Elhunyt Király Nina (1940-2018)

Fotó: Füle Péter
 
Életének 78. évében elhunyt Király Nina Jászai Mari-díjas dramaturg, színháztörténész, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet egykori igazgatója.
Lengyel és orosz színházi körökben is elismert szakember volt. Elméleti munkássága keretében olyan színházi mesterekkel foglalkozott, mint Anatolij Vasziljev, Tadeusz Kantor és Jan Kott. Intézményünknek 1993 és 1999 között volt vezetője.
 
Király Nina nehéz gazdasági időszakban lett az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója. A gyarapításra szánt központi források csökkentek, csak nehezen lehetett egy-egy új kiállításnak, kiadványnak a költségeit előteremteni. Ennek ellenére ezekben az években emlékezetes rendezvényekre került sor. A mágus álmai címmel 1994-ben Ausztriából érkezett vándorkiállítás Max Reinhardt életművével ismertette meg az érdeklődőket. A rendezvényt nemzetközi tanácskozás kísérte, és a Színészek színházában hiszek címmel kötet is megjelent, melyben a német rendező elméleti művei magyar nyelven először láttak napvilágot. Kiemelkedő esemény volt 1996-ban, a Vígszínház alapításának centenáriumán megrendezett kiállítás is. 
 
Ennek a korszaknak reprezentatív kiadványai szemléletesen bemutatják Király Nina kutatási területét. Tadeusz Kantor írásainak, manifesztumainak válogatását 1994-ben Halálszínház címmel a szegedi Prospero Kiadó gondozásában adta közre. Jan Kott esszéit 1997-ben, Anatolij Vasziljev elméleti írásait, próbajegyzeteit pedig 1998-ban publikálta. A lehetetlen színház és a Színházi fúga című kötet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet kiadásában jelent meg. 
 
S ne feledkezzünk el az 1995-ös Prágai Quadriennáléra készült Magyar színpad–kép–írók című katalógusról sem! A kiadványt Prágában ezüstéremmel jutalmazták, s ma is haszonnal lehet forgatni, mert valamennyi díszlet- és jelmeztervező életrajzát közölte. 
 
A szcenikai katalógus sikere után a Kurír című napilap Hölgykurír rovatában rövid portrét közöltek az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatójáról. „Nem tudni, hogy Király Ninát mikor fogta meg egy életre szólóan a színház világa. Abban azonban bizonyos: a színházban minden benne van, ami a művészetben és az emberi életben benne lehet. Hát választhatott volna mást?! Nina Moszkvában született. Művészettörténetet és lengyelt tanult. Bár a második hazája Magyarország, Lengyelországot is egy kicsit otthonának vallja, hiszen majdnem tíz évet töltött ott, diákként, tanárként egyaránt. Vendégprofesszor volt a krakkói egyetemen, és a lengyel felvilágosodás korának színházából írta kandidátusi értekezését, de már – Magyarországon. Merthogy ide jött férjhez. Gyönyörű színházi emlékeket őriz a hatvanas évekből. Azt mondja, a nagy színészegyéniségek korszaka volt az, olyanoké, mint például Tolnai Klári, Gábor Miklós, Pécsi Sándor. Nem is akadt bemutató, amelyen Király Nina ne tapsolt volna.”
 
 
Fájó szívvel búcsúzunk, nyugodjék békében!
 
 
 
 
 
 
 
 
Share