap a Kassák Múzeumban
Múzeumpedagógia foglalkozás és kurátori tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításhoz kapcsolódva 
A foglalkozást vezeti: Barna Orsolya képzőművész, antropológus
A kurátori tárlatvezetést tartja: Szeredi Merse Pál művészettörténész
IDŐPONT: 2018. január 6. 10.00-13.00
BELÉPŐ: 600 Ft/fő, családi jegy: 1800 Ft
 
 
Kassák Esti Extra
Kassák az irodalomoktatásban
18.00 – Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításon
19.00 – Kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők: Fenyő D. György (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Magyartanárok Egyesülete), Arató László (ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola, Magyartanárok Egyesülete), Veres András (MTA BTK ITI)
Moderátor: Dr. Pintér Borbála, irodalomtanár
IDŐPONT: 2018. január 25. 18.00
BELÉPŐ: 600 Ft/fő
 
 
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
 
Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállításban
Tárlatvezető: László Gergely 
IDŐPONT: 2018. január 4. 17.00
BELÉPŐ: 800 Ft/fő (teljes árú) / 400 Ft/fő (kedvezményes)
 
 
PIM Esti Extra
18.00 – Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán szubjektív tárlatvezetése a Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállításban 
19.00 – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című verset előadja Havas Judit, zongorán kíséri Jandó Jenő
IDŐPONT: 2018. január 31.
BELÉPŐ: 800 Ft/fő (teljes árú) / 400 Ft/fő (kedvezményes)
 
 
BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (1016 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Kurátori tárlatvezetés
Galácz Judit, a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás kurátorának tárlatvezetése
IDŐPONT: 2018. január 11. 16.00
BELÉPŐ: A tárlatvezetés múzeumi belépőjeggyel látogatható: 1000 Ft/fő (teljes árú) / 500 Ft/fő (kedvezményes)
 
 
BGM Esti Extra
Simon Jolán és a női művészek szerepe a magyar avantgárd köreiben 
18.00 – Havas Judit szavalása Simon Jolán első előadóestjének válogatott verseiből
Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállításban. Tárlatvezető: Kemény Zsófi, költő
20.00 – Kerekasztal-beszélgetés
Résztvevők: Dobó Gábor, irodalomtörténész (Kassák Múzeum), Gajdó Tamás, színháztörténész (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet), K. Horváth Zsolt, társadalomtörténész (ELTE)
A beszélgetést vezeti: Földes Györgyi, irodalomtörténész (MTA-BTK)
IDŐPONT: 2018. január 18.
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 
 
Kassák Filmklub III.
Az expresszionizmus hatása a kísérleti filmekre 
Vendég: Kiss Csaba, filmesztéta
IDŐPONT: 2018. január 24. 16.00 
BELÉPŐ: 500 Ft/fő
 
 
Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD. A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállításon
IDŐPONT: 2018. január 27. 16.00
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 
 
Képzelt színház - Tervezd meg saját színpadod! 
Múzeumpedagógiai foglalkozás a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításhoz kapcsolódóan. Jelentkezni lehet a kiállítás időtartama alatt folyamatosan.
Korosztály: 11-18 éves
IDŐTARTAM: kb. 90 perc
BELÉPŐ: 800Ft/fő
BEJELENTKEZÉS: Maksai Ágnes (e-mail: maksai.agi@oszmi.hu)
 
 

Aase-, Domján Edit- és Ivánka Csaba-díjak átadása a Bajor Gizi Színészmúzeumban

 
Gobbi Hilda (Aase) és Jávor Pál (Peer). Henrik Ibsen: Peer Gynt. Nemzeti Színház, 1941
 
2017. december 18-án ünnepélyes keretek között a Bajor Gizi Színészmúzeumban került sor a 2017. évi Aase-díjak, a Domján Edit-díj és az Ivánka Csaba-díj átadására.
 
"A színpadon az emlékezetes pillanatok megformálásához nagy tehetségekre, színes egyéniségekre, kiváló színészekre van szükség, mint a mai díjazottak is, akik képesek a karakter minden jegyét egy pillanatba sűríteni, egy jelenetben egy egész élettörténetet elmondani" – mondta Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet által rendezett díjátadón.
 
 
AASE-DÍJ

Az Aase-díjat magyar színházi előadások epizódszerepeinek megformálói kapják. A díjat Gobbi Hilda alapította végrendeletében. A budai házának halála utáni értékesítéséből befolyt összeg kétharmadát szánta a díj alapítására. Az alapító színésznő ezt írta a díjról: „Sajátossága a színészi munkának, hogy a főszereplő több felvonáson keresztül vonja magára a figyelmet. Az epizodistának csak néhány perce, pillanata van; tömörít, mint az író, amikor epigrammát alkot.”

A díj Henrik Ibsen Peer Gynt című drámakölteményének egyik színpadi alakjáról kapta a nevét. Aase anyó Peer Gynt édesanyja. Maga a szerep rövid, azonban felejthetetlen alakításra nyújt lehetőséget. Az Aase-díj alapkezelője a kulturális tárca és a Színházi Társaság, a díj odaítéléséről neves színművészekből álló kuratórium dönt.

Udvaros Dorottya színművész, a díjat odaítélő kuratórium tagja beszédében kiemelte, hogy a kuratórium egyetértésben szavazott a művészekre.

2017-ben Aase-díjban részesültek:
 
Nagy Mari, a Nemzeti Színház művésze
Szabó Márta, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művésze
Gazsó György, a Radnóti Színház művésze
Serf Egyed, a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze
 
 
DOMJÁN EDIT-DÍJ
 
A Domján Edit-díjat a Domján Edit Alapítvány kuratóriuma alapította azzal a céllal, hogy elismerje a vidéken játszó, fiatal, tehetséges színésznőket. A díj odaítéléséről a vidéki színházak javaslatai alapján dönt a kuratórium, melyet Domján Edit születésnapjához kapcsolódóan adnak át minden év decemberében. 
 
2017-ben Domján Edit-díjat kapott: Märcz Fruzsina, a kecskeméti Katona József Színház művésze. Az alapítvány nevében Takács Katalin színművész, a kuratórium elnöke és Szakonyi Károly író, a kuratórium tagja adta át a kitüntetést. 
 
 
IVÁNKA CSABA-DÍJ

Ivánka Csaba (1948-1996) a Nemzeti Színház tragikusan fiatalon elhunyt nagy tehetségű Jászai Mari-, és Tamási Áron-díjas színész-rendezője volt. Emlékének ápolására és a magyar színházművészet támogatására a művész édesanyja és testvérei 2000-ben alapítványt hoztak létre azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy évente egy alkalommal egy arra érdemes színházművész elnyerhesse a díjat. Az elismerés az alapítók szándéka szerint elsősorban olyan színházak társulataiban kerül átadásra, amelyek Ivánka Csaba művészi életében fontos szerepet játszottak.

A díjat egy pályatársakból álló kuratórium ítéli oda minden évben.

2017-ben Ivánka Csaba-díjban részesült: Nagy Zoltán, az Újszínház művésze.

 

Az Ivánka Csaba-díj kuratóriumának képviseletében Papp Zoltán, Kubik Anna színművészek és Bartos Zsóka művészeti referens, a Magyar Színházi Társaság képviseletében Keszég László elnök és Vajda Márta ügyvezető titkár vett részt az ünnepségen.

 
 
KÉPEK  DÍJÁTADÓRÓL:
 

 

 

Fotók: Tóth Judit Vanda

 

 
 
 

Országok és régiók - PQ 2019

Nyílt pályázat színházi látványtervezők részére a 2019-es Prágai Quadriennálé (PQ)
Országok és régiók nemzetközi kiállítás magyar részvételének megvalósítására
 
A Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézete, mint a rendezvény országos főkurátora, nyílt pályázatot hirdet a Prágai Quadriennálé színházi látványtervezői világkiállítás magyar részvételének megvalósítására. Pályázatot egyéni színházi tervezők, tervezői csapatok vagy több művész munkáját kiállító kurátorok nyújthatnak be. A pályázatok benyújtási határideje: 2018. március 1. Az elbírálását szakmai zsűri végzi. A zsűri három, pénzjutalommal járó díjat oszt ki, az első helyezett megbízást kap Magyarország képviseletére a 2019. június 6-19. között Prágában megrendezett kiállításon. 
 
A TÁRLAT KÖZPONTI MŰVÉSZETI KONCEPCIÓJA
 
Az Országok és régiók a PQ legfontosabb kiállítása, mely 2019-ben az Átalakulás (Transformation) jelszavának jegyében szerveződik, mely az alkotói folyamat lényeges mozzanata. A nemzetközi kurátorok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem kívánják konkrét téma megjelölésével korlátozni a kiállított munkák jellegét, a cél inkább egy olyan mű létrehozása, amely felmutatja a színházi szcenográfia új nézőpontjait, kortárs törekvéseit. Az egyes kiállításoknak művészi eszközökkel kell elemezniük az alkotófolyamatban megvalósuló szabadság lehetőségeit, azt vizsgálva, hogy a korlátok hogyan vezetnek új stílusok, formák és kreatív impulzusok megszületéséhez. A főszervezők kiemelt kérése, hogy az alkotók ne zárt és elkülönült installációkat hozzanak létre, hanem egy kollaboratív tervezői munkaként fogják fel az alkotói feladatot, átjárhatóvá téve az egyes országok kiállításai közti határvonalakat. A cél egy nagy szcenográfiai várostérkép létrehozása, melyen belül nagyon eltérő élményeket kínáló helyszínek találhatók, melyek egymással organikus kapcsolatban vannak. A tervező csak akkor építsen falakat, merev határoló elemeket, ha ezeknek különleges művészi jelentőségük van. Az Országok és régiók kiállítás arra keresi a választ, hogy miként jeleníthetjük meg egy lokális színházi kultúra érzelmi lenyomatát úgy, hogy azt a nemzetközi közönségnek is kommunikálni tudjuk? A pályázókkal szemben támasztott kihívás tehát egy jellegzetes és nyitott tér tervének elkészítése, mely lehetőséget ad arra, hogy a többi, szomszédos tárlattal kreatív kapcsolatba lépjen, melyek koncepciójáról a nyertes pályázó a munkafolyamat későbbi szakaszában értesül majd. „Azért vagyunk itt, hogy felébredjünk különállóságunk illúziójából.” (Thich Nhat Hahn). 
Az 1967 óta négyévente megrendezett Prágai Quadriennálé (PQ) a szcenográfia és színházépítészet nemzetközi seregszemléje elismerten a világ egyik legrangosabb képzőművészeti eseménye, 2015-ben 180 000 látogatója volt, és 67 ország vett részt a kiállításon. Néhány évnyi kitérő után a kiállítás a PQ régi helyszínén, a Holešovice Kiállítási Központban kerül megrendezésre, az Országok és régiók szekció a fő épület (az úgynevezett ipari palota) két oldalsó szárnyát foglalja majd el. 
 
A PÁLYÁZAT RÉSZLETES FELTÉTELEI
 
A pályázatnak a magyar részvétel koncepciójára kell részletes javaslatot tennie szöveges formában, magyar nyelven, a koncepciót illusztráló rajzok, kézi vagy számítógépes látványtervek esetleg makettek mellékletével. A koncepció leírása legfeljebb 10 000 leütés hosszú lehet. A pályázónak a megvalósítás költségvetésére is becslést kell adnia és meg kell jelölnie a felhasználni kívánt anyagokat is. A kiállítás megvalósításának tervezett maximális költségvetése 23 000 000 forint, mely a rendelkezésre álló források függvényében módosulhat. A kiállítási parcella az osztatlan kiállítótérben legfeljebb 5m x 5m alapterületű tér lesz.  A kiállításban sem a falfelületek, sem a mennyezet nem használható fel. A maximális belmagasság 5 m.  A hangeffektusok, élő akciók megtervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek ne zavarják a szomszédos tárlatokat. A kiállítótér padlózatába fúrni, szöget beverni nem lehet, föld, homok, sár nem használható a padlón, még védőfólia alkalmazásával sem. A kiállítótér semmilyen folyadékkal nem érintkezhet. A padlóval közvetlenül érintkező acél vagy egyéb sérülést okozó elemeket szigetelni kell. Tűz, füst használata nem engedélyezett. A padlózat terhelhetősége 400 kg/m2. Csak olyan pályázatok részesülhetnek díjazásban, amelyek az adott térben és költségvetési kerettel technikailag és anyagilag megvalósíthatók. Áramcsatlakozás: 2 kW 230 V; ettől eltérő igényt külön indokolni kell. 
 
További kitétel, hogy ha nem egyéni alkotók, hanem művészcsoportok pályáznak, akkor a tagok között lennie kell olyan alkotónak is, aki az elmúlt négy év során dolgozott színházi tervezőként. 
 
A pályázatok benyújtási határideje: 2018. március 1. A pályázatokat az pq2019@oszmi.hu email-címre kell elküldeni, az egyedileg gyártott anyagokat postán vagy személyesen a PIM-OSZMI épületébe kell eljuttatni (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.). A pályázatok elektronikus benyújtása minden esetben kötelező, nyomtatott anyagok, makettek benyújtása opcionális. Illusztrációként szolgáló tárgy legfeljebb 2 m3, makett legfeljebb 1m3 befoglaló méretű lehet. 
 
ELBÍRÁLÁS, DÍJAZÁS
 
A pályázatok elbírálását szakmai zsűri végzi, az eredményhirdetés 2018. március 14-ét követően lesz. A szakmai zsűri az első három helyezett tervet pénzdíjazásban részesíti (első díj: 300 000, második díj: 200 000, harmadik díj: 150 000 forint). Az első helyezett pályamű alkotója felkérést kap a PQ 2019 magyar kiállításának megtervezésére, együttműködve a PQ nemzetközi főkurátorával és a PIM-OSZMI szervezői csapatával. A nyertes pályázó vállalja, hogy 2018. szeptember 1-ig kidolgozza a kiállítás végleges tervét, módosítva pályaművét a hazai és nemzetközi kurátorok visszajelzéseinek, valamint a rendelkezésre álló, a PIM-OSZMI által biztosított költségvetés figyelembe vételével. Ha a nyertes pályamű bármilyen okból a kiállításban megvalósíthatatlannak bizonyul, a szervező fenntartja annak a jogát, hogy a második vagy harmadik helyezett alkotót/alkotókat bízza meg a kiállításon való részvételre.   
 
A kiállítás helyszínéről bővebb információ ITT található!
 
A PQ egészére vonatkozó angol nyelvű pályázati kiírás ITT érhető el!
 
A PQ hivatalos honlapja: www.pq.cz
 
 
KAPCSOLAT, TOVÁBBI INFORMÁCIÓ:
Szabó Attila, igazgatóhelyettes (PIM-OSZMI) e-mail: szabo.attila@oszmi.hu. Tel.: 06 1 375 1184/122 m. 
Ady Mária, nemzetközi referens (PIM-OSZMI) e-mail: ady.maria@oszmi.hu Tel.: 06 1 375 1184/106 m. 
 
 
 
 
Az Országok és régiók szekciónak helyet adó pavilonok
 
 
 
 

Nyinák és Alexandrák színpadra! - díjátadó

Ruttkai Éva, a Vígszínház kiemelkedő művésze idén lenne 90 éves. Emlékére színjátszó versenyt hirdettünk középiskolás diákoknak. E felhívással egyrészt Ruttkai Éva emlékének adóztunk, másrészt lehetőséget szerettünk volna nyújtani a fiataloknak arra, hogy újraértelmezve az egy évszázaddal ezelőtt íródott történeteket megmutassák, ők mit gondolnak emberi kapcsolatainkról, szerelemről, barátságról, az emberi helytállás lehetőségeiről. A megjelölt drámai szövegek közül egy szabadon választott jelenettel lehetett pályázni. A színésznő által kedvelt és sokat játszott Csehov- illetve Molnár Ferenc-művek közül az alábbiakat választottuk ki a játékhoz:

 
Anton Pavlovics Csehov: SIRÁLY és CSERESZNYÉSKERT; Molnár Ferenc: A HATTYÚ
 

 
2017. december 9-én a Thália Arizóna Stúdióban óriási érdeklődés mellett ünnepélyes gálán mutatkozhattak be a verseny legjobbjai, és ekkor került sor a díjak átadására is.
 
Helyezettek:
 
I. A debreceni Ady Gimnázium végzős drámatagozatos osztálya
II. A szolnoki Széchenyi István Gimnázium - Pygmalion Színjátszókör
III. megosztva: a kecskeméti Katona József Gimnázium Színjátszó Műhelye
     és a miskolci Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium csapata
 
 
A NYERTESEKNEK ÉS MINDEN RÉSZTVEVŐNEK GRATULÁLUNK!
 
 
KÉPEK A DÍJÁTADÓRÓL:
 

 

Kassák Filmklub III. - Avantgárd filmkísérletek a húszas években

Caligaritól Hitlerig - A német expresszionista némafilm a húszas években

 
Fritz Lang: Metropolis, 1927
 
Filmvetítés-sorozatunk a Kassákizmus 3.: Új dráma, új színpad. A magyar avantgárd színházi kísérletei című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódik. A filmklub januári alkalma azzal foglalkozik, hogy milyen kapcsolat mutatható ki az expresszionista némafilmek és a korban egyre terjedő szélsőjobboldali ideológiai változások között. A filmek témája és az expresszionista hangvétel olyan atmoszférát teremtett az alkotásokban, amelyben a korszak filmtörténetével foglalkozó elméletalkotók összefüggést fedeznek fel a nácizmus szellemiségének elterjedésével, a filmek témájával és az ennek kapcsán alkalmazott filmbeli kifejezésformákkal. Mennyiben igazolható ez a feltevés? Miként fedezhető fel az expresszionista némafilmekben a korszak társadalmi-politikai viszonyainak átalakulása? 
 
Az est folyamán ezekre az érdekes felvetésekre keressük a választ meghívott vendégünkkel és a korszak klasszikus műveiből összeállított vetítéssel.
 
A válogatásban szereplő filmek (többek között): 
 
Robert Wiene: Dr. Caligari, 1920
Friedrich Wilhelm Murnau: Nosferatu, 1922
Fritz Lang: Metropolis, 1927
Fritz Lang: Dr. Mabuse, a játékos (1922), Dr. Mabuse végrendelete (1931)
 
 
Vendégünk: Kiss Csaba filmesztéta (ELTE BTK)
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2018. január 24. (szerda) 16 óra
BELÉPŐ: 500 Ft
 

 
 
 
 

kifordítva

 
Tudod, mi az a gapit? Láttál már stucnit? Próbáltál már marionettet zsinórozi?
Ha nem, gyere el a Bóbita Bábszínházba, hogy megtudj mindent a bábok varázslatos világáról! 
 
A PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiállítása 2018. január 6-án (szombaton) 17.00 órakor nyílik a
Bóbita Bábszínház Bábmúzeumában.
 
A kiállítás Lellei Pál bábkészítő mester bábjai segítségével a legapróbb részletekig feltárja a bábok mozgatásának titkait. Less be velünk a bábok belsejébe!
 
 
 
 
HELYSZÍN: Bóbita Bábszínház (7626 Pécs, Felsővámház u. 50.)
MEGTEKINTHETŐ: 2018. január 6. - 2018. április 22.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
A képen Lellei Pál bábja látható
 

 


 
 

Karácsonyi szünet az OSZMI-ban és a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Értesítjük tisztelt Látogatóinkat, hogy intézményünk az év végi ünnepek alatt ZÁRVA tart.

 
 

BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM

2017. december 23-tól 2018. január 2-ig ZÁRVA tart.

Az első látogatási nap 2018. január 3. (szerda)

 
 
ORSZÁGOS SZÍNHÁZTÖRTÉNETI MÚZEUM ÉS INTÉZET

2017. december 23-tól ZÁRVA tart.

A TÁNCARCHÍVUM 2017. december 22-től (péntek) tart ZÁRVA.

 
Az első kutatószolgálati nap az OSZMI Könyvtárában és muzeális gyűjteményeiben: 

2018. január 8. (hétfő)

 
2018-ban a megszokott nyitvatartási időben várjuk látogatóinkat és kutatóinkat!
 
 
 
MINDEN KEDVES LÁTOGATÓNKNAK KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS
BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK!

 

 

 

Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 3. kiállításban

Szubjektív tárlatvezetés Topor Tündével és Winkler Nórával a Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad - A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállításban.
 
Milyen volt Kassák Lajos kapcsolata a színházzal? Sikerült kihúzni Simon Jolán torkából a tragikus cérnaszálat vagy eleven gyerek esett ki az orrlyukából? Egyáltalán mit jelent az, hogy az avantgárd színház kísérletei? Hogyan lehet úgy gondolkodni a színházról, hogy lebontjuk a hagyományos kereteket, és felépítünk egy teljesen új teret? 
Az Artmagazin legendás páros vezetése ezúttal a Bajor Gizi Színészmúzeumba látogat, hogy bemutassák, hogyan teremtettek hidat az avantgárd színház vívmányai a képzőművészet és a színpadi alkotás között. A kiállítás kapcsán szó lesz arról, hogy mi volt Kassák Lajos véleménye a színházról, és hogyan képzelte a mechanika színpadi térbe való beépítését, milyen szerepe volt Simon Jolánnak a MA folyóirat életében, valamint hogy az olyan mára már legendássá vált alkotók, mint Moholy-Nagy László és Bortnyik Sándor mit gondoltak az előadó művészet lehetőségeiről és fontosságáról. Az estére pedig Palasovszky Ödön és a zöld szamár veti vigyázó tekintetét. 
 
 
IDŐPONT: 2017. december 9. (szombat) 16 óra 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 

 
 

Kassák Filmklub II.

Kísértetek vacsora előtt – Avantgárd filmkísérletek a húszas években

 
Filmvetítés-sorozatunk a Kassákizmus 3.: Új dráma, új színpad. A magyar avantgárd színházi kísérletei című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódik. A filmklub második eseményén a nemzetközi dada és szürrealista filmkísérletekkel ismerkedhet meg a közönség. A délutánon a dadaizmus és a szürrealizmus művészeti irányzatának egy-egy klasszikusa kerül bemutatásra olyan későbbi alkotásokkal párba állítva, amelyekre a korábbi művek közvetlen hatással voltak. 
Ezzel az együttes bemutatással megismerhetővé válik, hogyan alakult ki ez a két meghatározó alkotói szemlélet, és hogyan változtak meg, szívódtak fel a második világháborút követő évek filmművészeti törekvéseiben. 
 
Bemutatásra kerülő filmek:
 
Dadaizmus:
RENÉ CLAIR: Felvonásköz - Entr'acte (1924) - 20 perc
ARTHUR LIPSETT: 21-87 (1964) - 10 perc
 
Szürrealizmus:
LOUIS BUNUEL: Andalúziai kutya - Un chien andalou (1928) - 16 perc
MAYA DEREN-ALEXANDER HAMMID: A délután szövevényei - Meshes of the Afternoon (1943) - 14 perc
 
 
Vendégünk: Lichter Péter, rendező, forgatókönyvíró, filmtörténész
 
Jelenet a Felvonásköz - Entr'acte című filmből
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2017. december 13. (szerda) 16-18 óra (15 órától Galácz Judit, a Kassákizmus 3. kiállítás kurátora tart tárlatvezetést.)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 
 

Művészek 2D-ben

A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Képzőművészeti Gyűjteményének festészeti és grafikai anyagából válogat. 
 
A Bajor Gizi Színészmúzeum emeleti állandó kiállításában és főépületünk, a Krisztina körúti Áldásy-palota közösségi tereiben, munkaszobáiban több festmény is látható. Előbbi helyen a színészek, színésznők civil portréi vagy szerepes megjelenítései színháztörténeti eseményeket, összefüggéseket illusztrálnak, hoznak életközelbe; utóbbi helyen a hozzánk érkező kutatók, látogatók számára biztosítanak örömteli rácsodálkozási lehetőséget. 
 
Gazdag grafikai gyűjteményünk csupán egy-egy időszaki kiállítás alkalmával, az adott tematikához igazodva tudja felvillantani kincseit. A grafikai anyag civil és szerepes portrékon túl jelenetképeket, karikatúrákat is magában foglal. Míg a 19. századi metszetek a kor festészeti alkotásaihoz hasonlóan reprezentatív céllal készült arcmások, a 20. századi grafikák többnyire spontán módon engednek betekinteni a színházi világba. 
Most mindkét helyszínen azok a festmények és grafikák jutnak főszerephez, melyek eddig nem kaptak nyilvánosságot, a raktárban pihentek.
 

Tolnay Andor
Marczalfalvy János alkotása

Tolnay Andorné Medgyesi Juci
Marczalfalvy János alkotása
 
A színművészeket, színházi szakembereket ábrázoló festményeink elvétve a 19. század végéről, nagyobb számban a 20. század első feléből származnak. A Bajor Gizi Színészmúzeumban megtekinthető tárlat első szobájában színészházaspárok portréit mutatjuk be, olyan képeket, melyek egyszerre kerültek gyűjteményünkbe, vagy évek múltával találkoztak itt össze. Képzőművészek és színművészek változatos történetei színes világot tárnak elénk. A színész élet kemény munkával, kiszámíthatatlan érvényesüléssel és anyagi lehetőséggel járó kezdőpontjától a polgári lét biztonságán keresztül néha a nagypolgári világ gazdagságáig ívelő pályafutások tanúi lehetünk. A másik kiállítótérben két művész (Gábor Móric és Beck Judit) munkáin keresztül képet kapunk a II. világháború okozta társadalmi változások egzisztenciális és művészi lenyomatáról.
 
A kidolgozott festmények ellenpontjaként 20. századi grafikákból válogattunk, melyek sokszínű pillanatfelvételeket tárnak elénk nagy előadásokról, szerepekről s a mögöttük megbújó színészekről, akik nem utolsó sorban jellegzetes karakterüket, egyéni vonásaikat még a karikatúrákon is felvillantják.
 

Dajka Margit
Madaras László rajza

Szendrő József
Rozsnyai Zoltán rajza
 

Bajor Gizi
Szigethy István rajza

Bartos Gyula
Lázár Oszkár rajza
 
 
A Krisztina körúti épület I. emeleti folyosóján kiállított portrék segítségével olyan színésznők, színészek, „színházcsinálók” pályaképét elevenítjük fel, akik szüleink, nagyszüleink generációja számára napi szinten jelentették a művészi élmény forrását, megtestesülését.
 

Kassai Vidor
önarcképe

Báthory Giza
Zobor Jenő alkotása
 

Kassainé Jászai Mari
Kassai Vidor alkotása

Szilágyi László
Géhl Zoltán alkotása
 
Az adott képzőművészek és színművészek kapcsolata, a felkapott társasági festő híres modelljének alkalmi találkozásától, a meghitt baráti akár rokoni viszonyig széles skálán mozgott; jó vagy kifejezetten kvalitásos, de mindenképpen memóriánkat segítő, emlékőrző produktumokat hozva létre.
A Krisztina körúti épület körtermében átfogó képet adunk grafikai gyűjteményünkről, mely a 19-20. századi alkotásokon keresztül a színészábrázolások változásának folyamatát is bemutatja. 
 
A tárlat tisztelgés a 100 éve született Cenner Mihály színháztörténész előtt.
 
 

 
 
 
A kiállítás kurátorai: Ács Piroska, Megyery Noémi művészettörténészek (OSZMI)
Kiállítási látványterv: Juhász Tibor
Kiállítási grafika: Kőfaragó Gyula
 
A kiállítás megtekinthető: 2017. november 29. és 2018. március 18. között
 
A kiállítás két helyszínen várja a látogatókat: a Bajor Gizi Színészmúzeumban (1124 Bp., Stromfeld Aurél út 16.) szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között, valamint az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet épületében (1013 Bp., Krisztina krt. 57.) hétfőtől csütörtökig 10 és 16 óra között, pénteken 10 és 14 óra között.)
 
 
 

Művészek 2D-ben - kiállításmegnyitó

Szeretettel várjuk kedves látogatóinkat 2017. november 28-án (kedden) 17.30 órára a Bajor Gizi Színészmúzeumba új, időszaki kiállításunk megnyitására!

 

 
 

Adventi kézműves foglalkozás iskolai csoportoknak

 
Mely nappal veszi kezdetét az adventi időszak? Mit jelent a szólás: „András elzárja a hegedűket”? Melyek a karácsonyi ünnepkör jeles napjai? Milyen férjjósló dramatikus szokások léteznek? Milyen szertartás kapcsolódik a titokzatos Luca-székéhez?  Hogy lehet felismerni a falu boszorkányait? Melyek a legfontosabb dologtiltó napok? 
Sok ezekhez hasonló kérdésre kaphatnak választ a játékos kedvű, a programra ellátogató csoportok. Emelett ajtóra készítünk kopogtatót és asztali díszt, valamint vetélkedővel, dramatikus szokásokkal elevenítjük föl a karácsonyi ünnepkört. 
 
Előzetes bejelentkezés szükséges! 
 
Érdeklődni és jelentkezni lehet Szebényi Ágnes múzeumpedagógusnál (Tel.: 1-375-1184/105-ös mellék, e-mail: szebenyi.agnes@oszmi.hu)
 
IDŐPONTOK: 2017. december 4-től december 20-ig, hétköznapokon, 9-16 óra között. 
BELÉPŐ: 800 Ft/diák (kísérőknek ingyenes) 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.) 
 
 

Adventi készülődés a Bajor Gizi Színészmúzeumban

 

Hagyományainkhoz híven idén is szervezünk adventi CSALÁDI NAPOT a Bajor Gizi Színészmúzeumban.

 
A délután során adventi kopogtatót készítünk ajtóra, asztalra, fölidézzük a karácsonyi ünnepkör jeles napjait, az időszak dramatikus szokásait, izgalmas hiedelemvilágát sok játékkal, vetélkedővel. Mára feledésbe merült népszokásokról, a régi faluközösségeket megtartó hagyományokról mesélünk az érdeklődőknek.
 
A program ideje alatt BÜFÉ várja vendégeinket!
 
Szeretettel várjuk a családokat, kicsiket és nagyokat, valamint minden kedves érdeklődőt!
 
BELÉPŐK:
Felnőtt: 1000 Ft/fő; gyermek: 500 Ft/fő
Családi jegy (legalább 2 felnőtt, két 6-14 év közötti gyermek): 2000 Ft
6 éves kor alatt a program ingyenes!
 
A fenti összegért a múzeum kiállításai is megtekinthetők!
 
 
IDŐPONT: 2017. december 10. (vasárnap) 15-18 óra
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 

 

 

 
 

„Parancsolj, Tündérkirálynőm!” - emlékezés a 90 éve született Ruttkai Évára

„Hogy milyennek látom önmagamat? Nem vagyok se szép, se csúnya, se okos, se buta, csupán vérbeli színésznő vagyok, aki ilyenné és olyanná is formálható, alakítható a színpadon.” (Ruttkai Éva)
 
Várkonyi Zoltán igazgatói működésének időszakát a Vígszínház aranykoraként szokták emlegetni. E korszak vezető művésze volt Ruttkai Éva, aki a legváltozatosabb karakterek megformálásával, érzékeny és lebilincselő játékával írta be nevét a magyar színháztörténet képeskönyvébe. Születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából rá emlékezünk vendégeinkkel.
 
 
Meghívottak:
Gábor Júlia a művész lánya, Halász Judit színművész, Gajdó Tamás színháztörténész, Kurutz Márton filmtörténész, Dunavölgyi Péter (MTV archívum)
 
 
 
Fotó: MTI - Bartal Ferenc
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2017. december 7. (csütörtök) 16 óra
BELÉPŐ: 500 Ft/fő
 
 
 

A KASSÁKIZMUS kiállítássorozat kísérő rendezvényei novemberben

KASSÁK MÚZEUM (1033 Budapest, Fő tér 1.)
 
 
Családi nap
Múzeumpedagógia foglalkozás és kurátori tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításhoz kapcsolódva.
A foglalkozást vezeti: Barna Orsolya képzőművész, antropológus
A kurátori tárlatvezetést tartja: Szeredi Merse Pál művészettörténész
IDŐPONT: 2017. november 4. 10:00-13:00 (12 órától kurátori tárlatvezetés) 
BELÉPŐ: 600 Ft/fő, családi jegy: 1800 Ft
 
 
Könyvbemutató 
Munkás-csavargó vagy angyali költő? 
Csavargók, angyalok – Kassák Lajos csavargásai és istenes versei című könyv bemutatója.
A beszélgetés résztvevői: Horváth András, az Óbudai Anzix főszerkesztője, Bodzay Zoltán újságíró, Standeisky Éva történész
A beszélgetést vezeti: Sasvári Edit, a Kassák Múzeum igazgatója
IDŐPONT: 2017. november 22. 16:00
A részvétel INGYENES
 
 
Kurátori tárlatvezetés
Szeredi Merse Pál, a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállítás kurátorának tárlatvezetése
IDŐPONT: 2017. november 25. 15:00
BELÉPŐ: A program a kiállításra váltott belépőjeggyel látogatható. Jegyárak: 600 Ft/fő (teljes árú) / 300 Ft/fő (kedvezményes)
 
 
 
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
 
Kurátori tárlatvezetés
Szeredi Merse Pál, a Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás kurátorának tárlatvezetése
IDŐPONT: 2017. november 26. 16:00  
BELÉPŐ: 800 Ft/fő (teljes árú) / 400 Ft/fő (kedvezményes)
 
PIM Esti Extra
Avantgárd és emigráció 
18:00 – Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállításban.
19:00 – Beszélgetés az avantgárd és emigráció kapcsolatáról
A beszélgetés résztvevői: Petőcz András író, Passuth Krisztina művészettörténész, Nagy Csaba emigráció kutató, lexikográfus, Ablonczy Balázs történész
A beszélgetést vezeti: Balázs Eszter történész
IDŐPONT: 2017. november 29. 18:00
BELÉPŐ: 800 Ft/fő
 
 
 
BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (1016 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Kassák Filmklub I.
Kísértetek vacsora előtt – Avantgárd filmkísérletek a húszas években
Filmvetítés-sorozat első része.
Vendég: Orosz Márton művészettörténész
IDŐPONT: 2017. november 8. 16:00 (15 órától kurátori tárlatvezetés)
BELÉPŐ: 500 Ft/fő
 
 
Kurátori tárlatvezetés
Galácz Judit, a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítás kurátorának tárlatvezetése
IDŐPONT: 2017. november 16. 16:00 
BELÉPŐ: 500 Ft/fő
 
 
BGM Esti Extra
Palasovszky Ödön és a Zöld Szamár színház
18:00 – A Zöld szamár szavalókórus előadása
19:00 – Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállításban. Jákfalvi Magdolna és Kappanyos András tárlatvezetése
20:00 – Beszélgetés Palasovszky Ödönről és a Zöld Szamár Színházról
A beszélgetés résztvevői: Bagdi Sára esztéta, Jákfalvi Magdolna színháztörténész, Szeredi Merse Pál művészettörténész
A beszélgetést vezeti: Galácz Judit művészettörténész
IDŐPONT: 2017. november 23. 18:00
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 
 
Képzelt színház - Tervezd meg saját színpadod! 
Múzeumpedagógiai foglalkozás a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításhoz kapcsolódóan. Jelentkezni lehet a kiállítás időtartama alatt folyamatosan.
Korosztály: 11-18 éves
IDŐTARTAM: kb. 90 perc
BELÉPŐ: 800Ft/fő
BEJELENTKEZÉS: Maksai Ágnes (e-mail: maksai.agi@oszmi.hu)
 
 

Fut a színház! 2017 - díjátadó

2017. november 21-én az Erkel Színházban került sor a SPAR Budapest Maraton FUT A SZÍNHÁZ! kategóriájának idei díjátadójára. 2011-ben még csak nyolc csapat versengett ebben a kategóriában, idén 35 színházi csapat futott. A legjobb csapatoknak járó elismeréseket Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója és Máth István, a BSI versenyigazgatója adta át. A színházi csapatok nevezési díjait a BSI hagyományosan jótékony célra ajánlja fel; a program kedvezményezettje -  immár harmadik éve - a Bajor Gizi Színészmúzeum. Idén a befizetett nevezési díjakból 600 000 Ft gyűlt össze, melyet Máth István adott át a múzeumunkat képviselő Szabó Attila igazgatóhelyettesnek. Intézményünk két csapattal, futóként is jelen volt a versenyen. 
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a BSI-nek, a SPAR Budapest Maraton Fesztivál szervezőjének a támogatásért, és a színházak csapatainak a részvételért!
 
Mindenkit nagy szeretettel várunk a Bajor Gizi Színészmúzeumban!
 
 

Máth István és Szabó Attila

A PIM-OSZMI munkatársai az oklevéllel
 
 
 
 
 
 

A KASSÁKIZMUS kiállítássorozat kísérő rendezvényei decemberben

KASSÁK MÚZEUM (1033 Budapest, Fő tér 1.)
 
 
Ragassz fénnyel! - Családi nap a Kassák Múzeumban
Múzeumpedagógia foglalkozás és kurátori tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításhoz kapcsolódva.
A foglalkozást vezeti: Barna Orsolya képzőművész, antropológus
A kurátori tárlatvezetést tartja: Szeredi Merse Pál művészettörténész
 
IDŐPONT: 2017. december 2. 10-13 óra
BELÉPŐ: 600 Ft/fő, családi jegy: 1800 Ft
 
 
Kassák Esti Extra 
Avantgárd és kanonizáció 
18:00 – Szubjektív tárlatvezetés a Kassákizmus 2. AZ ÚJ KASSÁK. A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállításban.
Seregi Tamás tárlatvezetése
19:00 – Beszélgetés Kassák Lajos A ló meghal és a madarak kiröpülnek című versének hatástörténetéről
A beszélgetés résztvevői: Kulcsár-Szabó Zoltán, tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE BTK), Kabdebó Lóránt, professor emeritus (Miskolci Egyetem), Tverdota György, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem), Mekis D. János, egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem). A beszélgetést vezeti: Seregi Tamás, adjunktus (ELTE BTK, Esztétika Tanszék)
IDŐPONT: 2017. december 7. 18:00
BELÉPŐ: 600 Ft/fő
 
 
 
PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
 
Kurátori tárlatvezetés
Szeredi Merse Pál, a Kassákizmus 1. ÚJ MŰVÉSZET – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás kurátorának tárlatvezetése
IDŐPONT: 2017. december 8. 16:00  
BELÉPŐ: 800 Ft/fő (teljes árú) / 400 Ft/fő (kedvezményes)
 
 
 
BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (1016 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
 
Szubjektív tárlatvezetés
Winkler Nóra és Topor Tünde tárlatvezetése a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításban.
IDŐPONT: 2017. december 9. 16:00 
BELÉPŐ: 1000 Ft/fő
 
 
Kassák Filmklub II.
Filmkísérletek a dada és a szürrealizmus jegyében.
Vendég: Lichter Péter rendező, író, filmesztéta
IDŐPONT: 2017. december 13. 16:00 (15 órától kurátori tárlatvezetés)
BELÉPŐ: 500 Ft/fő
 
 
Képzelt színház - Tervezd meg saját színpadod! 
Múzeumpedagógiai foglalkozás a Kassákizmus 3. ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításhoz kapcsolódóan. Jelentkezni lehet a kiállítás időtartama alatt folyamatosan.
Korosztály: 11-18 éves
IDŐTARTAM: kb. 90 perc
BELÉPŐ: 800Ft/fő
BEJELENTKEZÉS: Maksai Ágnes (e-mail: maksai.agi@oszmi.hu)
 
 

Szakmai nap a Bajor Gizi Színészmúzeumban

 
Kedves Kolléga!
 
Szeretettel várjuk 2017. november 20-án, hétfőn a 
Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei 
című kiállításunk szakmai napjára a Bajor Gizi Színészmúzeumba. 
(1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.) 
 
Galácz Judit, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést 10 órától illetve 14 órától.
Ezen a napon a múzeumi dolgozók ingyenesen tekinthetik meg a tárlatot és személyenként egy fő vendéget hozhatnak.
 
Kérjük, részvételi szándékát legkésőbb november 17-én 12 óráig jelezze e-mailben: v.kovacs.annamaria@oszmi.hu 
 
 
 
2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját, melyek Kassákizmus főcímmel az izmusok korát mutatják be Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban.  A KASSÁKIZMUS 1. Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban, KASSÁKIZMUS 2. Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállítás a Kassák Múzeumban látható.
 
A kiállítássorozatról bővebben ITT olvashat.
 
 
 

Billentyűk - Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban

 
 
 
A Bajor Gizi Színészmúzeumban 2017. április 8. és október 15. között megrendezett Szivárvány Európa felett - Egy magyar bábművész Párizsban című időszaki tárlatunk eredeti koncepciója szerint most továbbvándorol a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ kiállítóterébe, és így az alkotó születési és halálozási helyszínén is bemutatkozhat. A kiállítás koncepciója és tematikája nagyrészt változatlan, ám a látvány és a kivitelezés monumentálissá nő a MODEM tágas terében és  a bemutatott anyag is kiegészül - főként képzőművészeti elemekkel. 
A PIM-OSZMI Bábtára mint társszervező, a többi intézménnyel szoros együttműködésben hozta létre a november közepén megnyíló kiállítást. 
 
HELYSZÍN: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ (4026 Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.)
MEGNYITÓ: 2017. november 18. (szombat) 16 óra
A KIÁLLÍTÁS MEGTEKINTHETŐ: 2018. február 25-ig
 
A kiállításról bővebb információk ITT olvashatók
 


 

Képzelt színház – Tervezd meg saját színpadod!

 

 

Az Új dráma, új színpad  A magyar avantgárd színházi kísérletei című, Kassák Lajos és köre színházi tevékenységét bemutató időszaki kiállításunkhoz kapcsolódóan kreatív múzeumpedagógiai foglalkozást kínálunk. Ennek keretében az általános és középiskolás korosztályú csoportokkal játékos, interaktív módon fedezzük fel, milyen színpadtípusok bukkantak fel a színháztörténet során, külön kitérve az avantgárdban megjelenő izgalmas kísérletezésekre. Ezután a kollázs és montázstechnikákkal megismerkedve, a résztvevők maguk is kipróbálhatják a színpadtervezés folyamatát.  A programra iskolai csoportok jelentkezését várjuk. Előzetes bejelentkezés szükséges!

 
 
 
Időpont: 2018. február 25-ig, a kiállítás időtartama alatt folyamatosan.
Korosztály: 11-18 év
A foglalkozás időtartama: kb. 90 perc
Információ és jelentkezés: Maksai Ágnes (e-mail: maksai.agi@oszmi.hu; illetve a múzeum nyitvatartási idejében (sze-v: 14-18h) tel.: 1 225 3161
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.) 
Jegyár: 800 Ft/fő
 
 
 

Jákfalvi Magdolna: Titkos és megképzett

 
Hol kezdődik az avantgárd színház? Az avantgárd színház a kiállításlátogatónak a Bajor Gizi Múzeumban a bejárattól balra kezdődik, a történésznek pedig bárhol, ahol kezdeni akarja. Kezdheti a szimbolista törekvésektől, visszafordulhat a naturalista próbálkozásokig, megnevezheti, ki mindenki hívta avantgárdnak magát, mérlegelheti, ki mindenki élt avantgárd művészként. Ma nekünk Kassák és köre jelöli ki, hol kezdődik az avantgárd színház. Ezért is engedjék meg, hogy felfedjem: itt, velük, 1917. októberében kezdődik a magyar avantgárd színház.

 

A MA II. 10-es számában aprócska kis hír hívja fel figyelmünket arra, hogy Kassák Lajos meghirdette színiiskoláját.

Művészi programunk megvalósításában ismét előbbre jutunk egy lépéssel.
Mint csaknem bizonyos valószínűséget jelentünk be olvasóinknak és híveinknek, hogy szeptember tizenötödikei kezdettel, esetleg október elején SZINIISKOLAT NYIT A „MA ".

Egy hónappal később egy másik kis hír:

Múlthavi számunkban jeleztük barátainknak és olvasóinknak, hogy a „Ma" Színészképző szabadiskolát szándékszik nyitni, Mácza János vezetésével. Most örömmel jelenthetjük, hogy ez a szándék valóra vált.

Itt kezdődik magyar avantgárd színház, pontosabban: itt is kezdődhet az a megképzett hagyomány, mely archívumok helyett legendáriumokban őrzi esemény- és intézménytörténetét. Ünnepeljük hát a centenáriumot is 2017-ben ezzel a kiállítással.

Kassák száz éve úgy tervezte, hogy a színészképző szabadiskolájában a növendékek nem válnak valamivé, hanem „zsendülnek”, itt a művészet célja előidézni a „hozzátestvéresülést”. Mosolygunk a szavakon, hiszen ma flow-élménynek és performativitásnak véljük mindezt, mégis az „érzéskomplexumok” drámai hatása elér bennünket. Ez az 1917-es kísérleti színpad, melynek se színpada, se épülete, se bemutatója, se műszakja, de még nézői sem voltak, erős színinevelési programmal állt elő. Nem volt semmije, csak programja. Kassák és Mácza az első háború közepén, Aquincumban, az óbudai romokon megtalált helyszíneken, plein air, Aiszkhüloszt játszott - újrafordított, újraírt, ekként megtalált szöveggel. Ez az iskola nem a játéknyelvről, nem az alakításról, nem a tréningről és nem is a beszédtechnikáról szólt, hanem az idea képéről. Azzal kezd, amivel a színházat alapítók összegezni szoktak: az eszmével.

Kassák kapcsán különösen biztosak lehetünk abban, hogy minden történet (ráadásul egy kiállításon) képpé formálódik. Képek kerítenek hatalmukba, emlékezetünkbe mondatok és események helyett képek tolulnak, képpé válik az idő. A Kassákizmus3 kiállítás termeiben a falakon a MA oldalait képként nézhetjük, s ugyan közös tudásunk, hogy a MA a magyar avantgárd központi emlékezeti helye, most hangsúlyossá válik: az avantgárd színház szinte kizárólagos dokumentum-képtára a MA. Kassák a MA-ban képként közölte Bartók zenéjét, Moholy-Nagy filmjét, Tzara színházát, s most a képek előtt állva az avantgárd színház száz évének esszenciája árad ránk.

Kassák körének avantgárd színházát a kiállítás nyomán olyan képként festhetnénk meg (akár az üresen hagyott termekben), mely talált terekben, talált szövegekkel, autobiográf mozzanatokkal egyetlen eseményt ábrázol azok előtt, akik éppen ott vannak. Kollektív tömegszínpadok képét láthatnánk, mozgáskórusokat, dinamikus és ritmikus vonalakat, egységes testeket, igazi Bühnenkompositiont. Ismerős és ismeretlen nevek sorakoznak a képek alatt: Kassák és Mácza, Moholy-Nagy és Palasovszky, Simon és Barta, hiszen az ő színházi gyakorlatuk teremti meg ezeket a MA-dokumentumokat. Hiányosan és nehezen fogyaszthatóan, igen, s ismerjük be: ennek az avantgárd nyelvi formának az ideológiai súlya évtizedekig összezavarja majd az esztétikai tapasztalatokat és a történeti rekonstrukciót.

Azonban ha a száz éve kitalált színház megkonstruált képeire nézünk 2017-ben, akkor brutálisan ismerős színházi forma eseményei sejlenek elénk. Mintha Bortnyik Sándor 1925-ös mozgókulisszáiban Jeles András állítana 1983-ban haikut, Fülöp Zoltán 1930-as díszletterveiben látom, ahogy Gaál Erzsébet 1984-ben órákig padlót súrol, Kassovitz Félix 1932-es állványainak támaszkodnak a nézők a Stúdió K-ban 1976-ban, s köztük öli meg Woyzeck Marie-t. A performer Palasovszky Ödön 1925-ben pedig biztosan maga Halász Péter 1974-ben. Ezek a színházi képek agresszívan rakódnak és másolódnak rá Kassák körének színházi ötleteire. Agresszívan, mert a kapcsolat jórészt feltáratlan és ismeretlen. Brutálisan, mert váratlan a képiségben felismert avantgárd folytonosság.

Ez a kiállítás most megteszi az első gesztust, hogy a képek a reprint MA oldaláról, a közösségi emlékezetből, a második nyilvánosság teréből elénk lépjenek. Amikor a száz éves avantgárd színházi hagyományról beszélünk, akkor előadásképek, díszletképek, színészportrék keverednek elénk. Most végre elkezdjük látni is őket, rendezgetjük a múlt képeit, megértjük őket és magunkat.

Az avantgárd színház itt kezdődik. Ennél a plasztikus materializmusnál. Miként Kassák hirdeti: „Plasztikus beszédre, plasztikus mozgásra, életesítésre szoktatjuk növendékeinket.”

De mit is jelent ez az életesítés?

Engedjék meg, hogy a kérdésre az avantgárd színház legmegkapóbb dokumentumával válaszoljak.

Egyszer, ha nem veszi észre,
Nézzetek arcába hosszan,
Magános férfiak gondolták ki,
Mikor én még futballoztam.
 
Élete: peng a levegőben,
Borítsátok be nagykabáttal,
Sosem szavalt még verset tőlem,
Súrol, szalad egy könyvállvánnyal. (...)

Az életes Simon Jolánt, akinek a kiállítás kurátora, Galácz Judit egy egész termet talált, Simon Jolánt őrzi nekünk József Attila ekként, életesként, performerként. S mivel az avantgárd színház teoretikusa, Mácza szerint „életes” lesz a színház, ahol az „Igék infinitivusban, imperativusban” állnak, „ha plasztikusan materializálódnak”, nem marad más feladatom a magyar avantgárd színház titkos centenáriumán, mint bejelenteni:

A kiállítást megnyitni - ideje!

 
 

 

Fotók: Simon Zsuzsanna

 

Zárvatartás november 1-jén

Tisztelt Látogatóink!
 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Bajor Gizi Színészmúzeum 2017. november 1-jén (szerdán) ZÁRVA tart.
 
 
 
 
 

Kassák Filmklub

Kísértetek vacsora előtt – Avantgárd filmkísérletek a húszas években

 
Moholy-Nagy László: Filmváz. A nagyváros dinamikája
 
Filmvetítés-sorozatunk a Kassákizmus 3.: Új dráma, új színpad. A magyar avantgárd színházi kísérletei című időszaki kiállításunkhoz kapcsolódik. A délutánon többek közt az alábbi filmeket, filmrekonstrukciókat tekinthetik meg látogatóink:
 
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ: Filmváz. A nagyváros dinamikája. Eredeti filmterv megjelenése: MA, 1924. szeptember 15. 
Az eredeti alapján készült rekonstrukció: Walter Lenertz és Andreas Haus et. al. (Universität der
Künste Berlin in Zusammenarbeit mit dem Bauhaus-Archiv Berlin), 2010
 
GERŐ GYÖRGY: Béla. Az eredeti filmterv megjelenése: IS, 1924
Az eredeti alapján készült rekonstrukciót írta és rendezte: Bruce Checefsky, 2010
 
BORTNYIK SÁNDOR: Mr. Pipe rettenes éjszakája - animációs film. Rendező: Bortnyik Sándor, 1930-as évek eleje
 
Vendégünk: Orosz Márton művészettörténész
 
Képkocka a Mr. Pipe rettenetes éjszakája című animációs filmből
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2017. november 8. (szerda) 16 óra (15 órától kurátori tárlatvezetés a kiállításban)
BELÉPŐ: 500 Ft
 
 

BGM Esti Extra: Palasovszky Ödön és a Zöld Szamár Színház

A Kassákizmus 3.: Új dráma, új színpad. A magyar avantgárd színház kísérletei című kiállításhoz kapcsolódó novemberi programunk középpontjába Palasovszky Ödön munkássága és az 1925-ben alakult Zöld Szamár Színház egyetlen, három alkalommal bemutatott előadása kerül. A Bajor Gizi Színészmúzeumban látható kiállítás Kassák Lajos színházhoz kapcsolódó tevékenységén keresztül mutatja be a legfontosabb magyar avantgárd színházi kezdeményezéseket és a megvalósult elképzeléseket. Ezek egyik fontos szereplője volt Palasovszky Ödön, aki az 1920-as évek elejétől foglalkozott a színházi előadóművészet megújításával. 1925-ben Hevesy Ivánnal és más művészekkel közösen alapította meg a Zöld Szamár Színház nevű társulatot, amely mindössze három előadást ért meg. Bár a társulat rövid életű volt – alakulásának évében meg is szűnt –, nagy jelentőséggel bírt, hiszen az első olyan színpadi kísérlet volt Budapesten, amely a dada és a konstruktivizmus formai és tartalmi elemeit is kihasználva hozott létre előadást. Nevüket Bortnyik Sándor azonos című festményéről kapták. Az előadásuk három, egyenként is értelmezhető részből állt össze: Ivan Goll két költeményéből – Új Orpheusz és Párizs ég –, valamint Jean Cocteau egyfelvonásos groteszk színdarabjából, Az Eiffel-torony násznépéből.
 
 
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2017. november 23. (csütörtök) 18 óra
BELÉPŐ: 1000 Ft
 
PROGRAM:
 
18 óra – A Zöld szamár szavalókórus előadása
 
A kiállításhoz kapcsolódva egy különleges eseményre, az 1925-ös előadás rekonstrukciójára is sor kerül. Mivel az előadásról nem maradt fenn részletes leírás, ezért korábban nem vállalkoztak az itt bemutatott Ivan Goll költemények bemutatására. A művek kortárs értelmezésben hangoznak el, miközben megtartják az eredeti bemutatón is alkalmazott emblematikus stíluselemeket és formai elképzeléseket. Szintén az eredeti koncepcióhoz illeszkedve az újbóli megvalósítás során is kórusművek formájában kerül színre a két Ivan Goll által írt költemény, az Új Orpheusz és a Párizs ég
A költeményeket egy külön erre az alkalomra alakult szavalókórus adja elő. Tagjai: Barna Orsolya, Forgách Péter, Galácz Judit, Klima Gábor, Kusler Ágnes, Pálinkás Bence György, Rudas Klára, Szeredi Merse Pál.
 
19 óra – Szubjektív tárlatvezetés Jákfalvi Magdolnával és Kappanyos Andrással
 
Az avantgárd színház történetét jól ismerő színháztörténész és irodalomtörténész közös tárlatvezetésén vehetnek részt az érdeklődők. 
 
20 óra – Beszélgetés Palasovszky Ödönről és a Zöld Szamár Színházról
 
Az estet egy beszélgetés zárja le, amelynek témája Palasovszky Ödön avantgárd színházi tevékenysége és a Zöld Szamár Színház előadása. Ez a bemutató az egyetlen, budapesti színpadon megvalósult dadaista színpadi produkció volt a húszas években, és számos olyan műformát alkalmazott elsőként, amely a későbbi évek színházi kísérleteit is jelentősen meghatározták, sőt még a kortárs színházi alkotásban is visszatérnek, például mozdulatművészeti elemek beépítése vagy a szavalókórus alkalmazása. Ez a pozíció sok szempontú elemzést és diskurzust tesz lehetővé. Célunk, hogy bemutassuk Palasovszky művészet-és színháztörténeti jelentőségét, és a hozzá köthető színpadi vívmányokat. A beszélgetés során felelevenítjük az 1925-ös előadást, a társulat alapításának körülményeit, azokat az előadói formákat, amelyek először 1925-ben jelentek meg a magyar színpadon, és a későbbiekben is meghatározták Palasovszky színpadi kísérleteinek karakterét, fő irányait.
További felvetődő kérdések lehetnek: Miben voltak innovatívak vagy progresszívek az itt alkalmazott színházi eszközök?  Mi lehetett ezeknek a kísérleteknek a színpadi és kulturális jelentősége? Hogyan lehet ezeket a színpadi vívmányokat a mai néző felé is közvetíteni, értelmezni és közelivé tenni?
 
A beszélgetés résztvevői: Bagdi Sára esztéta (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Jákfalvi Magdolna színháztörténész (Színház-és Filmművészeti Egyetem), Szeredi Merse Pál művészettörténész, a Kassákizmus kiállítás-sorozat kurátora (Petőfi Irodalmi Múzeum - Kassák Múzeum)
 
A beszélgetést vezeti: Galácz Judit, művészettörténész, a Kassákizmus 3. Új dráma, új színpad című kiállítás társkurátora (PIM – OSZMI)
 
Ivan Goll: Új Orfeusz (balra) és Jean Cocteau: Az Eiffel-torony násznépe (lásd jobbra a két részletet)
a Zöld Szamár Színház előadása
Színházi Élet, 1925/14. szám
 
 
 
 

„Élete drámákban telt” - A száz éve született Marton Endrére emlékezünk

Mányai Lajos, Makláry Zoltán, Somló István és Marton Endre Jean-Paul Sartre: Főbelövendők klubja próbáján
Katona József Színház, 1956
 
 
 
„Nádasdytól, Majortól, Várkonyitól sokunknak maradt egy-egy kedvenc mondata. Martonnak inkább a személye él bennünk. A tartása, a tekintete, a járása. Ahogy bejött az osztályba, megállt az asztal mögött és ránk nézett; vagy bement a próbára. Nem sármőrködött, nem akart (és tudott) „jó hangulatot teremteni”. Azt érzékeltette, valami komoly dolog kezdődik. Munka, élveboncolás érzéstelenítés nélkül. Tessék összpontosítani! Nem villogott, nem volt szellemes. Túlságosan zárkózott volt, és egy kicsit mindig támadó is. Hirtelen robbanó érzelmi kitöréseiben nehezen kiszámítható ahhoz, hogy könnyen kiszámítható és sokaknak szeretetre méltó legyen. De ennek ellenére igényelte, hogy szeressék és bízzanak benne, mert érzelmes ember volt. És ez nem kis feladatot jelentett a környezetének.” 
/Léner Péter – Film, Színház, Muzsika, 1987. szeptember 19./
 
Léner Péter és Marton Gábor előadását követően tanítványai és kollégái emlékeznek a Nemzeti Színház igazgatójára, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanárára.
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2017. november 30. (csütörtök) 16 óra
BELÉPŐ: 500 Ft
 
HÁZIGAZDA: Gajdó Tamás színháztörténész 
 

Kós Károly, Marton Endre, Major Tamás és Vaszy Viktor
Kós Károly: Budai Nagy Antal című darab próbáján
Szegedi Szabadtéri Színpad, 1959
 
Sütő András, Ronyecz Mária, Moór Mariann, Szilágyi Tibor, Avar István és Marton Endre
a Káin és Ábel előadása után
Nemzeti Színház, 1978
 

 

 
 

Törött orrok, repedt szarvak - avagy Vitéz László és ellenségei

Tisztelettel meghívjuk Önt és barátait a 
Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet anyagából összeállított
 
Törött orrok, repedt szarvak - avagy Vitéz László és ellenségei
című kiállítás megnyitójára
 
 
2017. október 30-án, hétfőn 15 órára
a tatai Városi Képtárba.
 
Köszöntőt mond: 
Michl Ferenc
polgármester
 
A kiállítást megnyitja:
dr. Ács Piroska
az OSZMI igazgatója
 
Kurátor:
Hutvágner Éva bábmuzeológus
 
 
Helyszín:
Gútay Galéria 
(Városi Képtár)
Kossuth tér 14., Tata 2890
 
 
A kiállítás 2017. október 30. és december 20. között tekinthető meg.

 

 

 

 

 

 

 

Kiállításunk a vásári bábjátékok hősét, Vitéz Lászlót mutatja be a vele szemben álló negatív hősökkel. A kiállításban a hagyományos vásári bábjátékok figurái jelennek meg, a Hincz-Hársfai család és a Korngut-Kemény család bábjai, emellett helyet kapnak a művészi bábjátékok időszakának képzőművészeti örökségében és a jelenkor bábjátékában megjelenő vásári bábfigurák is.

 

 

TÁMOGATÓK:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, PIM-OSZMI, Kernstok Károly Művészeti Alapítvány, Korngut-Kemény Alapítvány, Gerecse-Plusz Kft., IDA virágüzlet-Oroszlány, Csákberényi Katalin, Strausz Eszter, Mesebolt Bábszínház.

 
 

Kassákizmus 1-2-3. Biciklis tárlatvezetés

 
 
A Petőfi Irodalmi Múzeum, és tagintézményei a Kassák Múzeum és a Bajor Gizi Színészmúzeum egész napos biciklitúrát szervez a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében. A közel 15 kilométeres kerékpártúra a KASSÁKIZMUS című időszaki kiállítás három szekcióját mutatja be, kurátori tárlatvezetések kíséretében.
Túravezető: Dobó Gábor irodalomtörténész, Galácz Judit művészettörténész és Szeredi Merse Pál művészettörténész. 
---
IDŐPONT: 2017. október 28. (szombat)
 
A program 10:00-kor kezdődik a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Gyülekező: 9:45-től a PIM udvarán (1053 Budapest, Károlyi utca 16.)
Második helyszínünk a Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
A túra harmadik, egyben utolsó állomása a Kassák Múzeum (1033 Budapest, Fő tér 1., Zichy-kastély)
 
Részvétel SAJÁT KERÉKPÁRRAL, saját felelősségre és a KRESZ szabályainak betartásával történik.
 
A program REGISZTRÁCIÓHOZ kötött!
A regisztrációhoz a résztvevő nevét, e-mail címét és telefonszámát a kassakmuzeum@pim.hu címre várjuk.
A résztvevők száma: maximum 15 fő
A programon a kiállításokra váltott érvényes belépőjeggyel lehet részt venni.
(Teljes árú: 1900 Ft / kedvezményes: 950 Ft ).
 
---
További információ:
 
 

„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek” – Márai Sándor és Szörényi Éva

 

Márai Sándor kártyája Szörényi Évának
[San Diego], 1987. augusztus 16.

 

Szörényi Éva az élet nagy ajándékának tekintette, hogy ismerhette Márai Sándort. Barátságuk abban az időben mélyült el, amikor mindketten New Yorkban a Szabad Európa Rádiónál dolgoztak, majd 1986-tól ismét rendszeresen találkoztak. Márai halála után Szörényi Éva 1989. június 4-én Los Angelesben bemutatta az író Randevú és a Szerep című egyfelvonásosát. A beszélgetésen részletek hangzanak el a Szabad Európa Rádióban 1959-ben készült Márai Sándor-hangjátékokból. A főszerepeket Szörényi Éva mellett Szabó Sándor, Dékány László és Czinkota Mihály alakította. 

 
Vendégünk: Mészáros Tibor irodalomtörténész, a Márai Sándor-hagyaték gondozója
Házigazda: Gajdó Tamás színháztörténész
 
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
Időpont: 2017. november 15. (szerda) 16 óra
Belépő: 500 Ft 
 
 
 
 

„gyönyörű szolgálatban telt el az élete” - Száz éve született dr. Cenner Mihály

Cenner Mihályra, hajdani kollégánkra, születésnapján Balogh Géza és Lengyel György rendezőkkel, valamint Gajdó Tamás színháztörténésszel emlékezünk. 
 
 

Cenner Mihály a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 1970-es évek. Fotó: B. Müller Magda
 
Cenner Mihály 1917. október 28-án született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1952-től nyugdíjazásáig az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet jogelődeinek volt a munkatársa. 
 
Társszerzője a Nagy magyar színészek (1957), a Magyar színháztörténet (1962), A Nemzeti Színház (1965), A színház világtörténete (1972), A magyar színészet nagy képeskönyve (1984) című munkáknak. Önálló könyvei: Prielle Kornélia (1957), Márkus Emília (1961), Magyar színészportrék katalógusa 1790–1944 (1973), Magyar színészet Székesfehérvárott és Fejér megyében (Székesfehérvár, 1972). 
 
„Cenner Mihály egyike a legmegbízhatóbb színháztörténeti kutatóknak. Számára nem hivatás vagy hivatal a kutatómunka, hanem szórakoztató szenvedély. Regényes figura ő, jóllehet: huszadik századian groteszk regény hőse, aki élete jó részét anyakönyvvezetőkén t dolgozta le, amíg a Bajor Gizi Múzeum fedél alá hozatala közben föl nem fedezték színházértő–színházrajongó buzgalmát, széles tudását, hibátlanul működő emlékezetét és azt az aggályos igyekezetét, hogy színészetünk múltjának mind több és több értékes emlékét mentse ki a tanulni és tisztelegni vágyó utókornak.” 
(Molnár Gál Péter írása 1974-ben a Népszabadságban jelent meg. )
 
HELYSZÍN: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
IDŐPONT: 2017. október 27. (péntek) 15 óra
 
Pécsi Sándor és Cenner Mihály a Nemzeti Színház makettje mellett
 
 
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
 

Szabó Magda színházáról II. - beszélgetéssorozat

Az elmúlt években Szabó Magda-bemutatókat rendeztek szerte az országban. Drámái mellett több regénye is színpadra került. A legnagyobb sikert talán Az ajtó című művével aratta. A beszélgetésen arra keressük a választ, hogy miért nem a történeti drámákat játsszák inkább, s minek köszönheti az írónő ezt a hihetetlen népszerűséget.

A meghívottak – Kovács Krisztina dramaturg, Adorján Beáta dramaturg, Egressy Zoltán író és Czeizel Gábor rendező – a dramaturgiai kérdések mellett Szabó Magda írásművészetéről is vallanak.

 

 
Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Körterem (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.)
Időpont: 2017. november 2. (csütörtök) 17.00
 
A BELÉPÉS INGYENES!
 
 

Könyvtári hírek a német színház iránt érdeklődőknek!

 

A budapesti Goethe Intézetből német színházi folyóiratok érkeztek az OSZMI könyvtárába!

 
A THEATER HEUTE és a THEATER DER ZEIT 2013-2016-ig terjedő példányai, köztük a Theater der Zeit nyaranta megjelenő tematikus duplaszámai, amelyek témái: Dimiter Gotscheff (2013), Christoph Marthaler (2014), A színpadi díszlet (2015), Frank Castorf (2016).
 
A Theater der Zeit ezen kívül további három különleges mellékletet jelentet meg: 
  • A THEATER DER ZEIT SPEZIAL egy-egy ország aktuális színházi életét mutatja be (Pl. hollandok és flamandok, Svájc, Kína, Mexikó).
  • Az IXYPSILONZEIT gyermek- és ifjúsági színházi magazin.
  • A DOUBLE báb- és tárgyjátékokkal foglalkozó magazin.
  •  

 
 

A fenti folyóiratok, magazinok, mellékletek megtekinthetők nyitvatartási időben az OSZMI könyvtárában!

 
 

Szabó Magda színházáról I. - beszélgetéssorozat

 
 
A beszélgetésen Szabó Magda legsikeresebb színjátékának, a RÉGIMÓDI TÖRTÉNETnek két előadását idézzük fel. A Madách Színházban 1977-ben megrendezett ősbemutatóra az előadás rendezője Lengyel György emlékezik.
 

 
A művet huszonkét évvel később a Nemzeti Színház is bemutatta. Ezt az előadást Meczner János rendező, Tordai Hajnal jelmeztervező, Hámori Ildikó és Nagyváradi Erzsébet színművészek közreműködésével elevenítjük fel. 
 

 
HELYSZÍN: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - Körterem (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.)
IDŐPONT: 2017. október 25. (szerda) 17.00
 
A BELÉPÉS INGYENES!
 
 
 
 
 

Kassákizmus 3.: Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei

 

A huszadik század elejének avantgárd mozgalmai fellázadtak a művészet hagyományos formái és intézményei ellen. Programjuk a régi művészet tagadása és az új művészet lehetőségeinek keresése volt. A magyar avantgárd mozgalom centrumában Kassák Lajos és az általa szerkesztett folyóiratok álltak az 1910-es és 1920-as években. Kassák azonban nem tűzött egyetlen izmust sem a lobogójára a nemzetközi áramlatokból. Elsősorban a futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus és konstruktivizmus jellegzetes vonásaiból inspirálódva alakította ki saját művészetét. Kassák MA című folyóiratával saját mozgalmat és intézményt hozott létre. Mivel azonban nem adott nevet saját izmusának, mozgalmát Kassákizmus néven az ő személyével, a különc, hosszú hajú, fekete orosz inget viselő, „új művésszel” azonosították.

 
2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját, melyek KASSÁKIZMUS főcímmel az izmusok korát mutatják be Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban.  
 
Az Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A MAGYAR AVANTGÁRD SZÍNHÁZI KÍSÉRLETEI című kiállítása a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be. A színház a kezdetektől fontos kérdés volt Kassák folyóirataiban és a köréjük épült „mozgalomban” egyaránt. A kiállítás négy tematikus egységen keresztül mutatja be a magyar avantgárd korai színpadi kísérleteit a budapesti időszaktól Simon Jolán bécsi dadaista előadóestjein és a mechanikus-konstruktivista színpadi kísérleteken keresztül egészen a leghangosabb reakciókat kiváltó budapesti avantgárd színpadi kísérletig, a Palasovszky Ödön, Hevesy Iván és Bortnyik Sándor által létrehozott Zöld Szamár Színház 1925-ös előadásáig. A kiállítás bemutatja Palasovszky és Kassák kapcsolatát, az előadások létrehozóinak avantgárd színházi előtörténetét, valamint kísérletet tesz az előadás minél pontosabb rekonstrukciójára is.
 
A kiállítás kurátora Galácz Judit és Szeredi Merse Pál, a látványterveket Rudas Klára és Pálinkás Bence György készítette.
 
 
 
KASSÁKIZMUS 1.
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2017. október 13. – 2018. február 25.
 
 
KASSÁKIZMUS 2.
Kassák Múzeum, 2017. október 20. – 2018. február 25.
 
 
A három kiállításra kombinált jegy váltható, amellyel a teljes nyitva tartási időszakban mindhárom kiállítás megtekinthető egy alkalommal. A jegy ára: 1900 / 950 Ft
 
 
 
 
 
 

Bábos ünnepnap Kormos István tiszteletére

 

Az én nevem Tiriri,
aki mindig álmos,
hajam csepű,
orrom pisze,
a bajuszom mákos,
szemem kancsít kéken,
s fő-fő mesterségem:
vásárokban Bábos!
 
Batyum a hátamon
bábbal teli,
ha valaki nem hiszi,
kukk! megnézheti.
Ihol a batyum,
sej, diridom!
Bábbal teli batyumat
most kinyitom.
 
(Kormos István: Csepükóc Tiriri - részlet)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ezen a napon minden Kormos István körül forog majd, még a Nap is! Verses meséin keresztül emlékezünk a nagyszerű író-költőre halálának 40. évfordulóján.
 
Szervezők: Rády Sándor és a PIM-Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtára
 
Időpont: 2017. október 8. (vasárnap)
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum díszterme (1053 Budapest, Károlyi u. 16.)
 
PROGRAM:
 
10.00 Beköszöntő
 
10.15 Kormos István: Az égig érő fa
A szombathelyi Mesebolt Bábszínház előadása
 
11.00-14.00 Beszélgetés Kormos Istvánról, mesékről, bábszínházról meghívott vendégeinkkel:
Rumi László – bábos, a meghívott előadás rendezője
Kovács Bálint, Lehőcz Zsuzsa, Takács Dániel – a bábelőadás szereplői
Sándor Ildikó - népmesekutató
 
A beszélgetést vezeti: Rády Sándor, a PIM-OSZMI Bábtárának munkatársa
 
11.00-14.00 Bábkészítés Kormos István Csepükóc Tiriri című verse alapján a PIM-OSZMI Bábtárának munkatársaival
 
14.00 Zeneközelítő
Válogatás a Kormos-bábelőadások dalaiból
Közreműködnek: a szerzők
 
 
Kiállítások:

Bábkollekciók a békéscsabai Napsugár Bábszínház Repülő kastély, a kecskeméti Ciróka Bábszínház A macskahercegnő és a szegedi Kövér Béla Bábszínház A háromágú tölgyfa tündére című előadásaiból.

Gyermekkönyv-illusztrációk Kormos István meseköteteiből.

 
Egész napos büfé a helyszínen, kedvezményes gyermek- és felnőtt menü a Károlyi Étteremben
 
A belépés díjtalan!
 

 
A képek a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Kormos István: Az égigérő fa című előadásán készültek.
 
 
 
 

Központok és perifériák - bábművészeti konferencia

Húsvéti ünnepség az Arc-en-Ciel Színházban. Párizs,1930-as évek
 
 
A PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet éves bábművészeti konferenciájának témája 2017-ben a központ és a periféria kérdése. Hol helyezkedik el a bábművészet a színházművészet egészén belül? Milyen erővonalak, trendek mutathatók ki a kortárs bábszínházban, illetve melyek tárhatók fel a történeti kutatások segítségével?
 

A konferencia időpontja: 2017. október 13. (péntek) 10.00-18.00 

Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)

 

PROGRAM

10.00-10.30 Regisztráció és a résztvevők köszöntése
Köszöntő beszédet mond: dr. Ács Piroska igazgató (PIM-OSZMI) és Hutvágner Éva szervező
 
1. szekció – A peremvidék alakulása 10.30-13.00
Szekcióvezető: Hutvágner Éva
 
Urbán Gyula: Entrópia - Esztétikai és szociális struktúrák
Czenkli Dorka: Partizánhelyzetbe került művészet – Az Orfeo 
Tömöry Márta: Központ – periféria? 
Fekete Anetta: Kovács Ildikó szerepe a magyar bábszínházi struktúra átalakulásában
Bíró Árpád (skype): Felnőttszínházi rendezők a nagyváradi Állami Bábszínház színpadán az 1960-as években
 
KÁVÉSZÜNET
 
2. szekció – Múlt és jelen 13.30-15.30
Szekcióvezető: Csató Kata
 
Lőrinc László: Két nő - Maria Vassilieff és Hildegard Weber-Lipsi
Palya Gábor: Orszàg Lili bàbművèszete és perferàlt technikai megoldása
Papp Tímea: Sűríts! - avagy így írunk mi
Szász Zsolt: Bábok és emberek - A színházról és a bábjátékról alkotott elképzelések változásai az elmúlt negyven év hazai gyakorlatában
 
KÁVÉSZÜNET
 
3. szekció – Báb és bábosa, bábos és bábja 16.00-18.00
Szekcióvezető: Lőrinc László
 
Németh Ilona: Személyiség és személyesség a színházi alkotó munkában
Ács Norbert: A bábjátékosok identitásának változásairól
Fodor Orsolya: A báb függetlenítése: dialógus műfajokkal és a mozgatóval
Suplicz Emőke: Árnyéktánc peremvidéken - A jávai wayang mint performansz és rituálé
 
Az előadások 15 percesek, a konferencia kávészüneteiben tárlatvezetést tartunk a Szivárvány Európa felett – Egy magyar bábművész Párizsban című időszaki kiállításunkban.
 
MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!
 
 
 

Kassákizmus 3.: Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei

 
 
2017. OKTÓBER 27. – 2018. MÁRCIUS 18.
 
A huszadik század elejének avantgárd mozgalmai fellázadtak a művészet hagyományos formái és intézményei ellen. Programjuk a régi művészet tagadása és az új művészet lehetőségeinek keresése volt. A magyar avantgárd mozgalom centrumában Kassák Lajos és az általa szerkesztett folyóiratok álltak az 1910-es és 1920-as években. Kassák azonban nem tűzött egyetlen izmust sem a lobogójára a nemzetközi áramlatokból. Elsősorban a futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus és konstruktivizmus jellegzetes vonásaiból inspirálódva alakította ki saját művészetét. Kassák MA című folyóiratával saját mozgalmat és intézményt hozott létre. Mivel azonban nem adott nevet saját izmusának, mozgalmát Kassákizmus néven az ő személyével, a különc, hosszú hajú, fekete orosz inget viselő, „új művésszel” azonosították.
 
2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját, melyek KASSÁKIZMUS főcímmel az izmusok korát mutatják be Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban.  
 
Az Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet ÚJ DRÁMA, ÚJ SZÍNPAD – A MAGYAR AVANTGÁRD SZÍNHÁZI KÍSÉRLETEI című kiállítása a Bajor Gizi Színészmúzeumban a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be. A színház a kezdetektől fontos kérdés volt Kassák folyóirataiban és a köréjük épült „mozgalomban” egyaránt. A kiállítás négy tematikus egységen keresztül mutatja be a magyar avantgárd korai színpadi kísérleteit a budapesti időszaktól Simon Jolán bécsi dadaista előadóestjein és a mechanikus-konstruktivista színpadi kísérleteken keresztül egészen a leghangosabb reakciókat kiváltó budapesti avantgárd színpadi kísérletig, a Palasovszky Ödön, Hevesy Iván és Bortnyik Sándor által létrehozott Zöld Szamár Színház 1925-ös előadásáig. A kiállítás bemutatja Palasovszky és Kassák kapcsolatát, az előadások létrehozóinak avantgárd színházi előtörténetét, valamint kísérletet tesz az előadás minél pontosabb rekonstrukciójára is.
 
A kiállítás kurátora Galácz Judit és Szeredi Merse Pál, a látványterveket Rudas Klára és Pálinkás Bence György készítette.
 
Megnyitó időpontja: 2017. október 26. (csütörtök) 18.00
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
A kiállítást megnyitja: Jákfalvi Magdolna színháztörténész, egyetemi tanár (Színház- és Filmművészeti Egyetem)
 
 
KASSÁKIZMUS 1.
Petőfi Irodalmi Múzeum, 2017. október 13. – 2018. február 25.
 
 
KASSÁKIZMUS 2.
 
 
Kassák Múzeum, 2017. október 20. – 2018. február 25.
 
 
A három kiállításra kombinált jegy váltható, amellyel a teljes nyitva tartási időszakban mindhárom kiállítás megtekinthető egy alkalommal. A jegy ára: 1900 / 950 Ft
 
 
 
 

kassákizmus - kiállítássorozat Kassák Lajos munkásságáról

 
A huszadik század elejének avantgárd mozgalmai fellázadtak a művészet hagyományos formái és intézményei ellen. Programjuk a régi művészet tagadása és az új művészet lehetőségeinek keresése volt. A magyar avantgárd mozgalom centrumában Kassák Lajos és az általa szerkesztett folyóiratok álltak az 1910-es és 1920-as években. Kassák azonban nem tűzött egyetlen izmust sem a lobogójára a nemzetközi áramlatokból. Elsősorban a futurizmus, expresszionizmus, dadaizmus és konstruktivizmus jellegzetes vonásaiból inspirálódva alakította ki saját művészetét. Kassák MA című folyóiratával saját mozgalmat és intézményt hozott létre. Mivel azonban nem adott nevet saját izmusának, mozgalmát Kassákizmus néven az ő személyével, a különc, hosszú hajú, fekete orosz inget viselő, „új művésszel” azonosították. 2017-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei három kiállítással ünneplik Kassák Lajos születésének 130. és halálának 50. évfordulóját, melyek KASSÁKIZMUS főcímmel az izmusok korát mutatják be Kassák Lajos 1920-as évekbeli munkásságával a fókuszban.  
 
 
 
Az Új művészet – A bécsi MA az avantgárd nemzetközi hálózataiban című kiállítás a PETŐFI IRODALMI MÚZEUMBAN Kassák 1920 és 1925 között Bécsben megjelent MA című folyóiratát helyezi középpontba. A kiállítás elsősorban azt vizsgálja, hogy Kassák és mozgalma hogyan integrálódott az első világháborút követően az avantgárd nemzetközi hálózataiba és maga Kassák hogyan vált az új művészet egyik alakítójává. Bemutatja azokat a radikális fordulatokat, izgalmas hatásokat, amelyek Kassák és a MA művészetét jellegzetessé tették a kelet-közép-európai avantgárd legaktívabb időszakában, az 1920-as évek első felében. A MA folyóirat összművészeti gondolkodásához híven Kassák és körének irodalmi és képzőművészeti aktivitása együttesen kerül bemutatásra a kiállításon. A kassáki művészet történetéhez hozzátartozik fogadtatása is: híveinek lelkes rajongása vagy ellenfeleinek gúnyos kritikája ugyanúgy, mint a modern művészettől idegenkedő korabeli közönség ellenérzése az értelmetlen” versekkel és „tárgynélküli” festményekkel szemben.
 
Nyitva: 2017. október 13. – 2018. február 25.
 
 
A Petőfi Irodalmi Múzeum – KASSÁK MÚZEUMBAN megrendezésre kerülő Az új Kassák – A ló meghal és a madarak kiröpülnek című kiállítás az „új művész” alakját és eredettörténetét vizsgálja. Középpontjában Kassák talán legismertebb és legtöbbet idézett önéletrajzi ihletésű remekműve, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című költemény áll. A mű 1920-1921-ben keletkezett, amikor Kassák a nemzetközi izmusoktól inspirálva megújította költői nyelvét. Maga a költemény Kassák 1909-es párizsi utazását dolgozza fel: azt a folyamatot, melynek során Kassák az egyszeri vasmunkásból költő lett. A kiállítás nemcsak az új Kassák versben elbeszélt fejlődését mutatja be, hanem arra a szomorú ellentmondásra is rávilágít, amely az „új Kassák” által létrehozott dadaista költői világ nemzetközi beágyazottsága és hazai elutasítása között feszült. A kiállítás egyúttal reflektál a vers kanonizációjának történetére is.  
 
Nyitva: 2017. október 20. – 2018. február 25.
 
Az Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Új dráma, új színpad – A magyar avantgárd színházi kísérletei című kiállítása a BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUMBAN a Kassák-kör kevéssé ismert színpadi munkásságát mutatja be. A színház a kezdetektől fontos kérdés volt Kassák folyóirataiban és a köréjük épült „mozgalomban” egyaránt. A kiállítás négy tematikus egységen keresztül mutatja be a magyar avantgárd korai színpadi kísérleteit a budapesti időszaktól Simon Jolán bécsi dadaista előadóestjein és a mechanikus-konstruktivista színpadi kísérleteken keresztül egészen a leghangosabb reakciókat kiváltó budapesti avantgárd színpadi kísérletig, a Palasovszky Ödön, Hevesy Iván és Bortnyik Sándor által létrehozott Zöld Szamár Színház 1925-ös előadásáig. A kiállítás bemutatja Palasovszky és Kassák kapcsolatát, az előadások létrehozóinak avantgárd színházi előtörténetét, valamint kísérletet tesz az előadás minél pontosabb rekonstrukciójára is.
 
Nyitva:  2017. október 27. – 2018. március 18.
 
 
 
Kassák Lajossal (1887-1967) az a modern művésztípus lépett színre Magyarországon a huszadik század tízes éveiben, aki életének különböző szakaszaiban újra és újra eredeti válaszokat tudott adni a történelmi és társadalmi kihívásokra. Félig magyar, félig szlovák családból származott. Műveltségének nem volt családi és iskolai bázisa, mégis újító erejű és átfogó gondolkodást alakított ki, és a maga erejéből vált nemzetközileg elismert tekintéllyé. Kassák egyik úttörője volt annak a ma is aktuális gondolkodásnak, amely a művészi tevékenységet nem kizárólag az esztétikai határokon belül képzeli el: a radikális társadalomkritikát merész jövőalakító elképzelésekkel egyesítő művészetet teremtett. Kassák számára a művészet nem önmagáért való ügy volt, hanem eszköz, amelynek segítségével hasonló gondolkozású, elkötelezett emberek közössége és haladó szellemű társadalmi mozgalom építhető. Ezt a célt szolgálták a folyóiratok is, melyeket élete folyamán – szinte megszakítás nélkül szerkesztett és kiadott.
Kassák Lajos Magyarországon fontos irodalmi és művészeti referencia, művészi életműve és erőteljes személyisége, melyet – bizonyos kultusz is övez – mindmáig a legkülönbözőbb érdeklődésű embereket szólítja meg. Életműve iránt nem csupán a magyar közönség, hanem egyre szélesebb nemzetközi kutatótábor érdeklődik napjainkban.
 
A három kiállításra kombinált jegy váltható, amellyel a teljes nyitva tartási időszakban mindhárom kiállítás megtekinthető egy alkalommal. A jegy ára: 1900 / 950 Ft
 
A kiállítások kurátorai Sasvári Edit, Galácz Judit és Szeredi Merse Pál, a látványterveket Rudas Klára készítette.
 
A kiállításhoz elkészült Kassák Lajos A ló meghal és a madarak kiröpülnek című költeményének interaktív online kiadása, amely a http://nikkelszamovar.kassakmuzeum.hu weboldalon elérhető.
 
 
 
 
 

Beszélgetés Dajka Margitról (1907-1986)

 
A PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum Intézet ezúton szeretettel meghívja Önt
soron következő beszélgetésére 
2017. október 11-én (szerdán) 16 órára
a Bajor Gizi Színészmúzeumba (1124 Bp., Stromfeld Aurél út 16. )
 
 
110 éve született Dajka Margit
"Én nevetek ma mindenen, hiszen a könny nem érdekes."
 
 
 
Vendégünk: 
Gyabronka József színművész
.
 
A beszélgetést vezeti: Lakatosné Ircsik Teréz
 
Belépő: 500 Ft
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Elhunyt Tarján Tamás (1949-2017)

 
Elhunyt Tarján Tamás irodalomtörténész, kritikus. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–néprajz szakán 1973-ban szerzett oklevelet, majd az ELTE a modern magyar irodalom tanszékének lett megbecsült tanára. Irodalmi, film- és színházi kritikáit tekintélyes irodalmi és művészeti lapok közölték. Rendszeresen szerepelt a Magyar Rádióban és a Magyar Televízióban. 1985-től 1991-ig a Nemzeti Színház dramaturgja volt; de a kecskeméti, a pécsi, az egri színházban és a Játékszínben is dolgozott. 
 
1991–1995 között a Könyvvilág felelős szerkesztője volt. Oktatói, kutatói és színházi munkája mellett sporttörténettel foglalkozott, szenvedélyesen készített keresztrejtvényeket, Reményi József Tamással hat kötetnyi irodalmi paródiát írt. A Filmbarátok kiskönyvtára című sorozatban Bessenyei Ferencről (1983); a Múzsák kiadó felkérésére Garas Dezsőről (1991) írt kismonográfiát. 
 
Az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot 1991-ben szerezte meg. Számos elismerés mellett 1986-ban József Attila-díjjal jutalmazták, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. 
 
A Kortárs című lapban, 2016-ban Tüskés Annának így vallott terveiről: „mivel az egyetemi oktatói pályám vége felé járok, megpróbálom ezt a pályát úgy lezárni, hogy legyen benne egy kicsit szakmai ars poetica, legyen benne egy olyan örökséghagyó gesztus, hogy a diákok ne a túl szigorú vagy túl engedékeny tanárra emlékezzenek. Tehát megpróbálom megalkotni azokat az utolsó egyetemi oktatói aktív éveimet, amelyekben benne járok. Ezért inkább pillanatnyilag tanár vagyok, ami nagy örömömre is van. Másfelől az egzisztenciális szituáció, amelyben dolgozom, arra késztet, hogy kritikus legyek, de ez megint csak örömöm (...) arra gondoltam, hogy talán ha lesz időm, megírom a Kakuk Marci regénysorozatnak és a hozzá kapcsolódó színműveknek és novelláknak egyfajta téma-kismonográfiáját. Ki is ez a Kakuk Marci? Miért hagyott nyomot Kakuk Marci József Attila lírájában? Vagy miért írta meg Illyés azt a fantasztikus szép, Óda a törvényhozóhoz című, a hetvenöt éves Tersánszkyt köszöntő és a Tersánszky iránti rokonszenvet mindig újra föllobbantó, az életmű egyik legjobb versét? Tehát a Kakuk Marcival szeretnék foglalkozni. Ha jut rá három jó évem, megírom.”
Fájdalom, Tarján Tamásnak már nem jutott három jó év – oktatói pályájának lezárása azonban – egykori és mai hallgatóinak megelégedésére – méltó volt egész életéhez. 
 
 
Gajdó Tamás írása
 
 
 
 
 

Magyar nap a Rehearsal for Truth színházi fesztiválon

2017. szeptember 27. – október 1. között első alkalommal rendezik meg New Yorkban a V4 országok legújabb színházi törekvéseit bemutató Rehearsal for Truth fesztivált. A hagyományteremtő szándékkal elindított találkozó úgy kíván tisztelegni Vaclav Havel színházi tevékenységének, hogy a közép-európai művészeti hagyomány minőségét, folytonosan megújuló erejét mutatja be az amerikai közönségnek. A rendezvény további célja, hogy Közép-Európa és az Egyesült Államok között új szakmai és művészeti kapcsolatokat építsen ki.
 
A fesztivál gerincét négy színházi előadás adja, Magyarországról, Csehországból, Szlovákiából, Lengyelországból, melyeket számos szakmai esemény, kerekasztal-beszélgetés, díjátadó és vetítés kísér.
 
A manhattani Bohemian National Hall patinás báltermében szeptember 27-én a magyar előadás nyitja a fesztivált: a Dollár Papa Gyermekei társulat Otthon című műve, Ördög Tamás rendezésében. Szereplők: Urbanovits Krisztina, Georgita Máté Dezső, Kiss-Végh Emőke és Ördög Tamás. Az előadást közönségtalálkozó követi, melyet Szabó Attila, a PIM-OSZMI igazgatóhelyettese vezet.
 
Ugyancsak szeptember 27-én kerül sor két szakmai beszélgetésre is, melyek a közép-európai színházak aktuális kérdéseit járják körül. A Kötöttségek nélkül? A művészetek magán és állami támogatásának előnyei és hátrányai című beszélgetést dr. Frank Hentschker, a CUNY Martin E. Segal Theatre Center igazgatója vezeti, beszélgetőpartnerek: Agata Adamiecka-Sitek, Tea Alagic és Szabó Attila.
 
A fesztivált a Vaclav Havel Library Foundation és a Bohemian Benevolent and Literary Association rendezi, a cseh, szlovák, lengyel és magyar színházi intézetek közreműködésével. A magyar részvétel kurátora a Petőfi Irodalmi Múzeum Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézete.
 
 
A teljes program ITT olvasható.
 
Szabó Attila utazását a Hungarian Initiatives Foundation támogatása tette lehetővé.
 

Nyinák és Alexandrák színpadra! - Ruttkai Éva emlékezete

SZÍNJÁTSZÓ VERSENY KÖZÉPISKOLÁSOKNAK

Ruttkai Éva, a Vígszínház kiemelkedő művésze idén lenne 90 éves. Emlékére versenyt hirdetünk középiskolás diákoknak. E felhívással egyrészt Ruttkai Éva emlékének adózunk, másrészt lehetőséget szeretnénk nyújtani a fiataloknak arra, hogy újraértelmezve az egy évszázaddal ezelőtt íródott történeteket megmutassák, ők mit gondolnak emberi kapcsolatainkról, szerelemről, barátságról, az emberi helytállás lehetőségeiről.

A színésznő által kedvelt és sokat játszott Csehov- illetve Molnár Ferenc-művek közül az alábbiakat választottuk ki a játékhoz:
 
Anton Pavlovics Csehov: SIRÁLY és CSERESZNYÉSKERT; Molnár Ferenc: A HATTYÚ
 

 
A megjelölt drámai szövegek közül egy szabadon választott jelenettel lehet pályázni.
A részlet időtartama maximum 15 perc.
Kérjük, hogy a rögzített jelenetet DVD-n juttassák el címünkre: PIM - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.) Szebényi Ágnes nevére vagy töltsék fel a youtube-ra („nem nyilvános” opció) majd a linket küldjék el a szebenyi.agnes@oszmi.hu email-címre. Jelige: Ruttkai Éva.
 
A VERSENY MENETE
 
Az elkészült produkciók beküldési (illetve feltöltési) határideje: 2017. november 23.
Eredményhirdetés: 2017. december 1.
A legjobb produkciók gálaműsora: 2017. december 9.
 
Kérjük, hogy a jelenetek időtartamára vonatkozó információt vegyék komolyan, az értékelésnél ez is szempont lesz! 
 
NYEREMÉNYEK
 
A legjobbak részt vehetnek a gálán, továbbá könyvek, hangoskönyvek, színházjegyek és egyéb tárgyi ajándékok kerülnek kiosztásra.
 
Bővebb információ Szebényi Ágnestől. Tel: 1-375-1184/105 mellék; e-mail: szebenyi.agnes@oszmi.hu
 
 

Fut a színház - 2017

2017. október 14-15-én 32. alkalommal kerül megrendezésre a SPAR Budapest Maraton Fesztivál. A sportesemény keretében immár hetedik alkalommal lesz "Fut a színház". A kategóriában befolyt nevezési díjakból a szervezők a Bajor Gizi Színészmúzeumot támogatják.
A verseny eddigi győztesei: 2011-ben a Kolibri Színház, 2012-ben az Operaház, 2013, 2014, 2015-ben a Vígszínház, 2016-ban ismét az Operaház.
 

A PIM-OSZMI két csapattal indul a maratonon a "Fut a színház” kategóriában.

A két csapat új, KASSÁKIZMUS című kiállítássorozatunkat hirdeti.

Jöjjenek, szurkoljanak velünk csapatainknak!

 
 
További részletek a rendezvény HONLAPJÁN!
 
 
 
 
 
 
 

A ROBERT WILSON SZÍNHÁZA NEMZETKÖZI KONFERENCIA KÍSÉRŐESEMÉNYEI

A 2017. szeptember 22-én megrendezésre kerülő Robert Wilson színháza és annak hatása a kortárs színházművészetre című nemzetközi konferencia kísérőprogramjai:
 
SZAKMAI BESZÉLGETÉS FRANK HENTSCHKERREL, a New York-i CUNY Graduate Center Martin E. Segal Theatre Center igazgatójával a kortárs amerikai színházról és drámáról, az amerikai-magyar színházi együttműködés lehetőségeiről:
 
 
Milyen kortárs darabok születnek New Yorkban és az Egyesült Államokban és ezek hogyan kerülnek színpadra? Van-e igény külföldi kortárs darabokra? 
Milyen jelentősebb színházi fesztiválok vannak a városban, mi a profiljuk, melyek érdeklődnek külföldi előadások iránt? 
Mi érdekli a New York-i közönséget az európai színházból? Milyen jellegű előadások és darabok tudják felkelteni a nézők illetve az egyes játszóhelyek figyelemét? Mi jut el New Yorkba Közép-Európából, Kelet-Európából és milyen visszhangja van? 
Milyen a színházi egyetemi képzés rendszere? Hogyan lehet rövidebb-hosszabb képzésekre, tapasztalatcserére, kutatási lehetőségre jelentkezni? Milyen speciális művészképzési módszerek, kurzusok vannak. 
 
A beszélgetés nyelve: angol és magyar
Időpont: 2017. szeptember 20. (szerda) 15.00 óra
Helyszín: Mozsár kávézó (1065 Budapest, Nagymező u. 21.)
 
 
ROBERT WILSON LEGÚJABB ÉVTIZEDE (műhelyvetítés) - Válogatás a rendező 2006 utáni munkáiból Clifford Allen gondozásában. 
 
A Watermill Center Robert Wilson Archives őrzi a neves amerikai művész, rendező munkásságának legtöbb dokumentumát, fényképeket, kéziratokat, hangzóanyagokat és természetesen előadás-felvételeket is. A rendező korábbi munkáinak felvételei a New York Public Library Theater on Film and Tape Archive gondozásában vannak, míg a 2006 után keletkezett legújabb felvételek a New Yorktól mintegy 150 kilométerre található Watermill Center archívumában. Ezekből a talán kevésbé ismert munkákból ajánl néhányat a magyar színházi szakma figyelmébe Clifford Allen, a Watermill Center hozzánk látogató munkatársa.   
 
Időpont: 2017. szeptember 21. (csütörtök) 11:00-15:00 óra
Helyszín: Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet - vetítőterem (1013 Budapest, Krisztina krt. 57.)
 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

 

Múzeumi sajtókávéház

 

 
2017. szeptember 18. 11 óra 
Bajor Gizi Színészmúzeum
 
Köszöntő: 
dr. Ács Piroska igazgató (PIM-OSZMI) 
Demeter Judit (múzeumi sajtókávéház-sorozat vezetője)
 
TÉMÁINK:
 
Szivárvány Európa felett - Egy magyar bábművész Párizsban 
(Blattner Géza-kiállítás)
 (Hutvágner Éva kurátor, PIM-OSZMI)
 
Színészdal
(Kiállítás a száz éve született Szörényi Éváról.)  
 
„szorítom élő neszeit a világnak” – Szabó Magda színháza
(Kamarakiállítás a száz éve született Szabó Magda emlékére)
(Gajdó Tamás kurátor, PIM-OSZMI)
 
Nagyító alatt a képzőművészeti gyűjtemény
(Ács Piroska kurátor)
 
Új dráma, új színpad - A magyar avantgárd színházi kísérletei 
(Kassák-kiállítás)
(Galácz Judit kurátor, PIM-OSZMI)
 
Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat
(Szebényi Ágnes múzeumvezető, PIM-OSZMI)
 
 Robert Wilson-konferencia
(Szabó Attila igazgató helyettes, PIM-OSZMI)
 
 
12.30 órakor 
a Szivárvány Európa felett - Egy magyar bábművész Párizsban
című kiállításon vezeti végig a résztvevőket Hutvágner Éva, a kiállítás kurátora.
 
 
A rendezvény zártkörű, belépés csak meghívott vendégeinknek!
 

 

Los Angeles-i Thália

Óss Enikő színművésszel Szörényi Évára emlékezünk 

 
 
Óss Enikő a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben szerzett oklevelet. 1965-től 1977-ig a nagyváradi színházban játszott. Férjével, Varga Tiborral 1977-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigráltak. Los Angelesben 1987-ben megalapították a Magyar Színkört, mely 1989-től Thália Stúdió néven működött. A színtársulat huszonöt éven keresztül, egészen 2012-ig rendezett előadásokat. A művésznő 2010-ben hazaköltözött Budapestre. 
 
 
Házigazda: Gajdó Tamás színháztörténész
Helyszín: Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.)
Időpont: 2017. október 18. 16 óra
Belépő: 500 Ft/fő
 
 
 
 
 
 

Szép Ernő-díj 2017

A Szép Ernő-jutalom (nevezik Szép Ernő-díjnak is) 1984-ben alapított irodalmi díj, melyet drámaíróknak osztanak ki. A díjat Pogányné Szép Berta, Szép Ernő húga alapította. 1992-ig csupán egy fő a „legjobb drámaíró” vehette át, 1992-től viszont a díjazottak köre 2-3 főre bővült. Az elismerést szakmai kuratórium ítéli oda, a díjjal járó anyagi fedezetet az Emberi Erőforrások Minisztériuma biztosítja. A Szép Ernő kuratórium munkáját a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet segíti.
 
A Szép Ernő-jutalom kuratóriumi döntése alapján 2017-ben:
 
Szép Ernő-életműdíjban részesült ZALÁN TIBOR – Évtizedeken átívelő drámaírói és színházi tevékenységéért, költői nyelvéért és széles műfaji merítésű, folyamatos dramaturgiai munkájáért.
 
 
Szép Ernő-díjban részesült VISKY ANDRÁS – Eddigi drámaírói munkásságáért, különös tekintettel a Visszaszületés című művére,  a XXI. század egzisztenciális kérdéseinek filozófiai mélységű megközelítéséért.
 
 
Szép Ernő-különdíjban részesült LENGYEL ANNA – A PanoDráma létrehozásáért és működtetéséért, a kényes társadalmi kérdések kritikai súlyú és mindig eleven feldolgozásáért. 
 
 
A díj átadására a magyar dráma napján, szeptember 21-én 16 órakor került sor a Bajor Gizi Színészmúzeumban (1124 Budapest, Stromfeld Aurél út 16.).
 
 
GRATULÁLUNK A DÍJAZOTTAKNAK!
 
 

 

 

 

Fekete Kisasszony - bábelőadás

Tréfás vásári játék faragott bábokkal a Bajor Gizi Színészmúzeumban!
 
2017. szeptember 20-án (szerdán) 15 órakor
 
Archaikus cigány mese Bari Károly gyűjtéséből, melyhez zenei aláfestésként a Csenki testvérek gyűjtötte keservesek szólalnak meg.
 
Ha valaki nem ismeri a Fekete Kisasszonyt, az azért lehet, mert sötétben és szomorúságban él szegény, a világtól elzárva, és magányát csak egy kígyóval és egy kakassal oszthatja meg. De ahogy az a mesékben már lenni szokott, itt is jön valaki, mégpedig egy talpraesett cigánylegény, aki elég bátor és kitartó, hogy a megpróbáltatásokat - az ördögi kísértést is - elviselve, megszabadítsa a segítségre szorulót az átok alól.
 
Előadja: Kiss Ágnes bábszínész
Helyszín: 1124 Budapest, Stromfeld Aurél u.16.
 
Az előadás időtartama: 60 perc
Belépő: 500 Ft/fő
 
A részvétel regisztrációhoz kötött! e-mail: szebenyi.agnes@oszmi.hu
 
 

Színháztörténeti séták a Színházak Éjszakáján

 
 
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet színháztörténeti sétákkal csatlakozik a Színházak Éjszakája idei programsorozatához. Fedezzük fel gyalog és rakjuk össze együtt Budapest színházi térképét!
 
A sétákhoz csak Színházak Éjszakája karszalaggal lehet csatlakozni és a részvétel regisztrációhoz kötött, amit a szinhazakejszakaja.hu oldalon lehet megtenni.
 
 
A NEMZETI SZÍNHÁZ HŰLT HELYEI 
 
Sétánkat az Astorián kezdjük, ahol 1837-re épült meg a Pesti Magyar Színház. Második állomásunk a Blaha Lujza tér, ahol 1908 és 1964 között működött – ekkor már Nemzeti Színház néven – legrangosabb teátrumunk. Innen a harmadik és egyben befejező állomást, a Hevesi Sándor teret vesszük célba, ahol 1966-2000 között kapott ideiglenes elhelyezést az intézmény. Utunk során bepillantást nyerünk az áldozatkész munkába, melyet elődeink az intézmény létrehozásába, fenntartásába fektettek és felidézzük azokat a csodálatos, sajnálatos módon már csak képeken látható épületeket, melyek évtizedeken át a magyar kultúra kiemelt színterének számítottak.
 
Találkozó helyszíne: East-West Business Center bejárata, Rákóczi út 1-3.
Időpontja: 2017. szeptember 16. 17.00
Séta időtartama: kb. 90 perc
Útvonal: Astoria – Blaha Lujza tér – Hevesi Sándor tér
Sétavezető: Bánpataki Ádám (történész)
 
 
ELTŰNŐ ÉS SZÜLETŐ BUDAI SZÍNHÁZAK 
 
Budán a 1788-tól a Várszínházban, 1838-tól a Horváth-kertben álló Budai Színkörben évtizedek keresztül német társulatok játszottak. A 19. század második felében Molnár György alapította az első magyar nyelven játszó színházat. A Budai Népszínház 1861. szeptember 14-én nyitotta meg kapuit a Lánchíd budai hídfőjénél. Bár a Budai Színkörben Molnár is kísérletezett magyar nyelvű előadásokkal, az igazi áttörés Krecsányi Ignác nevéhez fűződik, aki 1883-ban, majd 1888-tól 1915-ig igazgatta ezt az intézményt. Ma már egyik intézmény sem működik, viszont két új színház várja a közönséget Budán – az Átrium Színház és a Jurányi Inkubátorház.
 
Találkozó helyszíne: Clark Ádám tér, a sikló bejárata
Időpontja: 2017. szeptember 16. 16.00
Séta időtartama: kb. 90 perc
Útvonal: Clark Ádám tér – Horváth kert – Jurányi utca
Sétavezető: Gajdó Tamás (színháztörténész)
 
 
PINCÉTŐL A PADLÁSIG SZÍNHÁZTÖRTÉNET 
 
Ezt a sétát azoknak ajánljuk, akik mélyebben szeretnének megismerkedni a Krisztinaváros egyik különleges épületével, mely jelenleg az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet székháza. A séta során bejárjuk a látogatók elől elzárt helyiségeket, a rejtett zugokat, közben feltárul a ház több száz éves története. 
 
Találkozó helyszíne: Krisztina körút 57.
Időpontja: 2017. szeptember 16. 16.00
Séta időtartama: kb. 90 perc 
Sétavezető: Ács Piroska (művészettörténész, az OSzMI igazgatója)
 
 
AZ ELSŐ HIVATÁSOS SZÍNTÁRSULAT NYOMÁBAN 
 
A séta során azokat a helyszíneket fedezzük fel, melyek az első hivatásos magyar színtársulat játszóhelyéül szolgáltak. A Várszínház, Buda első állandó színháza az egyetlen 18. századi magyarországi színházépület, mely a 21. század elejéig játszóhely volt. Itt, 1790. október 25-én tartotta Kelemen László társulata első előadását. A Reischl-ház a hajóhíd budai hídfőjénél állt, a mai Várkert Kioszk helyén. A pesti városfal déli körbástyájában, a Rondellában magyar előadást először 1790. október 27-én tartottak.
 
Találkozó helyszíne: I. ker., Dísz tér, a Korona cukrászda előtt
Időpontja: 2017. szeptember 16. 16.00
Séta időtartama: kb. 90 perc
Útvonala: Dísz tér – Színház utca – Várkert Kioszk – Erzsébet híd – Régi posta utca 
Sétavezető: Csiszár Mirella (muzeológus)
 
 
BELVÁROSI SZÍNHÁZAK EGYKOR ÉS MA 
 
Sétánk során a belváros ma is működő népszerű színházait járjuk be, így látogatunk el a Katona József Színházhoz, a Pesti Színházhoz és Rózsavölgyi Szalonhoz. Felidézzük a Vörösmarty tér és az Erzsébet tér színháztörténeti jelentőségét is. Mindeközben az utcákat járva az egykoron ott élő színészek lakóhelyét is felfedezzük, egy-egy apróbb, a környékhez kötődő színházi érdekességgel kiegészítve.
 
Találkozó helyszíne: FUGA Budapesti Építészeti Központ előtt, a Katona József Színházzal szemben (Petőfi Sándor u. 5.)
Időpontja: 2017. szeptember 16. 17.00
Séta időtartama: kb. 90 perc
Útvonal: Petőfi Sándor utca – Váci utca – Vörösmarty tér – Erzsébet tér
Sétavezető: Klopfer Alexandra (színháztörténész)
 
 
SZÍNHÁZTÖRTÉNETI SÉTA „ÚJLIPÓCIÁBAN”
 
A Szent István parktól indulva bebarangoljuk az Újlipótvárost, megismerkedünk a városrész múltjával és jelenével. Felfedezzük az utcák névadóinak történetét, kötődését a közterekhez, valamint megismerkedünk a színházi élet szempontjából is jelentős régi és akár jelenlegi lakóival is. Igyekszünk választ találni arra a kérdésre, hogy miért különleges negyede Újlipótváros Budapestnek. Sétálunk a Vígszínházat övező utcákon is, így megtudjuk majd, ki volt Hegedűs Gyula és Ditrói Mór. Megismerkedünk a Vígszínház építésének történetével, betekintést kaphatunk múltjába és jelenébe is.
 
Találkozó helyszíne: Szent Istvá